Szent László „védnöksége” alatt

Szent László kultusza és a székelyek címmel tartott tudományos konferenciát az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Csíki Fiókegyesülete pénteken a Sapientia EMTE-n. A történelmi, néprajzi témájú értekezlet a lovagkirály örökségének, emlékének elemzésén túl az erdélyi magyar tudománynak is ünnepe.

Dr. Garda Dezső a lovagkirály uralkodását mutatta be Fotó: László F. Csaba

Idén is konferenciával emlékezett az EME Csíki Fiókegyesülete arra, hogy az erdélyi magyar tudóstársadalom szerves része az egyetemes magyar tudományos életnek. Idén – a Szent László-emlékév jegyében – a szent király tiszteletére szervezték az értekezletet, Magyarország Főkonzulátusával és a házigazda Sapientia EMTE-vel együtt.
– Azt tanultam és azt vallom, hogy a megismerés végtelen, és a megismerésnek számos útja van – fejtette ki a fiókegyesületet vezető Balázs Lajos néprajzkutató, utalva arra, hogy a lovagkirályhoz kapcsolódó számos idei rendezvény ellenére sem merülhet ki a Szent László öröksége iránti tudásszomj. – A király Erdély védőszentje, így minden értelemben az ő „védnökségével” ünnepeljük az erdélyi magyar tudomány ünnepét. Bizonyság ez arra, hogy a rá való emlékezés nem szalmaláng, hanem őrtűz a lelkünk, szellemünk számára.
– Szent László az ideális lovag mintája volt a nyugati világ számára is. Esete mutatja, hogy nemcsak átvettük, hanem hitelesen képviseltük és építettük a nyugati értékeket. Ezen értékek szolgálatának köszönhetően van kultusza Szent Lászlónak – fogalmazott Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja, Lukács Bence Ákos.
Lázár Ede dékán házigazdaként köszöntötte a konferencia résztvevőit, megjegyezve: elgondolkodtató, hogyan találkozik a lovagkirály a jelenkorral.
Ezt követően Garda Dezső a király uralkodását mutatta be dióhéjban, hangsúlyozva: nemzetközileg elismert tény, hogy korának egyik legkiválóbb hadvezére volt I. László király. A székelyekkel való kapcsolatáról megjegyezte: a székelység jelentős hányada Szent László idejében telepedett át a korabeli Magyar Királyság északi peremén levő dukátusi területekről a keleti határvidékre. A történészszakma feladata, hogy ennek körülményeit feltárja – mondta. Sántha Attila kordokumentumok és friss kutatások eredményeinek összevetésével mutatott rá, hogy Moldva első megalapítója Szent László király. Szekeres Attila István címereken, pénzérméken fellelhető Szent László-ábrázolásokról tartott kiselőadást, majd Jánó Mihály az 1345-ös székely–tatár ütközet nyomán született Szent László-legenda falképciklusáról értekezett. A második előadástömbben Halász Péter a csángók Szent László-emlékezetéről tartott előadást, Kozma Mária – Demény István Pál emlékére – a Szent László-legendakör lelkiségét tárta fel, utolsó előadókként pedig Darvas-Kozma József és Balázs Lajos a lovagkirály és a székelység kapcsolatáról beszélt.

Kovács Hont Imre