Ne fuss…!

74

…olyan szekér után, ami nem vesz fel – állítólag még Szókratész bölcsességei között is szerepel ez a mondás. És milyen igaz. Ami nem megy, nem kell erőltetni. Minek nyomulni olyan célokért, amelyek elérhetetlenek számodra, melyek túl magasak. Idegeled magad, beleölsz csomó energiát, hogy megtaláld, földre kényszerítsd, megszelídítsd az álompasit vagy a királykisasszonyt. S fittyet sem hány közeledéseidre. Visszautasít, nevetségessé tesz. De van úgy is, hogy fölösleges illúziókat kergetsz, naivan azt hiszed, egy fecske tavaszt csinál. Ha másnak nem is, de neked sikerül megváltoztatni a világot. Pénzt, időt, áldozatot nem sajnálsz, és töröd magad, mert hajt a vágy, hisz rajtad múlik, hogy álmod valóra válik-e vagy sem.
Másrészt ott van a környezeted, a világ körülötted, ami folyton azt sulykolja: ne add fel! Ha elesel is, ha néha megtorpansz is, állj fel, rázd meg magad, s menj tovább! Ne hagyd békén, ne hagyd annyiban a dolgot, ne nyugodj bele a vereségbe, ha kell, zaklasd, kerülgesd, udvarolj neki, szép szóval, erővel, finoman, határozottan. „Zörgessetek, és ajtót nyitnak”… (Mt 7, 7-8) – mondaná Jézus. Ahogyan egy kommentes találóan fogalmazott: „Lucio Malaver sem hagyta békén Eszmeráldát, inkább meghalt.” Ha nem is ő az igazi – te sem vagy neki az igazi –, a nagy Ő, akkor is küzdj érte. Az is lehet, több igazi van, csak meg kell találni. Azzal, hogy kitartasz mellette, megmutatod: mire vagy képes, érte, akit szeretsz. Tűzbe mész, koplalsz, küzdesz, feszegeted a határaidat, véredet adod, feláldozod, ha kell szabadságodat is. Így fejlődik a személyiséged, kreatívab, ellenállóbb leszel, edződik akaraterőd, szívósabb lesz kitartásod.
Nagy igazság van benne: ne fuss olyan szekér után… Be lehet helyettesíteni a szekeret. Munka, barát, lehetőség, férfi, nő, kisbetűs célok. Alkalom, amit ragadj meg, vagy inkább mondj le róla! Hiába csábít, neked túl nagy falat, nem számodra találták ki.
Arra a szekérre kapaszkodj fel, amelyik megáll, s felvesz. Ha kell is néhány lépést futni utána, még van esélyed. Hátha passzolnak érdekeitek, értékeitek, hátha talál az útirány? Ha nem, azt jelenti, eljött az idő, mondj búcsút a zsákutcáknak. Engedd el, ami nem neked való. Felemelt fővel kerülsz ki az egyenlőtlen játszmából. Valójában azt sejteti ez a mondás, hogy értelmetlen célokhoz nem kell ragaszkodni, megvalósítható célokat tűzz magad elé. De ha elindultál az úton, menj végig rajta. Tégy meg mindent, ami tőled telik, s bízd a többit a Gondviselésre. Szent Pál is azt írja: „futok a kitűzött cél felé”…(Fil 3,14-15)
Ennek a mondásnak legfrissebb hajtása most télen született: ne fuss a busz után, mert csúszik… Szavamra mondom: telitalálat!
Sokkal többet sejtet, üzen, mint amennyit kimond. Hiszen jeges úton csúszik a lábad, elesel. Csúszik a busz gumikereke is, csúszol te is. A találkozásnak, a felszállásnak lőttek. Még ha meg is volt a sofőrben a jó szándék, hogy érted fékezzen. Ő megállna, csak a busz nem… Meg hát ki vagy te a buszhoz képest? Más súlycsoportban haladtok. Ő a nagyobb, s még gyorsabb is. Te csak a lábaiddal futsz, ő a kerekeken gurul. Jeges úton se a cipődnek, sem a gumiknak nincs tapadása.
Mindkettő csúszik.
peterpater.com

Ft. Sebestyén Péter

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.