Uniós védelmet kérnek a méhészeknek

Adómentességet javasol minden tagállamban a méhészeknek az a jelentéstervezet, amelyet Erdős Norbert néppárti képviselő készített az Európai Parlament számára. Az elemzés megállapításai szerint az ágazatban a legnagyobb gondot a hamisított kínai importméz okozza, ezért az ellenőrzések további szigorítására lenne szükség.

Adómentességet javasolnak az EP-ben az európai méhészek számára Fotó: Domján Levente

Átfogó intézkedéscsomagot javasol az uniós méhészeti ágazat számára az a jelentéstervezet, amely nemrég készült el az Európai Parlament (EP) számára. Az EP ugyanis napirendre tűzte a méhészeti kérdéseket, a dokumentum tervezetének összeállítását pedig Erdős Norbert néppárti képviselőre bízta.

Komoly gondot okoznak a visszaélések
Az Európai méhészeti ágazat előtt álló kilátások és kihívások című tervezet egyik jelentős változtatásként azt javasolja, hogy a méhészek minden uniós tagállamban kapjanak adómentességet, mivel tevékenységük jelentős mezőgazdasági és környezeti hatással bír. Emellett a dokumentum a 2020 utáni Közös Agrárpolitikában méhcsaládszám alapú, új közvetlen támogatás bevezetését is szorgalmazza. A Méhészeti Nemzeti Programok uniós költségvetését pedig – a valós méhállomány-növekedéshez hasonlóan – 47,8 százalékkal kellene növelni a 2004-es szinthez képest, amely így a jelenlegi 36 millió euróval szemben évente 47 millió eurót tenne ki.
A dokumentum megállapításai szerint az uniós mézpiac egyik legnagyobb problémáját továbbra is a mézhamisítások okozzák. A méz a világon a harmadik leginkább hamisított terméknek számít, és a visszaélések komoly károkat okoznak az európai méhészeknek is, miközben súlyos egészségügyi kockázatoknak teszi ki a fogyasztókat. A legtöbb hamis méz Kínából jut az uniós piacra. A jelentéstervezet rámutat: Kínában ma a statisztikák szerint évi 450 ezer tonna mézet állítanak elő, amely több, mint amit a Föld legnagyobb méztermelői – az EU, Argentína, Mexikó, az USA és Kanada – együttesen termelnek, így nem származhat méhészeti tevékenységből. Kínából az Unióba évente nagyjából 100 ezer tonna importméz érkezik, amely a duplája a 2002-ben behozott mennyiségnek. Az import az európai mézpiacon egyensúlyvesztést okoz, ezért a nagy méztermelő országokban – Romániában, Bulgáriában, Spanyolországban, Portugáliában, Franciaországban, Horvátországban és Magyarországon – a méz felvásárlási ára 2016 végére a felére esett a 2014-es árakhoz képest.

Rendszeres mézmintavételt sürgetnek
A Közös Európai Kutatóközpont korábbi vizsgálatai megállapították, hogy az EU külső határállomásain és az importőrök telephelyein vett minták 20 százaléka hamisított méz. Ezért a jelentés felkérné az Európai Bizottságot, hogy rendelje el a harmadik országokból származó mézek tételes hatósági mintavételét és azok ellenőrzését az EU külső határainál. Emellett a dokumentum szerint alaposan meg kellene vizsgálni a kínai nagy arányú mézimportot, és át kellene világítani a kínai mézeket exportáló cégek működését is. A mézhamisítások kiszűrése érdekében hatékonyabb laboratóriumi analitikai módszereket kellene kifejleszteni, amelyek alkalmasak lehetnek az egyre kifinomultabb hamisítványok kiszűrésére is – hívja fel a figyelmet a jelentés.
A tervezet szerint azért van szükség gyors intézkedésekre, mert a méhészeti ágazat több mint 500 ezer uniós polgár számára biztosít fő- vagy mellékjövedelmet. A növényfajok 84 százaléka és az élelmiszergyártás 76 százaléka függ a méhek beporzásától, és a méhészeti szektor az unióban évente 14,2 milliárd eurós gazdasági értéket állít elő. Erdős Norbert a jelentéstervezetet már bemutatta Brüsszelben. A politikus szerint a dokumentumot a parlamenti képviselők és az Európai Bizottság főigazgató-helyettese is pozitívan fogadta.

HN-információ