Törvénnyel, kormányrendelettel

A Hivatalos Közlönyben az elmúlt héten két olyan jogszabály is megjelent, amely közérdeklődésre tart számot. A tanügyi törvény, illetve a vízügyi törvény módosításáról és kiegészítéséről van szó.

Mindkét jogszabály a Hivatalos Közlöny november 10-i 885-ös számában jelent meg. A tanügyi törvényt, a 2011/1-es törvényt egy újabb törvény, a 2017/211-es révén módosították és egészítették ki, a vízügyi 1996/107-es törvényt pedig a 2017/78-as sürgősségi kormányrendelet révén. Azt talán mondanunk sem kell, hogy mindkettőt az azok megjelenése óta eltelt időszakok során számtalanszor módosították és kiegészítették, s arra mindig sikerült ilyen vagy olyan magyarázatot találni. Most is ez történt: a vízügyi törvényt módosító kormányrendelet indokolásában többek között az áll, hogy olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek esetleges elmaradása okán országunkkal szemben az Európai Bizottság akár kötelezettségszegési eljárást is indíthat. A tanügyi törvény esetében az új törvény meghozatala 59 honatya (jobbára a szociáldemokrata párt tagjai) egy március elején benyújtott kezdeményezésének „köszönhető”.

A megyei tanácsokra hárul a finanszírozás
A törvényt módosító, illetve kiegészítő javaslat értelmében a megyei tanácsoknak kellene átvállalniuk, illetve biztosítaniuk a megyei iskolai versenyek és olimpiászok nyerteseinek anyagi ösztönzését. Eddigelé ugyanis a megyei tanácsoknak a szóban forgó rendezvények megszervezésére és lebonyolítására kellett pénzalapokat biztosítaniuk, ugyanakkor az iskolai egységeknek és a megyei tanfelügyelőségeknek nemigen állt rendelkezésükre pénzalap a premizálásra. A módosító és kiegészítő javaslatok átmentek a parlamenten, s majd a múlt hónapban az új törvény elnyerte az államelnök tetszését is, aki azt november 8-án ki is hirdette. A most megjelent és hatályba lépett 2017/211-es törvény értelmében a megyei tanácsokra hárul a pénzalapok biztosítása a különböző megyei iskolai versenyek és olimpiászok megszervezésére és lebonyolítására, valamint az anyagi ösztönzők nyújtására, beleértve azon tanügyi káderek premizálását is, akik felkészítették a díjnyertes diákokat. A pénzügyi ösztönzők kvantumát egy olyan szabályzat alapján állapítják meg, amelyek jóváhagyása a megyei tanácsokra hárul. Az más kérdés, hogy a jelenlegi körülmények között miként fog sikerülni a megyei tanácsoknak előteremteni az ösztönzés megkövetelte pénzalapokat…

Mi lesz a szennyvízzel?
A vízügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet felvezetésében utalás van a vízrajzi medence rendezési vagy másabb hidrotechnikai munkálatokra, amelyek ezen túl közhasznúaknak és országos érdekeltségűeknek is minősíthetőek. Ilyenképpen azon területek, amelyeken ilyen munkálatok elvégzésére kerül majd sor, a vízügyi és erdőgazdálkodási minisztérium által kisajátíthatók lesznek a törvény feltételei közepette és kártérítés ellenében. Amúgy a kormányrendelet jobbára technikai jellegű módosító előírásokat tartalmaz. Ám abban szerepel egy olyan előírás is, amely máris nagy visszhangot váltott ki, és sokan nehezen értelmezhetőnek, illetve alkalmazhatónak tartják azt. Miről is van szó? A jogszabályban újraértelmezték a szennyvíz (apă uzată) fogalmát, s ezek szerint ez az a víz, amely háztartási, társadalmi vagy gazdasági tevékenységekből származik, s az környezetszennyező anyagokat tartalmaz, olyanokat, amelyek a víz eredeti fizikai, kémiai és bakteriológiai jellemzőit károsítják. Ugyanakkor egy újonnan bevezetett bekezdés értelmében a használt víz kiürítése (azaz kiöntése) a területekre vagy a talajvízbe tilos. Nos, ezt egyesek úgy értelmezik, hogy ezentúl a mosogatóvíz vagy a mosóvíz kiöntése a ház melletti vagy ház mögötti területekre tiltott lesz, akárcsak olyan latrinák „üzemeltetése” is, amelyek nincsenek ellátva megfelelően szigetelt és a környezetvédelmi szempontokra ráfelelő emésztőgödörrel, olyannal, amelyek tartalmát szippantó járművekkel távolítják el. Ha ez így igaz, akkor lehet majd jönni-menni azzal a szennyleves-vederrel. De hova?…

Hecser Zoltán