Románnyelv-táborok: A szókincshiány jelenti a legnagyobb problémát

A napokban nagy port kavaró székelyudvarhelyi provokatív, de sokféleképpen értelmezett eset kapcsán annak jártunk utána, hogy a megyeszerte több helyszínen, változó korosztályoknak szóló románnyelv-táborokban milyen problémákkal találkoznak leginkább az oktatók.

A hiányosságokat helyesen, önkritikusan felismerőket évek óta foglalkoztatja a román nyelv elsajátításának hatékonyabbá tétele – iskolán kívül is. Az utóbbi években egyre népszerűbbekké váltak a nylevtáborok, és miután több ilyen kezdeményezés szervezőjével is elbeszélgettünk, egyre inkább az a kép rajzolódott ki, hogy nagy igény van a hasonló foglalkozásokra, mert hasznosnak bizonyulnak.

Sokat segít az anyanyelvűekkel való keveredés
Elsőként a Hargita Megyei Sport és Ifjúsági Igazgatóság által szervezett marosfői táborról érdeklődtünk, ahol 10–14 év közötti résztvevőket vártak különböző, román nyelven tartott foglalkozásokkal, szabadidős tevékenységekkel és filmvetítéssel.
Összesen 26 gyerek igyekezett fejleszteni romántudását a nemrég véget ért táborban, ahol olyan résztvevő is akadt, akinek a visszajelzése szerint túl intenzív volt a tábor. A program szervezői igyekeztek élvezhetővé tenni a tábort a fiatalok számára.
Jelenleg is zajlik ugyanakkor az a román–matematika tábor, amely kizárólag a csíkcsicsói diákokat szólítja meg, és amely a nyolcadik osztályos tanulók képzésére szolgál. Holló Edit, a rendezvény szervezője elmondta, 14 gyerek vesz részt a programban, amely szeptember első hetében zajlik Homoródfürdőn.
– A kommunikációra fektetjük a hangsúlyt, ezért tizenkét Bákó megyei román anyanyelvű diák is részt vesz a programban, akikkel az itteni gyerekeknek ismerkedniük kell – közölte a szervező, aki hozzátette, hogy hasznos év eleji bemelegítőnek tekintik ezt a tábort, ahol a beszédkészség fejlesztése a lényeg.

A napközisek is tanulnak
A Spektrum Oktatási Központ idén először szervezte meg azt a román nyelvtábort, amely a kicsiket szólította meg, és ahol huszonnégy 0–4. osztályos gyerek tanult játékosan. A csíksomlyói Multifunkcionális Központban szervezett program keretei között kiscsoportos foglalkozások, szabadtéri játékok és különböző helyzetgyakorlatok segítségével lehetett fejlődni.
Ferencz S. Katalin, az oktatási központ munkatársa úgy fogalmazott, hogy a mindennapos kommunikációhoz szükséges tudnivalókat igyekeztek gyarapítani a táborral, amely felépítése különböző témakörökhöz kapcsolódott.
– A gyermekek nagyon aktívak voltak, bátran és felszabadultan vettek részt a napi programokban, nagyon nyitottak voltak a nyelvtanulással szemben, a szünetekben és az önkéntesekkel való kommunikáció során is gyakran használtak játékból román kifejezéseket – közölte Ferencz S. Katalin, aki kiemelte, hogy nagyon jó hangulatban telt el a tábor, amelynek végén a kicsik vidáman adták elő szüleiknek a programon tanultakat.
A Spektrum Oktatási Központ által szervezett romántáborban egyébként a gyermekvédelmi rendszerben elhelyezett, hátrányos helyzetű hat napközis is részt vett Csíkszeredai Megyei Jogú Város támogatásával.

Folyamatos túljelentkezés
A Németh Géza Egyesület által szervezett kalibáskői románnyelv-tábor is pozitív visszajelzésekkel zárta a nyarat. Az első alkalommal elindult programon 25 gyerek vett részt, akik főleg Csíkszeredából érkeztek, de marosvásárhelyi fiatalok is jelen voltak. Csikós Klára, a tábor szervezője lapunk kérdésére elmondta, hogy a programokat a román nyelv elfogadtatása jegyében alakították ki.
– Mindenki tudatában van annak, hogy ez fontos, hiszen meg kell tanulni románul. Viszont minden otthon dől el, sok minden függ a család hozzáállásától. Mivel első alkalommal szerveztük meg a tábort, izgultunk, hogy nem lesz érdeklődés, viszont meglepetésünkre túljelentkezéssel kellett szembenéznünk – mondta Csikós Klára.

Nincs akivel gyakorolniuk
A Felcsíki Kistérségi Társulás is lehetőséget biztosított a nyári táborozásra: 2. és 4. osztályos gyerekeknek nyújtottak lehetőséget a román nyelv gyakorlására Balánbányán, ahol 40 magyar és 40 román anyanyelvű diákot „kevertek össze”.
A program szervezőitől megtudtuk, hogy a szókincsfejlesztés volt a cél. Itt is olyan szintű túljelentkezést tapasztaltak, amely visszaigazolta, hogy nagy szükség van a hasonló programokra.
A táborszervezőkkel való beszélgetéseinkből arra következtetünk, hogy Hargita megyében határozott igény van a román nyelv ismeretének elsajátítására, és sokan áldozzák a szabadidejüket is önfejlesztésre. A megszólalók valamennyien elmondták, hogy mivel a gyermekeknek nincs lehetőségük napi szinten gyakorolni a nyelvet, így hátrányban vannak. Román közegben viszont hatékonyabb a nyelvtanulás. Abban is egyetértettek a szervezők, hogy a táborok csupán pluszt nyújtanak a gyakorlásra, és kedvcsinálásra szolgálnak. Főként az utóbbi miatt a szókincs bővítésének az egyik leghatékonyabb eszköze a nyelvtábor.

Keresztes Bea