Nyári oázis – szónak, szívnek, közösségnek

„A Lélek hőmérője: a könyv. Mondd meg, mit olvasol, s megmondom: mi vagy, megmondom: mi az akaratod, célod, vágyad, álmod” – írja Juhász Gyula. A hőmérő és az olvasás szótársítás különösen aktuális a nyári hónapokban, a szünidőben, szabadságok idején. Azt néztük meg a Kájoni János Megyei Könyvtárba látogatván, milyen lehetőségek és milyen érdeklődés van itt vakációban a könyvtárat választók számára.

A nyári iskolai szünidő még színesebb gyermekfoglalkozás kínálatát jelenti. Könyvtári nevelés Fotók: Kájoni János megyei könyvtár

A Kájoni János Megyei Könyvtár modern épülete Csíkszeredában, a sportaréna közelségében metropo­liszi hangulatot áraszt. Hangulatos rendezvények jól ismert helyszíne ez, amelyekről a Hargita Megye Tanácsa alárendeltségében lévő intézmény gazdag honlapján is gondosan följegyzett beszámolók és képsorok tanúskodnak. Ugyanitt, a http://konyvtar.hargitamegye.ro webcímen már időben tájékozódtunk: szeptember 5-ig a nyári vakációban a könyvtár reggel 9-től délután 4-ig tart nyitva kedden, szerdán és csütörtökön, pénteken 9-től 13-ig, hétfőn pedig déli 12-től este 8-ig.
– Minden alkalmat megragadunk, hogy népszerűsítsük azt az információt, ami az olvasónak is könnyebb: távhasználati lehetőségeket kínálunk a honlapon. – mondja Bedő Melinda osztályvezető, aki a kellemes légkörű fogadótérbe lépve tessékel bennebb. – Tehát nem muszáj mindenért bejönniük olvasóinknak a könyvtárba: előjegyzés vagy kölcsönzések hosszabbítása a honlapon is alkalmazható.

Interneten felmérhetjük a teljes könyvállományt
Miközben hallgatjuk, a modern épület világos előterében mozgó, ülő, olvasó embereken is végigszalad a tekintetünk. Fölfedezzük a fényben fürdő szobanövényeket, a változatos italokat kínáló kávéautomatát, a kényelmes ülőhelyeken újságot böngészőket, s a nyugodt, békés hangulatban egymásra mosolygó, halkan beszélgetőket. Egyre kíváncsibbak leszünk, kik lehetnek ők, de közben szorgosan jegyzeteljük az osztályvezetőtől hallottakat. Hargita megye legnagyobb közművelődési könyvtárának állománya a nap 24 órájában online katalógusban böngészhető a fenti címen. A belépővel rendelkező könyvtári tag már távhasználati műveleteket is végezhet: meg is hosszabbíthatja a kölcsönzést a szabályzatnak megfelelően. A könyvtári belépők jogosultságairól részletes eligazítást találunk interneten, telefonon pedig a 0266–371988-as számon a telefonközpontból bárhová átkapcsol a kedves kolléga a segítésünkre – ahogyan magunk is megtapasztaltuk a látogatás előegyeztetésénél.
A közönségszolgálati pultnál éppen jelenleg is könyvtári belépőt készíttetnek. Megtudjuk, a dokumentum fényképes igazolvány lesz, amelyhez kis méretű arcképet kell bevinnünk, a díja diákoknak 4 lej, felnőtteknek 6 lej, a kártya egyévi könyvtárhasználatra jogosít fel.
– Útikönyveket szeretnék böngészni, választanom kell két tervezett helyszín között – árulja el az újdonsült madéfalvi beiratkozó.
Bedő Melinda már sorolja is: bejelentkezésemet követően gyors számvetést végeztek a kollégákkal, amiből kitűnik, hogy szépirodalom mellett az útikönyvek, a motivációs könyvek, pszichológia, személyi fejlődés, valamint a gasztronómia és a természetgyógyászat nagyon népszerű idén nyáron.

Falják a magyar kortárs szerzőket
Mi az idei nyári trend szépirodalomból? Sokatmondó információ lehet sokaknak, hogy a kortárs erdélyi és magyar szerzők vonzereje rendkívüli értékekig szaladt fel a népszerűségmérő higanyszálán: köztük vezető a gyergyószárhegyi gyökerű, marosvásárhelyi Bartis Attila, a szintén marosvásárhelyi Dragomán György, a romantikus regényeiért kedvelt budapesti Fábián Janka vagy Ugron Zsolna. De ami most az egyik legsürgetőbb hiánycikk a megyei könyvtárban, az a csíkszeredai Potozky László műve. „Elő is van jegyezve, úgy látszik, még kell venni belőle” – mosolyog Bedő Melinda. A budapesti Magvető Kiadónál 2015-ben jelent meg az Éles, de innen is üzenjük a rajongóknak: a Budapesten élő huszonnyolc éves csíkszeredai szerző újabb regénye Égéstermék címmel őszre várható.


Hát a külföldi szerzők között kikkel üdítjük elménket a nyári kánikulában? Legnépszerűbb a skandináv krimi – tudtuk meg. Majd a felnőtt fikciós regényeket jegyző Khaled Hosseini afgán születésű amerikai író – akinek Papírsárkányok című regényéből film is készült, és ezt a regényt a könyvtár Lázadó muglik nevű tiniolvasóköre is földolgozta –, de soha nem ücsörögnek a polcokon Murakami Haruki japán író művei se. Jó hír az érdeklődőknek, hogy a sokat keresett 2015-ös Nobel-díjas szerző, Szvjatlana Aljakszandravna Alekszievics könyveit megvásárolta a könyvtár Hargita Megye Tanácsa támogatásával.
Ezt már az éppen szolgálatban levő Kuna Ibolya újságolja, aki Péter Katalin kolléganőjével közösen vezeti az ifjúsági olvasókört – ez a tavalyi nyárhoz hasonlóan, idén sem szünetel. A havi találkozók sorában ma 14 órától Fredrik Backman Az ember, akit Ovénak hívnak című regényét boncolgatják, amely 2012-es megjelenése óta egyik legnagyobb könyvsiker Svédországban.
A kör nyitott a csatlakozni kívánóknak, akik máris ráhangolódhatnak a csapat Facebook-oldalán, és Ibolya említi azt is, hogy a nyár elején sikeres, rendhagyó találkozójuk is volt a mugliknak: saját írásaikból olvastak fel.

Friss olvasmányok és kedélyes vitatér
Az üvegajtókon innen és túl szóba elegyedvén a könyvtárban tartózkodókkal kiderül: a diákok már elkezdtek a házi olvasmányokért is jönni, és nagyon népszerű az angol nyelven olvasható irodalom a fiatalok körében. Az első emeleten egy kiemelt polc, az „amerikai polc” is erről tanúskodik. Végigszalad ujjunk a vadonatúj könyvek gerincén, amelyek mellett a felirat is kiemeli: az Amerikai Nagykövetség kulturális kapcsolatfelvétele révén érkeztek Csíkszeredába a kortárs amerikai szerzők művei. Ezt dúsítja a British Council részéről kapott állomány: világirodalmi művek angol nyelven.
– A nyelvtudásom tökéletesítéséhez ez rendkívüli lehetőség: a magyarul kedvenceimmé vált, majdnem betéve ismert műveket most angolul fedezhetem fel, és ez nagyon élvezetes, akár a strandon is – újságolja a polc mellett az újdonsült gyergyószentmiklósi egyetemista, Bernadett.
Innen a sajtórészleghez jövünk vissza, ahol most Kiss Éva a szolgálatos. Mindennap viszontlátja az állandó olvasókat, mondja, megsúgva: ennek a részlegnek az az érdekessége, hogy a könyvtár általános statisztikája szerint az olvasók kétharmada nő, egyharmada férfi, ám ez az arány itt teljesen megfordul. Spekulálni lehet, ennek mi az oka, de ami tény: nyitáskor a fotelek melletti asztalkán van a helyi sajtó, és életkor szerint ezen a részlegen többnyire az idősebb urak a vendégek.
– Egyik társunk egyszer azt mondta, hogy ő reggel azért kel fel, hogy jöjjön könyvtárba – ez ad értelmet a napjának. Kicsit mindannyian így vagyunk ezzel: eljövünk, amit olvasunk megbeszéljük – mondja egy ősz szakállú úr.
Mint jelezte, a dokumentációs részlegbe is gyakran átkívánkoznak: ide a nyár folyamán is járnak a kutatók, helyismereti, helytörténeti munkák iránt érdeklődők. Az itt szolgálatban levő Máthé Izabella jelzi, hogy van egy gyermek- és ifjúsági foglalkozásuk a Szent László-év keretében, amelyet már több helyre elvitt a könyvtár, és szeptemberben Bögöz község igénylésére ott folytatják.

Átutazók, turisták szigete
Részlegről részlegre járva egyértelmű: a megyei könyvtárban jelenleg nincs torlódás, de nincs holtidő se: a folyamatosan áramló közönséget két könyvtáros szolgálja ki folyamatosan: egyikük az olvasóval kommunikál, társa a könyvet keresi ki. Az olvasóteremben János Éva hívja fel a figyelmet egy érdekességre: a Csíkszeredán átutazók, buszra, vonatra várók jönnek be nagyszámban, valamint turisták. Beiratkozniuk nem előfeltétel, mindössze regisztrálniuk kell – e révén az internetet is használhatják. A kellemes légkörű terekben saját laptopjukkal, táblagépükkel a várakozók mellett egyetemisták is vannak, akik azt mondják: ez a koncentrálásnak kedvező, csendes hely, és ide elvonulva szeretnek dolgozni. Hogy mivel frissülnek fel? A felnőtt részlegen művészfilmeket, szórakoztató filmeket is lehet kölcsönözni, de „hangos könyvekből, amit meg lehet kapni, mindent megvesz a könyvtár” – tárja fel Bedő Melinda. Aki az olvasás vagy képernyőzés szüneteiben mozogna, a vakációban ott van Nagy Éva Szidónia festészeti tárlata a kiállítótérben.
És ugyan a rendezvények a vakációban szünetelnek, nyári jelenség a gyerekrészlegen, hogy nagyon sok szülő jön a kisgyerekével együtt. Olvasgatnak, játszanak, színeznek vagy társasoznak – sakktól elkezdve a Legendárium vagy a székely mesterségek játékokból választva kedvükre.
– Ha megunják, a könyvtáros néni mesét olvas nekik – mondja a szolgálatban levő Kopacz Katalin.
Ugyanitt jó hír a tiniknek, hogy a hivatalos gyerek- és fel­nőttrészleg mellett a fiatalság igényére létesítettek egy ifjúsági polcot, amelynek máris megvan a kialakult közönsége.

A könyvtár közösségépítő ereje
„E heti, viheti!” – ez a szójátékos elnevezés fedi a helyszínről szabadon elvihető könyvek helyét. Ez az a műfaj, amikor a könyvtár adományoz olvasmányt. Folyamatos az állomány selejtezése: kiválogatjuk, mi az, amiből túl sok van vagy amire nincs igény, „és mielőtt zúzdába kerülne, még megpróbálunk gazdát keresni neki” – ecseteli Bedő Melinda. Emellett az internetezésről is eligazít: összesen 14 számítógép van a közönség használatára – de szabad internetcsatlakozás is van a saját gépével érkezőnek. Egész évben zajlanak a nyugdíjasok számára a számítógép-használati képzések, és sokkal több a jelentkezés, mint amennyinek eleget tudnak tenni. A képzések ingyenesek, de a tanterv is rugalmas. Felkészültek arra, hogy a külföldre szakadt családtagokkal való kapcsolatteremtéshez a Facebook-kezelés, levelezés, fotók letöltése, feltöltése, kapcsolattartás lesz a legigényeltebb – taglalja Bedő Melinda, jelezvén, hogy a képzés végeztével is meghívják az időseket rendezvényeikre, és örömmel látják, hogy sikerült közösséget is kovácsolni, barátságok szövődtek, visszajárnak a rendezvényekre.
Könyvtári szemlénk végén így azzal az érzéssel lépünk ki a csíki augusztusba: a hétköznapjainkban segítő oázisra találtunk.

Gergely Edit