Soron kívüli (ki)szabadulás

A múlt csütörtökön szokatlan, illetve soron kívüli módon kinyíltak az ország majd mindegyik börtönének a kapui. Jobbára nem bementek, hanem azokból kijöttek, nevezetesen olyan elítéltek, akik ezelőtt két-három hónappal nemigen reménykedhettek abban, hogy büntetésük letöltésének határideje előtt szabadulhatnak. Azokon, akik kijöttek és az elkövetkező napokban még kijöhetnek egy nemrégiben megjelent és október 19-én hatályba lépett törvény segített…

Cella a csíkszeredai börtönben. Idő előtt távoztak Fotó: László Róbert / Archív

A romániai (de nem csak) börtönviszonyokat az utóbbi évek során az Európai Bizottság, valamint egyes nem­kormányzati, nemzetközi humanitárius szervezet részéről számos bírálat érte. Több kivizsgálás volt, s azok nyomán ajánlásokat, figyelmeztetéseket fogalmaztak meg, de az elítéltek egy része is peres úton próbálkozott meg jóvátételi eljárással, illetve kártérítés megfizetésére köteleztetni a román államot. Jobbára eredményesen, ugyanis az elmúlt időszakok során számos, Romániát elmarasztaló és jóvátételre kötelező ítéletet hozott az Európai Emberi Jogi Bizottság (CEDO) is. Amit okkal kifogásoltak és kifogásolnak, az a börtönök túlzsúfoltsága, a higiéniai és a tisztasági feltételek elégtelen volta, s úgy általában a börtönök alulméretezése stb. A megnyert perek okán fizetendő kártérítéseken túl az országunk számára gondot, problémát jelenthetett és jelent továbbra is a kötelezettségszegési eljárás kilátásba helyezése az Európai Bizottság részéről annak okán, hogy Románia nem tett eleget az elítéltek fogva tartásával kapcsolatos uniós irányelveknek.

Áthidaló jogszabály
A mindenkori kormányok, de a törvényhozók is gyakorta kilátásba helyeztek bizonyos intézkedéseket, mindenekelőtt újabb börtönök építését. Úgy jó két évvel ezelőtt például a Ponta-kormány két börtön felépítéséről döntött, sőt kormányhatározat is született, amelyek révén jóváhagyták azok műszaki-gazdasági paramétereit. Szóba került az is, hogy egyes meglévő börtönöket átépítenek, korszerűsítenek, illetve egykori jelenleg kihasználatlanul álló, kaszárnyaépületeket alakítanak át erre a célra. Mindebből vajmi kevés valósult meg, s közben fokozódott a romániai börtönviszonyokat elmarasztaló állásfoglalások száma, valamint a CEDO-nál elvesztett pereké. Az év elején olyannyira kiéleződött a helyzet, hogy a jelenlegi kormánykoalíció rákényszerült amolyan kompromisszumos lépések megtételére. Ebbe a keretbe helyezhető az a 2017/169-es törvény is, amely révén módosították az ítéletek végrehajtására és a büntető perek folyamán elrendelt fogvatartási intézkedésekre vonatkozó 2013/254-es törvényt. A Hivatalos Közlönyben ez a törvény július 18-án jelent meg és július 21-től vált hatályossá. Annak az egyik október 11-én érvénybe lépett szakasza értelmében amolyan jóvátételt, illetve kompenzációt lehet nyújtani adott feltételek közepette azon elítélteknek, akik börtönéveiket nehéznek minősíthető feltételek között töltik. Gyakorlatilag arról van szó, hogy minden 30 olyan naptári nap után, amelyet az adott elítélt nem megfelelő börtönkörülmények között tölt, jogosult lesz 6 nap „elengedésére”. A szóban forgó előírás hatályba lépése azt is jelentette – legalábbis elméletileg –, hogy már aznap (október 19-én) számos fogvatartottat szabadlábra helyezhettek, és még többet az elkövetkező napok során.

Várakozáson felül…
Csütörtökön reggel Tudorel Toader igazságügyi miniszter annak a véleményének adott hangot, miszerint 1500 börtönbüntetését töltő személyt érinthet a szabadlábra helyezés szóban forgó lehetősége. A jelek szerint tévedett, ugyanis pénteken már azt nyilatkozta, hogy 529 fogvatartott hagyhatta el a börtönt, s még 3349 olyan „börtönlakó” van, aki jogosult a büntetés-végrehajtás időtartamának csökkentésére, és az elkövetkező napokban elhagyhatja a börtönt. Egyébként azt hangoztatta, hogy őt is meglepte az állítólagos jogosultak nagy száma, lévén, hogy az az országos szinten fogvatartottaknak több mint 12 százalékát teszi ki. A statisztikákból az derül ki, hogy legtöbben, nevezetesen 80-an a giurgiui börtönt hagyhatták el, azt követte a Konstanca megyei Poarta Albă helységben lévő börtön, ahonnan 55 elítélt távozhatott el. Csíkszeredából a csütörtöki nap folyamán 7 börtönlakó előtt nyílt meg a fogvatartási intézet kapuja. Utalhatunk arra is, hogy a már említett 3349 szabadon bocsátásra jogosult személy az elkövetkező napok során hagyhatja el a börtönt. Azok között van 21 olyan személy is, aki jelenleg a csíkszeredai börtön „lakója”.
Időközben ellentmondásos helyzet alakult ki az eljárás tekintetében, s minden jel arra mutat, hogy a szabadlábra való helyezési döntéshozatalt nem sikerült kellőképpen pontosítani. Pénteken az igazságügy-miniszter olyasmit is latolgatott, miszerint a folyamatban lévő perek tekintetében a szóban forgó törvényes előírások alkalmazásának nincs lehetősége, azaz a CEDO-nál megnyert perek esetében továbbra is fizetendő lesz a kártérítés, amely értéke egy napra számítva 5–8 euró között van. Hozzáfűzte azt is, hogy nem kizárt a börtönbüntetéseket már letöltöttek és a megelőző idősza­kok során szabadon bocsátottak esetleges kártalanítása sem, ami ugyancsak napi 5–8 eurót jelenthetne. (Mindezt amolyan feltételezésként hangoztatta.)
Visszatérve a szóban forgó jogosultságot lehetővé tevő börtönviszonyokra: a Hivatalos Közlöny október 18-i számában jelent meg az igazságügyi miniszternek ama 2017/2773/C rendelete, amely révén jóváhagyta azon épületek jegyzékét, amelyek a fogvatartási körülmények szempontjából nem megfelelők. Tehát, akik olyan épületekben, illetve helyiségekben töltik börtönéveiket, amelyek szerepelnek ennek a rendeletnek a mellékletében, jogot formálhatnak arra a 6 napos büntetéselengedésre. A névjegyzéken van a csíkszeredai börtön is, amely esetében három olyan elszállásolási felület szerepel, amelyek 2012 júliusától nem megfelelők és egy olyan, amelyik 2013 augusztusától.
Továbbá a Hivatalos Közlöny ugyancsak október 18-i számában jelent meg az igazságügyi miniszternek ama 2017/2772/C rendelete, amely révén jóváhagyta a fogvatartott személyek elszállásolási körülményeire vonatkozó kötelező minimális normákat. Egyébként mindkét rendelet jogalapját a már említett 2013/254-es törvény, illetve az azt módosító 2017/169-es törvény képezte. A jövőre nézve másabb változásokra is számítani lehet: valószínűsíthető, hogy két éven belül a főváros szomszédságában lévő Berceni helységben felépül egy új börtön, Buzău megyében pedig börtönt képeznek ki három felhagyott kaszárnyaépületből. Ez utóbbiakat legkésőbb 2021-ig.

Hecser Zoltán