Nemcsak Csíkszentimre, hanem a megye jelképe is

20

Befejezték a csíkszentimrei Hen­ter-kúria kapujának restaurálását, a felújított kaput pedig pénteken ünnepélyesen fel is avatták. A szívet, lelket, kaput kitáró eseményen elhangzott beszédek során valamennyi felszólaló kifejtette: bármennyire kilátástalannak tűnik a helyzet, a kapu után a kúria omladozó épületét is fel kell újítaniuk.

A kapuval új célok is megnyíltak. Kívül és belül is ünnep Fotók: Kovács Hont Imre

A csíkszentimrei Henter-kúria épülete keserves állapotban várja, hogy felújítsák. Szomszédságában azonban új napközi és óvoda található, a múltba szorult kúria és a jövő nemzedékét nevelő óvoda között pedig most már eredeti pompájában találjuk a kúria kapuját. Erre az „időutazásra” építette beszédét Kencse Előd polgármester a restaurált kapu pénteki avatásán, amelyet a székelyudvarhelyi Arany Griff Rend középkori vonulós táncai nyitottak meg.
– Sikerült az enyészettől megmentenünk egy A-kategóriás műemléket, de az örömünk mégsem felhőtlen: a régi kapu mögött omladozó értéket láthatunk – mondta az elöljáró. – 2011-ben az önkormányzat megvásárolta az épületet, és a megyei tanács segítségével elkezdte a felújítási dokumentáció összeállítását. A Norvég Alapnál pályáztunk és nyertünk, de pótlistára kerültünk. A Regionális Operatív Programnál tavaly pályáztunk a kúria felújítására, de még elbírálás alatt áll a pályázat. Arra gondoltunk, hogy legalább a kaput próbáljuk meg önerőből felújítani – részletezte a polgármester, felkérve a megyei tanácsot és az alcsíki polgármestereket is, hogy ha másképp nem megy, közös erővel mentsék meg az 1700-as években épült kúriát is.
Az eseményen felszólalt Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke.


– A múlt számunkra mindig több, mint a többségi nemzet számára. A múlt az identitásunk elengedhetetlen eleme, amelyet meg kell erősíteni, újra kell értelmezni, és a nyelvvel, a kultúrával és a vallásunkkal együtt tovább kell vinnünk azért, hogy szülőföldünkön, itt, Székelyföldön erős magyar közösségként megmaradhassunk – fogalmazott a szövetségi elnök.
A munkával megbízott alpolgármester, Fülöp Kinga lendületes, magával ragadó rögtönzött beszédet tartott az előkészítéssel és a restaurálással foglalkozó csapat önzetlen és odaadó munkájáról.
– Sok nagy kapunak és kis kapunak kell megnyílnia egy ilyen kapu kinyitásához. A kapukat ki kell nyitni, a szíveket, a lelkeket is ki kell tárni – hangoztatta az alpolgármester, rávilágítva arra, hogy azért ment ilyen példásan a munka, mert magyar ügyről volt szó. Azt kívánta, hogy minden munkálat hasonlóan zökkenőmentesen, lelkesen legyen kivitelezve.
– Remélem, hogy amikor majd a gyermekeink ennek a vidéknek az értékeiről hallanak, tanulják, olvassák, látják azokat, akkor annak ez a kúria is része lesz – közölte Korodi Attila parlamenti képviselő.
– Elismerésem Szentimre egykori és mostani lakosságának, azért, hogy van kapu, amit meg lehet nyitni, van kúria, amiről lehet beszélni – jegyezte meg Tánczos Barna s zenátor, utalva olyan településekre – szülőfalujára is –, amelyek lakói széthordták a kúriákat.


Szentes Antal megyei tanácsos szerint nemcsak Szentimre, hanem a teljes Hargita megye büszkesége a Henter-kúria felújított kapuja.
– Az elmúlt századok alatt számos fontos esemény kapuja volt. Remélem, így lesz ez a következő századokban is. Meg kell cáfolnunk azokat, akik a kúria menthetetlenségét hangoztatják – mondta a tanácsos.
A kapuval szemben egyetlen adósság maradt: fel kell kutatniuk a hiteles címert, amely valamikor a bejáratot díszítette.
Az 1803-ban épült boltíves kapu teljes felújítása 270 ezer lejbe került. Ennek 30 százalékát a megyei tanács biztosította.

Kovács Hont Imre

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.