Szükség van és lesz a könyvtárra

71

A hazai magyar könyvtári szakma legnagyobb éves rendezvényének adott otthont a múlt hét végén Parajd: itt tartották a Romániai magyar könyvtárosok XII. vándorgyűlését és szakmai konferenciáját. A beszélgetés vezérfonalát a tartalomszolgáltató könyvtár eszméje képezte. Az eseményről Kelemen Katalin, a megyei könyvtár osztályvezetője számol be.

A Romániai magyar könyvtárosok XII. vándorgyűlését és szakmai konferenciáját 2017. október 19–20. között tartották Parajdon a Székelyföld Napok rendezvényeinek sorában. A hazai magyar könyvtári szakma legnagyobb hagyományos rendezvénye a vándorgyűlés, amelyet érdekképviseleti szervezetük, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete (RMKE) szervez. A Kájoni János Megyei Könyvtár társszervezőként csatlakozott idén is az egyesülethez. A szakmai konferencia idén a könyvtár tartalomszolgáltató szerepére helyezte a hangsúlyt. A mintegy hatvan résztvevő jelenlétében zajló kétnapos szakmai találkozót a Bethlen Gábor Alap, Hargita Megye Tanácsa, valamint a szegedi alapítású Monguz Kft. támogatta.
A romániai magyar vonatkozású gyűjteményekkel rendelkező nagyobb könyvtárak, megyei, városi, egyetemi könyvtárak munkatársai mellett a vándorgyűlésen jelen voltak kisebb települések és iskolai könyvtárak képviselői is, többségük Hargita, Maros és Kovászna megyéből érkezett. Magyarországi meghívottként az idei vándorgyűlésen az Országgyűlési Könyvtár küldöttsége vett részt, valamint a Monguz Kft. nemzetközi igazgatója.
Amint köszöntőbeszédében a RMKE elnöke, Kopacz Katalin-Mária kifejtette, a konferencia céljai közé tartozik a romániai magyar könyvtárak szerepének vizsgálata a kulturális és közösségi digitális tartalmak szolgáltatása, széles körű elérhetővé tétele terén.
A konferencia munkálatait október 19-én délután Parajd község polgármesteré-
nek köszöntője nyitotta meg. Kiss Jenő, a Bod Péter Megyei Könyvtár nyugalmazott igazgatója, az egyesület tiszteletbeli elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: „egy szervezet részeiként, a romániai magyar kulturális élet egyik fontos közösségi fórumaként, közösen próbálunk gondolkodni.”
A konferencia munkálatai a magyarországi vendégek előadásaival kezdődtek. Villám Judit, a Magyar Parlamenti Gyűjtemény szakreferense előadásában az Online Magyar Parlamenti Gyűjteményt mutatta be. Az 1868-ban létesült gyűjtemény, amelynek fő gyűjtőköre a törvényhozáshoz kapcsolódik, jövőre 150 éves évfordulóját ünnepli. 2008-ban vált online elérhetővé az Országgyűlési Könyvtár honlapján (http://www.ogyk.hu/hu/magyar-parlamenti-gyujtemeny). 2015-től a Hungaricana közgyűjteményi portál (http://hungaricana.hu/en) részeként érhető el a gyűjtemény több százezer oldalnyi digitalizált anyaga is.
Redl Károly, az Országgyűlési Könyvtár helyettes könyvtárvezetője a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) vezetőségének nevében is üdvözölte a konferencia résztvevőit. Előadásában ismertette a Könyvtár, ami összeköt címet viselő gyakornoki programot, amelyet 2011-ben indított el az Országgyűlési Könyvtár.
A programban évente 6 határon túli és 2 magyarországi fiatal könyvtáros részesül ösztöndíjban, akik egy hónapot az Országgyűlési Könyvtárban tölthetnek közös munkavégzés, szakmai tapasztalatcsere és együttműködés céljából. Már az első évben a pályázók száma tízre nőtt, 2017-ig a százat is meghaladta a programban részt vevő fiatal könyvtárosok száma. Az egész Kárpát-medencét behálózzák a települések, ahonnan könyvtárosok érkeztek a pályázatra. 2017 volt az első év, amikor 10-nél kevesebb könyvtáros pályázott a programban való részvételre. Felmerült tehát a kérdés, hogy az erdélyi magyar könyvtárosok körében van-e igény továbbra is az eddigi formában a programra. Az előadást követő beszélgetés során kiderült, a konferencia résztvevői közül néhányan már részt vettek a pályázaton. Róth András Lajos, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának könyvtárosa a kapcsolatok építését emelte ki a program pozitívumaként. Kiss Jenő szerint a Magyarországon szerzett szakmai tapasztalatot itthon jól tudják hasznosítani könyvtárosaink, valós igény van tehát a program folytatására.
A következő előadás szorosan kapcsolódott a konferencia fő témájához, a könyvtári tartalomszolgáltatás új lehetőségeinek kérdésköréhez. A digitális kultúraközvetítés területéről korszerű megoldásokat mutatott be Pancza János, a Monguz Kft. nemzetközi igazgatója. A szegedi alapítású Mongúz Kft. fejlesztése a Qulto – szoftvercsomagok könyvtárak, múzeumok, közgyűjtemények számára. 2011 óta nemzetközi jelenlétre törekszik a Qulto. Koncepciója a közgyűjteményi integráció és együttműködés, amelynek célja a tudásmenedzsment, a kulturális tartalom hasznosítása és szolgáltatásai.
A kulturális intézmények folyamatos kihívásokkal szembesülnek, küzdenek azért, hogy a közösségben betöltött szerepüket fenn tudják tartani.
A Qulto könyvtárak számára kidolgozott megoldásai a szabványos adatfeltárást, nyílt katalógus építését, az online nyilvánosságot támogatják, ezek a megoldások lehetőséget adnak a helyi gyűjteményeknek a nemzetközi, nagy rendszerekhez való kapcsolódásra, mint például az Europeana digitális könyvtár. A bemutatott magyarországi példák, esettanulmányok révén a konferencia résztvevői megismerhették a Qulto helytörténeti modulját, a könyvtár és turizmus összekapcsolódását lehetővé tevő Qulto Guide modult és az oktatási célokat szolgáló Qulto-education szolgáltatást.
A konferencia második napján, október 20-án délelőtt hazai könyvtárak munkatársainak előadásait hallgathattuk meg. Fülöp Géza nyugalmazott vegyész és informatikus A digitális kultúráról tartott előadása a kultúra területén jelenleg zajló változásokra mutatott rá. Az előadásban elhangzott, hogy a digitális írástudás nélkülözhetetlenné, az internet ismerete kötelezővé vált korunkban, a mindennapi élet, a munka területén is fokozottan jelen van a a digitalizáció. Az EU országaiban fontos feladat jelenleg a kulturális örökség digitalizálása, országonként nagy különbségek vannak ezen a területen.
Róth András Lajos könyvtáros, történész a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára (HRMK) régikönyv-gyűjteményeinek feldolgozása során a XVI–XVIII. századi dokumentumokban mintegy 1600 nyomdász- és kiadói jelvényt azonosított. A kiadványok címlapjainak illusztrációi képi és szöveges információkat is tartalmaznak, a szimbolika vonatkozásában is hordoznak információt – tudtuk meg bemutatójából. A XVI–XVIII. századi nyomdász- és kiadói jelvények épülő adatbázisa, több szempontú visszakeresést tesz lehetővé, elsősorban régikönyves szakemberek munkáját, a könyv- és nyomdatörténeti kutatásokat segíti.
Az iskolai könyvtárosok munkájának sajátosságairól, sokrétű feladatairól és problémáiról is tájékoztatott Borbé Levente, a Márton Áron Főgimnázium dokumentarista könyvtárosa. Ma az iskolai könyvtáros egyik legfontosabb feladata segíteni a diákokat az információkeresésben, eligazodni az információk özönében. Ahhoz azonban, hogy a fenntartók számára is világos legyen, miért fontos az iskolában a könyvtár, mi a szerepe a könyvtárosnak, folyamatosan jelen kell lennie az iskola életében.
A Kájoni János Megyei Könyvtár 2015-ben indította el a Kistelepülési könyvtárfejlesztési programot Hargita Megye Tanácsa támogatásával. Erről a programról és eddigi eredményeiről Bedő Melinda osztályvezető, a program koordinátora számolt be előadásában.
A könyvtári statisztikák szerint Hargita megye településeinek esetében átlagosan a lakosság 5-10 százaléka könyvtárhasználó, ezen az arányon igyekszik változtatni a megyei könyvtár programja. 2015-ben létrehoztak egy könyvtárközi kölcsönzésre szánt állományt, változatos tartalmú, tetszetős kivitelezésű új könyvekből. A programban részt vevő települések könyvtárainak meghatározott időre kölcsönadják ezt az állományt. A lakosság a helyi könyvtárból kölcsönzi a könyveket és ugyanoda szolgáltatja vissza. Három év alatt hét település könyvtára kapcsolódott be a programba, az eredményeket értékelve Bedő Melinda a szemléletváltásban, az olvasók számának növekedésében, a könyvtári rendezvények szervezésében látja a program hasznosságát. Elsősorban nem a könyvtárak támogatása a cél, hanem a könyvtárak fejlesztése. Ezért a programban való részvétel feltétele az is, hogy a helyi könyvtárak olyan rendezvényeket szervezzenek, amelyek célcsoportjai nemcsak gyerekek, hanem a felnőtt lakosság is.
Hollanda Andrea, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár olvasószolgálatának vezetője és Nagy Zsófia könyvtáros a kisiskolásoknak szóló E’mesevár című hárompróbás mesenépszerűsítő programot mutatta be. Az egri Bródy Sándor Megyei Könyvtár által kidolgozott gyermekkönyvtári programot vették át a sepsiszentgyörgyi kollégák, természetesen saját környezetük igényeihez alkalmazva, a város és a környező falvak iskoláiban hirdették meg a programot. A japán papírszínház elemeire épülő foglalkozásokon főszerepet kap a gyerekek kreativitása és a csoportmunka, a játék és az önállóság. Nagyon fontos szempont, hogy ezeken a foglalkozásokon nincs teljesítménykényszer.
A Marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtár osztályvezetője, Lázok Klára Gyerekek a könyvtárban? címmel az erdélyi magyar könyvtárak gyermekkönyvekkel való ellátását célzó projekt tervét mutatta be. Ahhoz, hogy gyermekeink felnőttként is olvasók legyenek, az szükséges, hogy már kisgyerekként magunkhoz vonzzuk őket, változatos, friss olvasnivalót biztosítsunk számukra. Ehhez a projekthez kérte az RMKE és a részt vevő könyvtárosok támogatását Lázok Klára, az egyesület alelnöke. A javaslathoz többen hozzaszóltak a jelenlevők közül. Az előadó arra is figyelmeztetett, hogy a hazai magyar könyvtárügy érdekében jó lenne, ha a vándorgyűléseken Erdély minél több településéről részt vennének kollégák, hiszen a szórványvidékek könyvtárai különösen nehéz helyzetben vannak a magyar könyvtári ellátás szempontjából.
A kétnapos konferencia munkálatait kerekasztal-beszélgetés zárta, Bedő Melinda moderálásával élénk, tartalmas beszélgetések, viták bontakoztak ki az elhangzott előadások kapcsán. Alkalom adódott az egyesületi problémák megbeszélésére is. A szerzői jogok legújabb szabályozásának könyvtárakat érintő vonatkozásaira is kitért a beszélgetés.
A konferencián megfogalmazódott, hogy a gördülékeny ügyintézés érdekében az egyesületnek létfontosságú lenne legalább két fizetett alkalmazott, akik többek között pályázatok lebonyolításával foglalkoznának. Az egyesület elnöke, Kopacz Katalin a konferenciát záró hozzászólásában arra tért ki, hogy szükség van pontos helyzetképre az erdélyi magyar könyvtárosokról, ennek érdekében felmérést tervez, a kérdőív kidolgozásához kérte az egyesület tagjainak támogatását.
A vándorgyűlés a szakmai előadások mellett idén is alkalmat nyújtott kötetlen beszélgetésekre, egymás munkájának, eredményeinek, problémáinak megismerésére. Az előadások megerősítették a résztvevőket abban, hogy könyvtárra, könyvre mindig szükség lesz, hogy akár a legkisebb könyvtárban is lehet a közösség szolgálatában értelmes munkát végezni.

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.