Volt egyszer egy…

…tömeges öngyilkosság, vagy inkább ennek legendája, amit a Szomorú vasárnap száz fehér virággal kezdetű világhírű sláger idézett elő. A dal két magyar szerző műve: szövegét Jávor László (1903–1984) költő és bűnügyi újságíró írta; zenéjét Seress Rezső (1889–1968) bárzongorista szerezte. Az első két öngyilkosságról és a dal világsikerré válásáról így mesélt a zeneszerző 1936-ban a Délmagyarország című lapnak: „Megdöbbentem… Az én muzsikám miatt? … Magam is nyomozni kezdtem és rövidesen kiderítettem én is a tényállást. A fiatalember reménytelenül szerelmes volt. Ezért lett öngyilkos. Megnyugodtam. Hogy a Szomorú vasárnapot húzatta? Hát istenem! Szép dal, tetszett neki… Aztán egy kis cseléd is öngyilkos lett. Búcsúleveléhez ő is a Szomorú vasárnapot mellékelte. Nagyon sajnáltam, de már éreztem, hogy a dalnak nagy a sikere.” Párizsban először a világhírű Ray Ventura adta elő. Korabeli hírlapi tudósítás erről az előadásról: „A zenekar vezetője bekonferálja a pesti nótát. Statisztikát olvas fel arról, hogy melyik városban hányan és milyen halálnemmel dobták el életüket a bánatos nóta hatása alatt. Amikor először kerül sor a refrénre, feláll a dobos, revolvert ránt elő zsebéből, és főbe lövi magát. A riasztópisztoly durranása példátlan hatást vált ki a közönségből. A dobos tetszhalála után késsel mellbe szúrja magát a pisztonos. A szaxofonos számára méregpoharat hoz a pincér. Lassan-lassan kipusztul az egész zenekar, és már csak a prímás játssza egyedül a Szomorú vasárnap-ot. Az ő hegedülése sem tart örökké, mert egyszerre csak kötelet eresztenek le a kávéház mennyezetéről. A hurokba Ray Ventura bedugja a fejét – és ezzel az öngyilkossággal végződik a Szomorú vasárnap előadása Párizsban.” Kutatások szerint Magyarországon tizenhét az idő tájt elkövetett öngyilkosságot lehet kapcsolatba hozni a Szomorú vasárnappal. A holttestek mellett kottát, esetleg dalszöveget találtak. A 30-40-es években egy olyan történet is szárnyra kapott a dallal kapcsolatban, hogy az öngyilkosok mellé maga Jávor László helyezte oda a kottákat, mivel bűnügyi tudósítóként mindig előbb ért oda, mint a helyszínelők, hogy ezzel a legendát tudatosan életben tartsa. Ez is legenda maradt, senkinek nem sikerült bizonyítania, de valóságosabbnak tűnt, mint a dal mágiája, ami hasonlóan Goethe regényéhez – Az ifjú szenvedései (1774) – ismét divatba hozta az öngyilkosságot. A kutatók sokáig vitatták, hogy valóban történtek-e öngyilkosságok a Werther hatására, újabban 6-12 közötti számot tartanak valószínűnek. A kritika (az öngyilkosság keresztényietlen, tisztességtelen) javarészt az egyháztól származott; Lipcsében, Koppenhágában és Milánóban a Werther a tiltott könyvek listájára került. Goethe azzal érvelt, hogy a saját életben maradása a legjobb példa arra, hogy a szívbéli fájdalmakat ki kell írni-mondani magunkból. A Szomorú vasárnap 1941-es Billie Holiday-féle változatát a BBC hosszú évtizedekre betiltotta, és csak 2002-ben oldotta fel a tilalmat. Müller Péter szerint – aki 1983-ban színdarabot írt a dal történetéről – Rákosi Mátyás idején Magyarországon is tiltott volt a dal, de nem az öngyilkosságok miatt, hanem azért, mert az ún. polgári-burzsoázia dekadens világához tartozott. Egyes források szerint világszerte több mint kétszáz haláleset írható a rovására. Még ma is akad olyan vélemény, hogy a szöveg és zene együttese előhozza a tudatalatti halálvágyat. Egy idő után maga Seress is hitt ebben, és hogy feloldja az átkot, más, ám ugyancsak szomorú szöveget (de persze a világháború apokaliptikus hangulata is ludas ebben) írt a dallamra, így született meg a Meghalt a szeretet című műve: „Ősz van és peregnek / A sárgult levelek / Meghalt a földön az / Emberi szeretet. […] Vége a világnak / Vége a reménynek […] Még egyszer elmondom / Csendben az imámat: / Uram, az emberek / gyarlók és hibáznak. / Vége a világnak!” Seress ismertebb dalai még a Gyere, Bodri kutyám; Fizetek, főúr; Szeressük egymást, gyerekek. Seress különben sosem tanult „iskolában” zongorázni, nem tudott kottát olvasni sem, jobb kezével játszotta a melódiát, ballal mindössze a ritmust vitte. Gyakran hangoztatta, hogy fél kézzel írta a Szomorú vasárnap-világslágert, amit aztán egy Arányi Kornél nevű fiú kottázott le fütty után. A Szomorú vasárnap előadói közül említsünk meg pár hírességet: Kalmár Pál (az első magyar előadó, aki tulajdonképpen népszerűvé tette a dalt), Karády Katalin, Billie Holiday, Frank Sinatra. Létezett egy vendégkönyv a Kispipában, ahol Seress esténként zongorázott. Sok világsztár, aki megfordult Budapesten, elzarándokolt oda és aláírásával tisztelgett a világhírű zeneszerző előtt, akit sokan zseniálisnak tartottak. Olyanok szignója áll a könyvben, mint Arturo Toscanini, Spencer Tracy, Luchino Visconti, John Steinbeck, Louis Armstrong.

Kozma Mária