Új baktériumokkal növelhető a szennyvíztisztítás hatékonysága

82

Több mint kétszáz különböző baktériumot, köztük kéttucatnyi új, eddig a tudomány számára ismeretlen fajt, illetve több szennyeződésbontó mikrobát is izoláltak természetes és szennyezett élőhelyekről a Sapientia – EMTE kutatói és diákjai egy 2013 óta zajló kutatás során.

Új baktériumfajokat különítettek el a Sapientia laboratóriumában Fotó: Balázs Árpád
Új baktériumfajokat különítettek el a Sapientia laboratóriumában Fotó: Balázs Árpád

Az Új baktériumfajok izolálása bioremediációs és biotechnológiai alkalmazások céljából elnevezésű projekt 2013-ban indult, vezetője dr. Felföldi Tamás, a Sapientia – EMTE kutatója, az ELTE oktatója, és amelyet az Országos Tudományos Kutatási Hivatal finanszírozott. A kutatás egyik célja az volt, hogy különböző természetes és szennyezett élőhelyek mikrobiális diverzitását feltárják, vagyis hogy megállapítsák, milyen mikroorganizmusok, főként baktériumok élnek egy-egy élőhelyen, például a Mohos-tőzeglápban, de szennyezett élőhelyeket is vizsgáltak, így szennyvíztisztítókat és szennyezett tavakat – tudtuk meg dr. Máthé Istvántól, a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Karának Biomérnöki Tanszékének oktatójától. A projekt másik célja az volt, hogy ezekről az élőhelyekről mikrobákat, főleg baktériumokat izoláljanak, különösen olyanokat, amelyek a tudomány számára eddig ismeretlenek voltak.
Máthé István kifejtette, ehhez innovatív tenyésztési technikákat alkalmaztak, hiszen ún. helyszíni, in situ mikrobiológiai csapdákat is készítettek. Ez azt jelenti, hogy kis poliuretán habokat (köznyelven purhab) mártottak bele általuk fejlesztett táptalajokba, és ezeket a helyszíneken belelógatták az adott vízi élőhelybe, és ott hagyták több hétig. A táptalajokon a mikrobák egy része elszaporodhatott, utána ezeket behozták a laboratóriumba, és próbáltak minél több baktériumot izolálni – magyarázta az oktató. Az újszerű technika eredményeként sikerült körülbelül két tucat, a tudományra nézve új baktériumfajt kitenyészteni a különböző élőhelyekről. Jelenleg folyamatban van e fajok egy részének leírása, ami egy nagyon hosszú procedúra, amihez sok biokémiai és molekuláris biológiai vizsgálatot kell végezni addig, amíg összeáll a fajleírás, majd ezt leközlik egy tudományos lapban, és ha azt elfogadják, akkor az adott faj a leíró kutatók nevéhez kötődik majd – ismertette a folyamatot.
A projekt másik célja az új fajok és a biodiverzitás vizsgálata mellett, hogy szennyeződésbontó mikrobákat izoláljanak. Máthé István elmondta, mind az új fajok, mind pedig az összesen izolált körülbelül 200 baktérium között vannak olyanok, amelyek szennyeződésbontók, és már elkezdték ezeknek a laboratóriumi tesztelését, főként fenol és fenol-származékok bontására vonatkozóan. A kutató kifejtette, a fenolszármazékok főleg ipari szennyvizekben (elsősorban a vegyiparban, a papírgyártó iparban és a kozmetikaiparban) vannak jelen, és károsak, akár mutációt vagy rákos tumorokat okozhatnak. Kérdésünkre kifejtette, az ipari szennyvíz gyakran bekerül a kommunális szennyvíztisztító állomásokra is, ahol a hagyományos szennyvíztisztítás során egyes speciális szennyezőket nem sikerül lebontani, és a céljuk az lenne, hogy a most izolált mikrobák segítségével jobban megtisztítsák a szennyvizet.
Ehhez az izolált szennyeződésbontó mikrobákat tenyészteni kezdték a laboratóriumban, és laboratóriumi szintű modell-kísérleteket végeznek. Vagyis kis léptékben szennyvíztisztítást modelleznek a laborban, és ezekbe a szennyvíztisztítókba beoltják az általuk kiválasztott jó szennyeződésbontó mikrobákat, majd várják, hogy ott elszaporodva a mikrobák lebontsák a szennyeződéseket, és mérik a bontás hatásfokát. Ezt a laboratóriumi szintet követi majd a félipari és az ipari szint – amely egy távolabbi cél –, és jó eredmények esetén előállítanának és levédenének egy olyan biopreparátumot, amely segítségével a szennyvizeket be lehet oltani és ipari szinten javítani a szennyvíztisztítást.
Máthé István elmondta, az eddigi tudományos eredményeiket már több országos és nemzetközi folyóiratban közölték, a főként környezetmérnök szakos diákok pedig, akik részt vettek a kutatásban – ezáltal tapasztalatot és tudományos jártasságot szerezve – eredményeiket bemutatták különböző konferenciákon, több díjat hoztak, és további céljuk az eredmények nemzetközi szakfolyóiratokban való ismertetése.

Háromszéki Eszter

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.