Régészek a főszereplők

A székelyföldi régészek és leg­újabb kutatásaik voltak a főszereplői szombaton Szé­kely­ud­var­helyen, a magyar tudomány napja tiszteletére megrendezett konferenciának. Vállalkozót avat­tak Múzeumbaráttá.

Múzeumbarát oklevél Godra ZsoltnakFotó: Lőrincz Csaba/ Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala

Tizenegyedik alkalommal ünnepelték meg a magyar tudomány napját Székelyudvarhelyen. Az Areopolisz kutatócsoport és a Haáz Rezső Múzeum idén a régészeti kutatómunkát helyezte középpontba, és közösen szervezte meg A székelyföldi régészettudomány legújabb eredményei című tudományos konferenciát. A szakembereknek találkozásra, a legfrissebb kutatások bemutatására, a régészeti kutatások iránt érdeklődő laikusoknak pedig tartalmas előadások meghallgatására egyaránt lehetőséget nyújtó tudományos fórumnak a városháza Szent István terme adott otthont. A kora délelőtt kezdődő, késő délutánig tartó konferenciát leginkább a szakavatottak tisztelték meg jelenlétükkel, csekély számú érdeklődőt köszönthetett a megnyitón Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója.
Szakmai berkekben is jegyzik a magyar tudomány napja megünneplésére szentelt, Székely­udvar­he­lyen szervezett rendezvényeket, a kezdeményezőket és a hozzájuk csatlakozókat ez is kötelezi arra, hogy évről évre felhívja a figyelmet a székelyföldi kutatók munkájára, megismertesse annak eredményeit – fogalmazott az igazgató. Értékelte, hogy ezt hasonlóképpen fontosnak tartja a helyi és a megyei önkormányzat, bizonyítja, hogy mindkét intézmény támogatta az ez évi tudományos konferencia megszervezését.
A választott témával kapcsolatosan elmondta: azért esett a választás a régészettudományra, mert rendkívül változatos és gazdag a székelyföldi szakemberek kutatómunkájának a termése, szép példája ennek a Haáz Rezső Múzeum két főállású munkatársának, vezető régészének, dr. Sófalvi Andrásnak és Nyárádi Zsoltnak a kiemelkedő eredményeket felmutató, a tudományágat új, eddig ismeretlen információkkal gyarapító, a jövőre nézve is még nagyon sok feladatot tartogató munkája.
Miklós Zoltán igazgató arról is szólt, hogy a régészek munkájához nem mindig kedvező a viszonyulás, előfordul, hogy a beruházó cégek, vállalkozók a határidős munkálatok kerékkötőinek tekintik az azokat esetenként szükségszerűen megelőző, törvényes, alapos és időigényes feltárásokat, de, hangsúlyozta, pozitív példák is vannak. A tudományt és a szakmát egyaránt képviselő régészek támogatásának rendkívül szép példájaként hozta fel a székelyudvarhelyi Color Metal céget, amely több tízezer eurónyi összeggel finanszírozta a dr. Sófalvi András régész által vezetett, a Kadicsfalvi-réten zajló ásatásokat. Ennek elismeréseként nyújtotta át az igazgató a köszönetet szimbolikusan kifejező Múzeumbarát oklevelet Godra Zsolt cégvezetőnek.
Hargita Megye Tanácsa értékesnek tartotta és tartja a régészeti kutatómunkát, segítette és segíteni fogja a szakemberek kutatásait, legyen szó engedélyek kibocsátásáról, de akár a moderátor szerepének vállalásáról olyan vitás esetekben, amikor a helyi önkormányzatok megkérdőjelezik a törvény által előírt régészeti feltárások, ásatások szükségességét – fejtette ki rövid köszöntőjében Bíró Barna Botond alelnök, aki a konferencia megszervezését minden esztendőben támogató megyei önkormányzat képviselőjeként vett részt a megnyitón.
– Azt olvastam valahol, hogy a régészet az egyetlen tudományág, amely arra törekszik, hogy az emberi viselkedést, gondolkodásmódot vizsgálja, anélkül, hogy közvetlen kapcsolatban lenne vele. Ha azt nézzük, hogy milyen múltra tekintünk vissza, ha közösségünk ezeréves múltját próbáljuk bizonyítani, akkor a régészek munkája az, amely konkrét bizonyítékokat tud letenni az asztalra. Ez számunkra a legfontosabb, hiszen a következő generációknak is fontos, hogy megismerjék azt, hogy ez a közösség, a székelység hogyan élt, gondolkodott évszázadokkal ezelőtt. Ezért is gondolom úgy, hogy ez a tudományos konferencia méltó ünneplése a magyar tudomány napjának – méltatta a régészek munkáját és a november 11-i rendezvényt Bíró.

Lázár Emese