Nyaralás

Egy május 8-a és 14-e között végzett piackutatás szerint a romániai lakosság több mint kétharmada (77%) azt állítja, hogy idén elmegy nyaralni, 21 százalékuk pedig még nem döntött e tekintetben. Ami az úti célt illeti, a lakosság fele az országhatáron belül nyaral, a többiek külföldi üdülőhelyeket választanak. Romániában a legnépszerűbb célpont a tengerpart. A felmérésből az is kiderül, hogy az emberek mindössze 25 százaléka dönt az ár alapján egyik vagy másik célpont mellett, míg 41 százalékuk szerint a táj szépsége és a turistacsalogató érdekességek a fontosabbak. A nyaralást tervezők fele azt nyilatkozta, hogy idén is ugyanannyi pénzt szán a kirándulásokra, mint 2016-ban. 37 százalék 501 és 1000 euró közötti összeget tervez költeni a nyaralásra, 15 százalék 1001 és 2000 euró közötti összeget szán erre a célra. A válaszolók 28 százaléka 500 euró alatti összeget tud nyaralásra fordítani. A lakosság egyharmada új idegenforgalmi célpontot nézett ki az idei nyaraláshoz, míg a többiek egy előzőleg meglátogatott helyre mennek nyaralni. Utóbbiak közül 33 százalék azt nyilatkozta, hogy négyszer vagy annál többször nyaralt azon a helyszínen, ahová idén is készül. A megkérdezettek 47%-a háromcsillagos hotelben fog megszállni. 39 százalékuk 4-6 napos, míg 37 százalékuk 7-9 napos vakációzást tervez. A felmérés során megkérdezett személyek 60 százaléka inkább maga tervezi meg nyaralását, mert magasnak tartja az utazási irodák által felszámolt díjat. A romániai lakosság 31 százaléka évente egyszer megy el vakációzni, 36 százalékuk évente kétszer megy el hosszabb üdülésre – ezek a felmérés eredményei, amely során 1155 személyt kérdeztek meg egy internetes kérdőív segítségével.
Köszönhetően a közösségi oldalaknak, mostanság nagyon jól tájékozottak vagyunk ismerőseink, rokonaink, barátaink nyaralási szokásairól, s adataink talán pontosabbak, mint az említett felmérésé. Azok esetében, akik szívesen osztják meg életük minden rezdülését hétről hétre, látjuk, hol járnak, mennyi időt töltenek ott, mit esznek, isznak, hol fürdenek, s azt is, az utazás, szállás és étkezés költségein kívül mire áldoznak: múzeumbelépőre, csónakázásra vagy épp búvárkodásra. Ezen túl pedig vannak olyan ismerőseink, akik bár nem osztanak meg efféle tartalmakat, mégis tudjuk, hogy merre járnak, milyenek a nyaralási szokásaik – mert elmesélik. S aztán vannak olyan távoliak, akiknek szokásáról semmit nem tudunk. Akár ez is lehetne egy reprezentatív kutatás. S ez utóbbi eredményét nézzük, talán hasonló – a valóságnál talán pozitívabb – adatsorhoz jutunk, mint a fenti: hiszen hajlamosak vagyunk csak a szépről és jóról beszámolni a közösségi oldalakon.
Amikor a fenti adatsort olvastam, mégis azokra gondoltam, akik talán évek óta nem jutottak el a tengerpartra – vagy azért, mert eleve nem is vágynak oda, vagy mert nem engedhetik meg maguknak. Az is tény, hogy ismerőseim – és talán egész generációm – nagyobb része a háromcsillagos szállodákkal szemben előnyben részesíti a kanapészörföt vagy épp az olyan közösségi piactéren kínált lakásokat, mint az Airbnb – egyrészt a kedvezőbb ár, másrészt a barátságosabb, emberközelibb környezet miatt. S arra is gondolok, hogy talán kalandvágyból, vagy az új iránti kíváncsiságból fakadóan inkább választ olyan célt, ahol még nem járt azelőtt. Persze ezek olyan „szokások”, amelyeket valószínűleg idővel levetkőzünk, s talán majd belesimulunk a nagy átlagba. De tény, hogy ha ezek az adatok szerepelnének egy közvélemény-kutatásban, majd jelennének meg az újságban, talán kevesebben fejeznék be az olvasást azzal a gondolattal, hogy ha a lakosság77 százaléka megteheti, akkor nekik is jár egy kis pihenés, s kezdenének el keresgélni az ajánlatok között.

Háromszéki Eszter