Tévúton a bűnbakkeresés…

Hovatovább felforrósodik a levegő a ROBOR, azaz a bankközi alapkamat alakulása körül. Annak rohamos emelkedése a lakosság körében is élénk érdeklődést váltott ki, sőt aggodalmat is. Talán nem véletlenül, mert a félhivatalos adatok szerint országunkban mintegy 5 millióra tehető azon személyek száma, akik az elmúlt időszakok során a kereskedelmi bankoktól kisebb-nagyobb összegű kölcsönöket vettek fel, s még jelentős arányt képvisel a törlesztendő rész. Jobbára hosszú lejáratú hitelekről van szó, amelyeket az Első lakás program keretében folyósítottak. A lejben nyújtott változó kamatozású banki kölcsönök esetében köztudott, hogy majdhogynem döntő szerepe van a ROBOR-nak, mármint a fizetendő kamat kiszámítása tekintetében. Tehát nem véletlen, hogy a közvéleményt is behatóan foglalkoztatja ez az egyre bonyolultabbá váló ügy…

Ez már a múlté, mert a mai napon 1,80%…

Nem pillanatnyi fordulatról van szó, s a jelek szerint a ROBOR növekedési hullámának útjába nemigen lehet gátat emelni. Az elmúlt napok során egy erőteljes tendencia érvényesült, aminek nyomán számítani lehet arra, hogy mindennemű bankkölcsön után fizetendő kamatszint kisebb-nagyobb arányban emelkedni fog. Amint már arra utaltunk, a lakosság jelentős hányadát érintheti a dolgok ilyenszerű alakulása. Augusztusban például a privát szektor (a magánvállalatok és a lakosság együttesen) hitelezésének volumene a megelőző esztendő azonos hónapjához viszonyítva 6,5%-kal nőtt. Ez az utóbbi öt esztendő legiramosabb növekedési aránya, s ilyenképpen a szóban forgó banki hitelek egyenlege megközelítette a 285 milliárd lejt. Amúgy hasonló jellegű növekedés még csak 2012 júliusában érződött. Megjegyzendő az is, hogy a kölcsönfolyósítás gyarapításában kizárólag a lejben folyósítottak játszottak szerepet, ugyanis a valuta alapú hitelfolyósítás visszaszorult. Ami a lakossági hiteleket illeti, mindenekelőtt az Első lakás program keretében, illetve a jelzálogos hitelek esetében mutatkozott iramosabb növekedés. Egy a jegybanktól származó értesülés szerint a lakossági hitelek volumene 2008 végén 99,2 milliárd lej volt, míg az idei esztendő júliusa végén annak értéke 117,7 milliárd lejre emelkedett. A legnagyobb arányú növekedés a lakásvásárlásra nyújtott hitelek esetében következett be, amelyek a 2008-as év végi 20,9 milliárd lejes szintről az idei esztendő július végére 62,4 milliárd lejre emelkedtek. Amúgy a hitelegyenleg növekedésének üteme esetenként akár aggodalomra is okot adhat. A jegybanki illetékesek szerint míg azok nem növekednek, nem lehet gond. De amennyiben a szóban forgó arány eléri a 3%-ot, akkor mindenképpen fel kell figyelni és esetleg intézkedéseket foganatosítani. Egyébként jelenleg ez az ismérv százalékarányban kifejezve 0,5% körül van.
A fentieket azért tartottuk szükségesnek felvázolni, hogy számot adhassunk arról a keretről, amelybe belehelyezhető a ROBOR is, illetve az alapkamat szintjének az alakulása, amely a maga során szűkíti vagy bővíti a szóban forgó keretet.

Indulatok…
A ROBOR kedvezőtlen alakulásának okairól már hétfői lapszámunkban beszámoltunk. E tekintetben újdonság nincs, azaz igen: megszólaltak a kormánypárt egyes vezető politikusai, valamint másabb hatóságok képviselői is. Kezdenénk Mihai Tudose kormányfővel, aki az elmúlt hét végén a szociáldemokrata párt csúcsvezetésének a gyűlésén indulatosan rohant ki és talán megalapozatlanul a jegybank ellen, azt hangoztatva, hogy a Román Nemzeti Banknak arról kellene gondoskodnia, hogy ne emelkedjen a ROBOR, a következőket mondta: „Azt hiszem, hogy a nemzeti bankbeli kollégáink némileg elmentek otthonról, mert a jegybanknak az a szerepe, hogy az ne nőjön és ne engedje meg egyes szereplőknek, hogy ebben a témában játszadozzanak”. Egyrészt sértő ez a megfogalmazás, másrészt pedig tekervényes is. Nem valakik döntik el például a ROBOR szintjének az alakulását, hanem bizonyos történések, pénzpiaci fejlemények. Sajnos, a kormányfő jobbára ez esetben is mellébeszélt, akárcsak akkor, amikor azt hangoztatta, hogy megegyezett az üzemanyag-forgalmazókkal az üzemanyagok kiskereskedelmi árainak a szinten tartásáról. Talán jobb lett volna azt boncolgatnia, esetleg kikérve szaktanácsadói véleményét, hogy játszhatott-e szerepet, s ha igen, milyent az állami érdekeltségű kereskedelmi vállalatoknak arra való kötelezése, hogy a kereskedelmi bankoknál letétbe helyezett tiszta nyereségeiket, illetve osztalékaikat utalják át az állami kincstárnak. Ez a pénzkivonás ugyanis neves szakértők szerint likviditási gondokat okozott, okozhatott a hazai pénzpiacon, s következésképpen, ha közvetve is, de felhajtó erőt gyakorolhatott a ROBOR „elrobogására”. A kormányfő azt is kijelentette, hogy e hét folyamán szándékában áll tárgyalni a jegybank elnökével, Mugur Isărescuval. Hétfőn a délutáni órákban tudomást szerezve a ROBOR szintjének újabb megemelkedéséről, megszólalt a kormánypárt elnöke, Liviu Dragnea is. Ő békülékenyebb hangot ütött meg, csupán azt hangoztatta, hogy a dolgok ilyenszerű alakulása okán „szükségessé vált egy megbeszélés, amelyen nekünk is részt kell vennünk és a jegybank vezetőségének is, mert egy fontos problémáról van szó”. Továbbá utalt arra is, indokolt lenne, hogy a szóban forgó megbeszélésen jelen legyenek a többi bankok képviselői is. Az eszmecsere mindenképp hasznos lehet, de kerülendő a vádaskodás, a személyeskedés, annál is inkább, mert máris napvilágot láttak olyan „értesülések”, miszerint a kormánypárt egyes vezetői a ROBOR-ügyet felhasználnák Mugur Isărescu esetleges eltávolítása eszközeként. (Egyébként a jegybank elnökével szemben egyes parlamenti pártok az utóbbi hónapok során több kemény bírálatot is megfogalmaztak.)
Hallatta hangját Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke is. Azzal kezdte, hogy „én is azok között vagyok, akik hitelt vettek fel, s következésképpen nagyon figyelmes vagyok a ROBOR tekintetében”. Hozzáfűzte azt is, hogy a ROBOR egy új téma, s azt a Versenytanács nyomon követi. Továbbá nyomatékolta, hogy a bankszektorban már folyamatban van egy kivizsgálás, amely nyomán arra szeretnének választ kapni, hogy a hazai bankszektor miért drágább, mint más országokbeli. Ezt a kivizsgálást 2018 júniusában szeretnék befejezni. (Amúgy a Versenytanács által kibontakoztatott kivizsgálások átlagos időtartama két esztendő körül van.)

Hívatlan vendég
Tegnap tartotta meg szokásos havi ülését a Román Nemzeti Bank ügyvezető tanácsa. Azt megelőzően annak székhelyére érkezett a közpénzügyi miniszter, Ionuț Mișa. Azt nem tudni, hogy részt vett-e a vezetőtanács ülésén, de azt igen, hogy arra nem volt hivatalos. (Legalábbis a jegybank illetékeseitől származó értesülések szerint.) Olyan megalapozottnak tűnő feltételezések is napvilágot láttak, miszerint közvetlen felettese, a kormányfő, valamint Liviu Dragnea, a szociáldemokrata párt elnöke „utasítására” kereste fel Mugur Isărescu elnököt, s nem véletlenül a monetáris tanács ülésének a napján. (Ezt a feltételezést erősíti meg az is, hogy Ionuț Mișa nem volt jelen, nem lehetett jelen a tegnapi bolgár–román közös kormányülésen sem.) A kétórás látogatást követően a pénzügyminiszter igen szűkszavúan nyilatkozott, s a ROBOR szintjének növekedése kapcsán csak annyit mondott, hogy az kapcsolatba hozható a piac likviditási problémáival, és a jegybank szakértőire hárul annak növekedése mérsékelését lehetővé tevő megoldások megtalálása. Hozzáfűzte azt is, hogy kizárólag technikai jellegű megbeszélésre került sor, amely során kitapinthatóvá válhat, hogy melyik a legjobb útja a fiskális politikának a monetáris politikával való összeötvözése tekintetében. Amúgy nyilatkozatából az érződött ki, hogy őt különösképpen nem aggasztja a ROBOR szintjének az alakulása, s annak mérsékelésére megfelelő eszközökkel rendelkezik a jegybank. Mondott viszont egy aranyigazságot: mindenkinek megvan a maga szerepe, s mindaddig, míg a pénzügyminisztérium koherens fiskális politikát folytat, a jegybank pedig koherens monetáris politikát meg lesz a stabilitásunk. E sorok íróját személy szerint meghatotta, sőt elkápráztatta ez a bölcs mondás…
A jegybank ügyvezető tanácsának döntése értelmében éves viszonylatban a jelenlegi 1,75%-os szinten tartják a monetáris politika kamatrátáját, október 4-től a betéti kamatrátát 0,5%-kal megemelik, a rövid lejáratú kézizáloghitelek esetében pedig a kamatrátát 3%-ra mérsékelik, valamint megfelelő képpen fogják ügykezelni a bankrendszeri likviditásokat. Mugur Isărescu, a jegybank elnöke a monetáris tanács ülését követően tartott sajtóértekezletén többek között arra utalt, hogy egy normális ciklikus mozgásról van szó, ám szeptember hónapban a szokásosnál némileg huzamosabbnak bizonyult a likviditási deficit, s ugyanakkor egymásra csúsztak bizonyos pénzpiaci tényezők is, mindez pedig a ROBOR szintjének a viszonylag iramos megemelkedését váltotta ki. Annak a reményének adott hangot, miszerint rövid időn belül bekövetkezhet az alapkamat szintjének a mérséklődése, s ebben meg lesz a szerepe annak is, hogy a jegybank a tegnapi nap folyamán „befecskendezést” eszközölt a likviditás tekintetében. Azt hangoztatta, hogy ennek eredményei már a mai nap folyamán jelentkezni fognak. (Talán ennek tulajdonítható, legalábbis részben az is, hogy a lej/euró, valamint a lej/dollár árfolyam a mai napon kedvezőbb, mint tegnap, akárcsak a svájci frank/lej és az angol font/lej árfolyama.)

Hecser Zoltán