Új folyamat indulhat el, megszűnhet a diszkrimináció

Az elmúlt időszakban a kisebbségi oktatás érdekeit figyelembe vevő tanterv és törvénymódosítás jelent meg. A pedagógustársadalom és a magyar kisebbség politikai képviselete által pozitívan megítélt változások azonban új kérdéseket vetnek fel: ilyen a speciális tankönyvek hiánya vagy a differenciált érettségi tételek kidolgozása. Többek között ezekről kérdeztük körkérdésünkben Kovács Irén Erzsébetet, a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárt, Burus-Siklódi Botondot, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnökét és Novák Csaba Zoltán Maros megyei RMDSZ-es szenátort, a parlament Oktatásügyi bizottságának alelnökét.

– Fontos állomáshoz érkezett a romániai magyar oktatás: a szenátus elfogadta azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi a kisebbségi oktatásban tanuló fiataloknak, hogy differenciált román nyelv és irodalom érettségi vizsgát tegyenek. Ahhoz, hogy ez a gyakorlatban is működhessen, új tételek kidolgozására van szükség. Milyen szakmai csoport látja majd el ezt a feladatot?

Kovács Irén Erzsébet kisebbségi oktatásért felelős államtitkár Fotó: Juhos Eduárd

Kovács Irén Erzsébet: Minden tanévkezdéskor az Országos Értékelési és Vizsgaközpont (CNEE) meghirdeti a különböző vizsgatételeket előállító munkacsoportban való részvételi lehetőséget. A jelentkezés elektronikus formában zajlik. A pedagógusoknak több kritériumnak kell megfelelniük: minimum négy év tanítási tapasztalattal (az utolsó négy év), számítógép-kezelési képességekkel és értékelési kompetenciákkal kell rendelkezzenek. A jogszabályok szerint erre a feladatra csak a közoktatásban dolgozó pedagógusok jelentkezhetnek oly módon, hogy feltöltenek önéletrajzot a megfelelő dokumentumokkal ellátva, és tételváltozatot készítenek a választott vizsga szerint.
Burus Siklódi Botond: Reméljük, hogy érvényre jut, és azonnali alkalmazást nyer az említett jogszabály. Ennek következményeként megszűnhetne az a súlyos diszkrimináció, amely a magyar oktatásban tanulók vizsgaeredményét – a két cikluszáró vizsgára gondolok –, továbbtanulási esélyét rontja. Azt tapasztaljuk már hosszú ideje, hogy az oktatási minisztérium háttérintézménye, az Országos Értékelési és Vizsgaközpont, amelynek feladatkörébe tartozik többek között a vizsgatételek kidolgozása is, a magyar nyelvű oktatással nem foglalkozik. Helyette a minisztérium által megbízott, társadalmi munkában dolgozó bizottsági tagok végzik el ezt a fontos és felelősségteljes munkát. Nincs tehát a differenciált vizsgatételek kidolgozására szakosodott intézményi struktúra vagy önálló intézmény, sem ezért felelősséggel tartozó szakember. Mielőbb létre kellene tehát hozni az említett intézményen belül egy, a differenciált vizsgatételeket kidolgozó, fordító munkacsoportot. A munkacsoport tagjai között a felsőoktatási szakemberek mellett a kellő tapasztalattal rendelkező közoktatási szakértőknek is lehetőséget kell teremteni a munkára.

Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke Fotó: László Róbert

Novák Csaba Zoltán: A román nyelv oktatása és elsajátítása mindig is gondot jelentett a magyar anyanyelvű gyermekek számára. Az elvont, gyakran archaizmusokkal terhelt irodalmi szövegek és a mindennapok kommunikációjában alig használható elméleti nyelvtan megnehezítette a tanulást. Új folyamat indult el azzal, hogy a 2011-es tanügyi törvény jogszabályi szintre emelte, hogy a magyar diákok speciális tanterv alapján tanulhassák a román nyelvet. Az új program hármas pilléren alapszik, ami magában foglalja a törvényi keret megteremtését, a speciális tanterv és tankönyv kidolgozását, elkészítését, majd a ciklus végi vizsgák lebonyolítását. A szenátus által elfogadott törvénymódosítás szerint a speciális tanterv alapján tanuló diákok a tantervhez igazodó tételekből vizsgázhatnak. Az államelnök néhány napja visszaküldte a törvénymódosítást, de az ellenérvei között nem szerepelt a kisebbségek számára előírt, differenciált vizsgázás kérdése. Bízom abban, hogy szeptember folyamán kihirdeti a törvényt. Az RMDSZ álláspontja mindig az volt, hogy a tantervek, tankönyvek és vizsgatételek kidolgozása a szakemberek feladata. Az erdélyi magyar pedagógustársadalom, a pedagógusok szakmai fórumai, intézményei kell eldöntsék azt, hogy milyen szakmai grémium kezébe adják a feladat végrehajtását. Az RMDSZ segít a törvényes keretek kidolgozásában és megteremtésében, a koordinációban, az infrastrukturális feltételek biztosításában, de szakértőink akár szakmai kérdésekben is készek segíteni. Meglátásom szerint ennek a csapatnak mindenképpen része kell hogy legyen a romániai magyar felsőoktatás képviselete, de a speciális tantervet ismerő, az azzal dolgozó pedagógusok is.

Novák Csaba Zoltán szenátor, az Oktatásügyi bizottság alelnöke Fotó: rmdsz.ro

– Az új tantervet követő speciális tankönyvek kérdésében sok a bepótolnivaló: harmadik és negyedik osztályban még mindig nincs a kisebbségi oktatásnak megfelelő tankönyv. Új tanév előtt állunk, számíthatunk változásra, új tankönyvek megjelenésére?

Kovács Irén Erzsébet: Sajnos a harmadik osztályt illetően az első közbeszerzési kiírásra a kiadóknak, a tankönyvíróknak és tankönyvfordítóknak nem sikerült elkészíteniük a tankönyveket, így csak idegen nyelvből vannak könyvek. Azóta két-két tankönyv készült román és magyar nyelvből, de mindkettő újabb közbeszerzési kiírásra vár.
Nagyon fontos tehát egy újabb közbeszerzés meghirdetése, ami csak az előző közbeszerzés lezárása után fog megtörténni. A könyvek fordítása a kiadók feladata, akik két dolog miatt nem lépnek: egyrészt kevés tankönyvre van szükség, mert kicsi a célcsoport, másrészt drága a fordítás. Negyedik osztályban kicsivel jobban állunk, itt román nyelvből egyetlen tankönyv van forgalomban, míg magyar nyelvből két tankönyv is meg van írva, és az újabb közbeszerzési kiírásra vár. Ötödik osztályban két specifikus román tankönyv és két magyar nyelv és irodalom tankönyvváltozat teljesítette az elbírálási kritériumokat, ezek minden valószínűséggel ősztől a diákok padjain lesznek. A hatodikos, hetedikes és nyolcadikos osztályok tankönyveit ezután írják meg. Üdvözlöm az RMDSZ azon kezdeményezését, hogy ösztöndíjat szeretne hirdetni a tankönyvírók számára.

Burus Siklódi Botond: A minisztériumi előrejelzések szerint a tankönyvek esetében egy tantervi szintű, a szakmai visszajelzésekre hagyatkozó revízió, a hibák kiküszöbölését segítő korrekció várható, azzal a céllal, hogy a jövő tanévre esedékes tankönyvek előállításának versenyeztetése mielőbb beindulhasson. Ez így rendben is volna, tapasztalataink miatt mégis szkeptikusan nézünk az őszi hónapok elé. Örvendetes ugyanakkor, hogy a magyar nyelv és irodalom tanításának új koncepcióra épülő, valamint a román nyelv és irodalom speciális tantervhez igazodó két új tankönyv is megjelent. Szövetségünk kiadója pedig, az Ábel Kiadó mindkét tantárgy esetében tanári kézikönyvekkel igyekszik a kollégák munkáját segíteni: a Feladatbank anyanyelvi tanórák tervezéséhez az V–VIII. osztályban (szerkesztő: Kádár Edit) és a Ghidul profesorului de limba și literatura română pentru școlile și secțiile cu predare în limba maghiară (szerkesztő: Tódor Erika-Mária) című kiadványokkal.
Novák Csaba Zoltán: A tankönyvek elkészítése, kiadása hosszas, szerintem esetenként túlbonyolított bürokratikus procedúra. A szabadpiaci körülmények között a kisebbségek számára kiadott tankönyvek útja a szerzőtől az iskolapadig az átlagosnál is hosszabb, hisz a pályázatokon sokszor olyan kiadók nyernek az olcsó ajánlat miatt, amelyek nem nyújtanak minőségi szolgáltatást. Ezenkívül az üzleti érdek sem kedvez a kisebb példányszámú, kisebbségi tankönyvek kiadásának. Abban tudunk segíteni, hogy a közbeszerzési eljárás változtatását sürgetjük, a fent említett procedúra leegyszerűsítését javasoljuk, illetve a rendelkezésünkre álló eszközökkel ellenőrizzük a kiadók szakmai tevékenységét, hatékonyságra és gyorsabb munkára ösztönözzük őket.

– Évek óta folyik a konzultáció a magyar zenetankönyv kiadásának érdekében. Úgy tudom, a minisztérium többször visszautasította az Ábel Kiadó gondozásában bemutatott második és harmadik osztályos könyvet. Mikor lesz a magyar gyermekeknek zenetankönyve?

Kovács Irén Erzsébet: A tankönyvbeszerzést a CNEE szervezi, ő írja ki a közbeszerzést, ő bonyolítja le a beérkezett tankönyvtervezetek elbírálását és szintén ő rendeli meg a nyertes kiadóktól – a tanfelügyelőségeken keresztül – a tankönyveket. Az Ábel Kiadótól egy harmadik osztályos zenetankönyv (tankönyv és digitális tankönyv) érkezett elbírálásra, ami a szakmai értékelésen magas pontszámot ért el, de végül elutasították, mivel nem felelt meg a közbeszerzési eljárás minden kritériumának. Reményeink szerint újabb közbeszerzési eljárást fognak kiírni a hiányzó elemi tagozatos tankönyvekre, és akkor az Ábel Kiadónak is lehetősége lesz újra beadni a harmadikos zenetankönyvet úgy, hogy az megfeleljen a kritériumoknak. Tudomásunk szerint második osztályos zenetankönyvet az Ábel Kiadó nem nyújtott be elbírálásra.

Burus Siklódi Botond: Szakmainak egyáltalán nem nevezhető érvek alapján utasították el, és így nem jelenhetett meg a kisiskolásoknak szánt zenei anyanyelvünk tankönyv. Azóta is várunk az újabb versenykiírásra. Startra készen állunk most már a negyedikesek zenetankönyvével is, reméljük, hogy nem kell sokat várnunk, őszre ígérik az elmaradt tankönyvek versenyeztetését.

Novák Csaba Zoltán: Tudomásom szerint a 3., 4. és az 5. osztályok számára is készül új zenetankönyv.

– Állítólag új tanügyi törvény várható. Milyen szempontokat tart fontosnak az új törvény megalkotásában?

Kovács Irén Erzsébet: Előkészületben van az új tanügyi törvény, de még nagyon sok munka van vele és pontos információkkal még mi sem rendelkezünk. A kidolgozásnál a kisebbségi oktatás javításával, és különösképpen a magyar nyelvű iskolák helyzetének javításával foglalkozunk. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy magyar gyermekeink pozitív diszkriminációban részesüljenek. A jelenleg hatályos oktatási törvény legstabilabb része a kisebbségre vonatkozó rész, és nekünk nem szabad olyan verziót elfogadnunk, amely a megszerzett jogainkat csorbítaná. Nagyon fontos számunkra, hogy az eddig elért sikereink bekerüljenek az új törvénybe is.

Burus Siklódi Botond: Egyre gyakrabban hallunk az új tanügyi törvényről. A nemrég leköszönt tanügyminiszter szerint a jövő évi centenáriumi ünnepre el kell hogy készüljön, a parlamentnek jóvá kell hagynia. Csakhogy még senki sem tudott részletekről beszámolni, senki sem látta még a törvénytervezet szövegét. A magyar nyelvű oktatás szempontjából mérföldkőnek neveztük a most még aktuális, de már közel kétszázszor módosított, bővített, karcsúsított, igény szerint alakított törvényt, hiszen szinte teljesen felszámolta a magyar oktatást érintő korábbi korlátozó és diszkriminatív elemeket. Ezért ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy az új törvény szava se csorbíthassa a már egyszer kivívott jogokat. Figyelnünk kell arra, hogy azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a jogi szabályozás felkínál, élni tudjunk, ne maradjanak a kinyilváníttatás szintjén, mint ahogy az különböző gyengeségeink miatt tapasztalható volt az elmúlt időszakban. A készülő új törvénynek is meg kell felelnie az európai normáknak. Rendeznie kell a szakoktatás, szakképzés elkezdett átalakításának és kiépítésének ügyét, újra kell gondolnia a finanszírozás mértékét és módját. A felekezeti oktatással kapcsolatos ellentmondásokat is fel kell oldania, háttérintézményeink mai napig megoldatlan helyzetét is kezelnie kell. Oktatáspolitikusainknak és a minisztériumi kollégáknak is javasoltuk területenkénti munkacsoportok megalakítását, amelyek naprakészen reagálhatnak, javaslatokat tehetnek a romániai oktatás, különös tekintettel pedig a magyar nyelvű oktatás jogi hátterének alakítására, a megszerzett jogok biztosítására.

Novák Csaba Zoltán: Az új parlamenti ciklusban gyakran szó esett egy lehetséges új tanügyi törvényről. A korábbi miniszter teljesen új törvényről beszélt, a mostani pedig a jelenlegi törvény módosításáról. Úgy vélem, ez utóbbi álláspont életképesebb. Egy széles körű szakmai konzultációval ki lehetne egészíteni, változtatni lehetne a meglévőn. Nagyobb figyelmet kellene fektetni a szakoktatás kérdésére. Modernebb, hatékonyabb és tehermentesített tantervekre lenne szükség. A 21. század hatalmas méretű információáramláshoz igazított, a gyakorlatias tudás megszerzését segítő és lehetővé tevő tantervekre, tankönyvekre és oktató-nevelő munkára lenne szükség. Elkerülhetetlennek tartom a differenciált érettségi bevezetését. A megváltozott életkörülmények között szintén támogatni kell az ún. „after schoolokat”, a délutáni programokat. Kisebbségi szempontból úgy gondolom, hogy a 2011-es tanügyi törvény a magyar nyelvű oktatás terén sok pozitívumot tartalmaz, és teljesen más alapokra helyezte a kisebbségi oktatást a kilencvenes-kétezres évekbeli állapotokhoz képest. Arra kell törekednünk, hogy különböző eszközökkel versenyképesebbé, jobbá tegyük azt.

Pál Bíborka