Nem kezeljük, inkább megkerüljük

A székelyudvarhelyi felnőtt ko­rú munkaképes lakosság je­lentős része tervezi az elvándorlást, majdnem minden családban van olyan személy, aki külföldön dolgozik, és erősödik a munkaerőhiány. A minden­napi beszédben is gyakran el­hangzanak a fenti megálla­pítások, amelyek megvizsgálá­sára a Székely­ud­var­helyi Mik­rovállalkozók Szö­vetsége (SZMVSZ) szakszerű közvélemény-kutatást végzett. A feltevések igaznak bizonyultak.

Sokat beszélünk a kivándorlásról, de keveset cselekszünk a megfékezésére. Iránymutató közvélemény-kutatás

Az SZMVSZ július közepén végezte el a közvé­le­mény-kutatást, amelyben a székelyudvarhelyiek kivándorlással kapcsolatos véleményét vizsgálta. Fény derült arra, hogy a megkérdezett személyek majdnem mindegyike (97 százalék) érintett ebben a kérdésben, hiszen a válaszadóknak átlagosan több mint három családtagja vagy ismerőse távozott már külföldre, és majdnem ketten vállalnak tartósan munkát valamelyik idegen országban. A lakosok mindössze 8 százaléka tervezi, hogy a jövőben külföldön dolgozna, ez viszont nagyságrendileg 2400 főt, a velük távozó kiskorú családtagokkal akár 2800 főt is jelenthet – világít rá a felmérés.
Az országot elhagyni készülők között majdnem 50 százalékos a 30 év fölöttiek aránya, ami több mint 1200 főt jelent. A külföldi munkát tervezők 62 százaléka nő, míg 38 százaléka férfi.
A megnövekedett kivándorlásért, illetve kivándorlási kedvért leginkább az alacsony fizetéseket (minden megkérdezett korosztálynál ez került az első helyre), a román politikát, valamint a rossz gazdasági helyzetet tették meg felelősnek a válaszadók.
Az SZMVSZ felmérése a munkaerőhiánnyal kapcsolatos véleményekre is kíváncsi volt. A megkérdezettek közel 90 százaléka tapasztalja, hogy munkaerőhiány van a környezetében. Ez elsődlegesen a szakemberhiányban, a fizikai munkások hiányában mutatkozik meg, illetve az építőiparban okoz gondot. A munkaerőhiányt főleg az alacsony fizetésekkel, illetve a külföldön munkát vállalók jelentős számával magyarázzák a válaszadók. Apró érdekesség, hogy a 30–59 év közöttiek, a 8 osztállyal vagy szakiskolával rendelkezők a harmadik leggyakoribb okként a lustaságot határozták meg.

A felmérés lehet a kiindulópont
– A közvélemény-kutatással egyrészt a közbeszédben felmerülő állítások igazságát akarta ellenőrizni az SZMVSZ, másrészt a hasonló módszerrel végzett magyarországi kutatások és a helyi eredmények összehasonlítására is kíváncsiak voltak – tudtuk meg Jakab Áron Csabától. – A felmérés igazolja a kivándorlással kapcsolatos feltételezéseket, nagyságrendileg megegyezik az anyaországi adatokkal, viszont némi eltérés is tapasztalható. Például Magyarországon inkább a fiatalok tervezik az ország elhagyását, míg nálunk a felnőttek és középkorúak – részletezte az SZMVSZ elnöke.
Jakab elmondása szerint az eredmények kiindulópontul szolgálhatnak ahhoz, hogy végre társadalmi szinten is szembenézzünk a problémával.

Hamarosan nem lesz, aki dolgozzon
– Megkerülhetetlenné vált a hogyan tovább kérdése, mert sem állami, sem pályázati, sem önkormányzati szinten nem kezeljük a problémát, hanem inkább megkerüljük – vélekedett a vállalkozói szövetség vezetője.
Bár Székelyudvarhelyen is vannak kezdeményezések (pl. az IT Park projektje), de hiányzik a gazdasági stratégia, hiányoznak a hosszú távú tervek, vagy például a befektetőkre vonatkozó elképzelések.
– A társadalmi okokat hosszan lehetne sorolni, de tény, hogy hamarosan nem lesz, aki dolgozzon – húzta meg a vészharangot Jakab Áron Csaba. Hozzátette, hogy az SZMVSZ határozottan elvárja a hatóságoktól, önkormányzati és civil szervezetektől, hogy érdemben foglalkozzanak a problémával, az általa vezetett szövetség pedig partnerséget, együttműködést ajánl minden olyan kezdeményezéshez, amely az elvándorlás lassítását célozza meg.

A felmérést az SZMVSZ – a magyarországi Publicus Intézet 2017 júniusában végzett felmérését felhasználva – az egyszerű véletlen mintavétel módszerével végezte július 9–21. között, Székelyudvarhely felnőtt lakosságát reprezentáló 104 fő megkérdezésével. A közvetlen, személyes kérdezést alkalmazták, csoportok esetén azok csupán egy-egy tagjával, illetve kizárólag magyarul beszélő székelyudvarhelyi lakosokkal beszélgettek. A lakosság életkor szerinti arányát a Nemzeti Statisztikai Hivatal 2016-os adatai szolgáltatták, illetve a mintavétel is ennek az aránynak a betartásával történt, és ennek megfelelően a korosztályokon alapuló kimutatásokat reprezentatívaknak tekinti a felmérés elvégzője. A „csak” közelítő értékek miatt a nemek és képzettségek szerinti adatokat nem kezeli reprezentatívként az SZMVSZ.

Asztalos Ágnes