Tapintható távolságra a szakmai felminősítés

Az intézmény fejlődése szempontjából sok fontos kérdés megtárgyalását hozta magával az első Csíkszeredai Kórháznapok. A rendezvény megálmodója, dr. Konrád Judit or­vos­igazgató szerint a kórházi nyílt napok elsősorban arra volt jó, hogy aki eddig nem tudta, most rájöhetett, mennyire tenni akaró közösség dolgozik a megyei kórházban.

Demeter Ferenc kórházigazgató. Új kapuk mindenki számára Fotók: Márk Boglárka

Péntek reggel kezdődött és vasárnap délutánig tartott a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház által szervezett nyílt napok. A rendezvénnyel a kórház eddig nem látott mértékben engedett bepillantást a működésébe: orvosai, illetve meghívott szakemberek tartottak tudományos előadásokat, kórházlátogatást szerveztek, annak működésével ismerkedhettek meg iskoláscsoportok, akik belülről is megnézhettek például egy rohammentő-autót.

Megnyitó politikai adok-kapokkal
A kórházi napok ünnepélyes megnyitóját a Sapientia nagyaulájában tartották, ahol dr. Demeter Ferenc kórházmenedzser moderálta a felszólalásokat. A köszöntőbeszédek főként a kórház jövőjével, a Hargita megyei egészségügy helyzetével, valamint az orvos szakma kihívásaival kapcsolatosan hangzottak el.
Elsőként Borboly Csaba, a kórházat fenntartó Hargita Megye Tanácsának elnöke szólalt fel, aki beszámolt arról az elképzelésről, hogy több mint 2 millió euróból építenének új kórházat a jelenleg Csíksomlyón működő fertőző osztály és tüdőgyógyászat számára. A főépület földszintjén működő sürgősségi osztály bővítését is lehetségesnek tartotta, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy újabb négy lakrészt magában foglaló orvoslakás építésébe kezdenek.
Ráduly Róbert Kálmán számon kérte az utókort, hogy miért nem emlékezik meg méltóan – utcanévvel, szoborral – Csíkszereda első kórházépítőjéről, Molnár Józsefről. Vehemensen bírálta továbbá a megyeitanács-elnök által bejelentett 2 millió eurós épület tervét: szerinte, ha a város 6 millió euróból uszodát épített, és ugyanennyiből felújította a Márton Áron Gimnázium épületét, akkor az egészségügy is megérdemel nagyobb összegű ráfordítást.
– Ma sem arról beszélünk, hogy egy nagy kórházat akarunk a Nagy Laji-dombján, hanem arról, hogy ilyen kicsi projekttel kellene azt oda beszúrni, elrontani ezzel a jövőkép megvalósítását. A kórházunkról nem beszélhetünk 60-70 milliós költségvetésű jövőképről? – tette fel a kérdést a polgármester, majd azt mondta, a város anyagiakkal is hajlandó támogatni a fejlesztéseket, és máris ígéretet tett arra, hogy a kórház mellett kialakítandó helikopter-leszállópálya költségeinek felét állják.
Ezek után szót kapott Tamás József segédpüspök, aki az orvos szakma sajnálatos elüz­letie­sedéséről beszélt. Korodi Attila parlamenti képviselő a rezidensképzési, valamint a járóbeteg-rendelői rendszer átalakításának lehetőségit vetítette előre a parlamenti munkában. Tánczos Barna szenátor a jól képzett szakemberek Székelyföldre érkezésének fontosságáról beszélt. Petres Sándor alprefektus az álmodni merésről beszélt, erre hozta fel példaként Raed Arafat belügyi államtitkár munkáját, aki megalapította Európa egyik legjobban felszerelt és leghatékonyabban működő rohammentő-szolgálatát.

Felbolygatták az állóvizet
A köszöntőbeszédek után elkezdődött a tudományos ülésszak, amelyen elsőként dr. Călin Alexandru, a Belügyminisztérium Orvosi Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának vezetője tartott előadást. Mielőtt nekifogott volna, elmondta, hogy sok köszöntőbeszédet végighallgatott már, azonban ennyire lényegre törő és őszinte felszólalókkal ritkán találkozott.
Dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője a csíkszeredai sürgősségi kórház Hargita megyében betöltött szerepéről tartott előadást. Ő sem ment el szó nélkül a politikusi felszólalások mellett. Örömét fejezte ki, hogy a polgármester az egészségügy iránt érdeklődik, mivel szerinte korábban sokkal inkább a foci és a hoki finanszírozása foglalkoztatta. Hozzátette, örömmel elfogadják a megígért anyagi segítséget.
– Amikor az önkormányzatok ügykezelésébe kerültek a kórházak, a város nem akarta átvenni az intézményt, így került az a megyei tanácshoz, miközben számos más, a kórház tulajdonában lévő épületre igényt tartottak és el is vették azokat. Ezekben pedig most kulturális és tanintézmények működnek – üzente a polgármesternek az igazgató.
Dr. Tar Gyöngyi a megyei tanácsnak azt rótta fel, hogy az évek során több százezer euró bérleti díjat fizetett a somlyói kórház után a katolikus egyháznak, ahelyett, hogy fejlesztésekre, esetleg az új épületre fordították volna az összeget. Az épület pedig folyamatosan romlik, nem alkalmas arra, hogy kórházat működtessenek benne.
Tisztázta Ráduly 60-70 milliós kórházépítési víziójával kapcsolatban azt, hogy a 2013–2020-as uniós finanszírozási időszakban csak három kórház építése lehetséges Romániában: Jászvásáron, Krajován és Kolozsváron. Ugyanakkor félő, hogy 2020 után sem lesznek jobbak a kilátások e téren.

Jövőre ugyanitt
Dr. Konrád Judit tegnap délután a megyeháza márványtermében, a mindenki számára nyilvános előadások után sikeresnek értékelte a rendezvényt. Lapunknak elmondta, hogy pénteken a hivatalos megnyitó előtt a csíkszeredai kórházat érintő tervekről, az ezekhez szükséges forrásokról, valamint a Hargita megye lakossága által igényelt orvosi szolgáltatásokról tárgyaltak.
– Arra mindenképpen jó volt ez a rendezvény, hogy vezetőink, támogatóink és kollégáink láthatták, mennyire akarjuk, hogy fejlődjön a kórház, mennyire számítunk a támogatásukra, hiszen csak a segítségükkel tudunk továbblépni. Mi is feldobtuk a labdát, nekik pedig össze kell szedniük magukat. De ők is olyan dolgokra hívták fel a figyelmünket, amire addig nem összpontosítottunk – összegzett az orvosigazgató.
A megyei kórház számára a következő cél, hogy elérjék a II-es besorolású szakmai minősítést, ezzel regionális intézménnyé lépne elő, amely több anyagi forráshoz való hozzáférést is jelentene. Az érintettek szerint a cél már tapintható távolságra van.

Márk Boglárka