Útravaló

Nyaranta, aki teheti, útra kel, hogy legalább néhány napra kiszakadjon a megszokott környezetéből, s lazítson egy kicsit. De érdemes pár szót ejteni magáról az útról, hiszen nem mellékes, hogyan jutunk oda s haza. Ha a legnépszerűbb útirányokat vesszük, elmondhatjuk, hogy legtöbben Magyarországra indulnak. Ott nem bonyolult a közlekedés, többnyire bárhova eljuthatunk autópályán, ha az országon csak áthaladunk, akkor végig így mehetünk. Panaszunk azért lehet, hiszen előfordulhat, hogy várakozni kell a határon, vagy egyes szakaszokon túl nagy a forgalom, lassú a haladás, sőt néhol nem mondható tisztának a pihenőhelyek illemhelye. Olyan is előfordul, hogy táblán jelzik, úthibák következnek, a gödrös utakhoz szokott gyergyói embernek azonban ezek a kis döccenők fel sem tűnnek. Népszerű mostanság a bolgár tengerpart is. Bulgáriában nem túl jók az utak, helyenként nagyon nem jók, s még veszélyre is figyelmeztetnek, akik többször jártak: nagyon kell figyelni járművünkre, értékeinkre az úton, hiszen tolvajok áldozatául eshetünk. Na de mi van nálunk? Tolvajok Romániában is vannak, az biztos, autópályák is vannak, azaz szakaszocskák, ahol olyan repedések vannak a burkolaton, hogy pár méterenként döccen az autó, s ahol több rendben is korlátozzák a sebességet. A pihenőhelyeken nem piszkos az illemhely, mert nincs is pihenő. De minek is arra a néhány kilométerre? Az utakon gyakran nagy a zsúfoltság, lassan lehet haladni s rendőrökkel is gyakran találkozni. De reménykedhetünk, hiszen épülnek az újabb autópályaszakaszok, 10–20 év múlva talán már újabb 40–50 kilométeren száguldhatunk.

Kertész László