Nadrágszíjmeghúzás…?

Az már nem vitás, hogy a jövő évi költségvetést megkésve fogják elfogadni. A kormány ugyan mást ígért, mást hangoztatott, s arról is biztosított, hogy még november elején véglegesítik a 2018-as esztendei állami költségvetés, valamint társadalombiztosítási költségvetés törvényeinek tervezetét. Menet közben az időpontokat ide-oda tolták, pontosabban kitolták, s olyasmit is állítottak, miszerint azok jóváhagyására óhatatlanul az országos minimális bruttó bér megállapítására vonatkozó kormányhatározattal egyidejűleg kell hogy sor kerüljön. Ez utóbbit november 29-én elfogadták, de a költségvetésekről az aznapi kormányülésen egy szót sem említettek. Márpedig lett volna miért: ugyanaznap a közpénzügyi minisztérium honlapján nyilvánosságra hozták a 2018-as esztendei állami költségvetés törvényének tervezetét, valamint a 2018-as esztendei állami társadalombiztosítási költségvetés törvényének tervezetét. Úgyszintén november 29-én a közpénzügyi minisztérium honlapján megjelent két másik jogszabály tervezete is: a fiskális-költségvetési keretben a 2018-as évre jóváhagyandó egyes sajátos mutatószámok értékhatárainak jóváhagyására vonatkozó törvény tervezete, illetve a 2018-as esztendőben foganatosítandó egyes fiskális-költségvetési intézkedésekre, egyes jogszabályok módosítására és kiegészítésére, valamint egyes határidők elnapolására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet tervezete. A fent említett négy, igen terjedelmes jogszabálytervezet áttekintéséből is az következtethető ki, hogy azok között, pontosabban azok egyes előírásai között összefüggés, kölcsönhatás van, és bizonyára ezzel is magyarázható azoknak egy és ugyanazon napon való nyilvánosságra hozása. A szaktárca, valamint a kormány részéről mindezen dokumentumok kapcsán elmaradt a közvélemény tájékoztatása, olyan közlemények nyilvánosságra hozása, amelyek némi betekintést is engedtek volna a szóban forgó jogszabályokba, illetve a kormányzati szándékok ismertetése, megindokolása tekintetében. Talán a dolgok ilyenszerű (nem kívánatos) alakulásával is magyarázható, hogy a sajtóban olyan elemzések, értékelések is megjelentek, amelyekből az olvasható ki, hogy némelyek összemosták, összekavarták azok szövegét. Így például olyan előírásról is olvashattunk, amelyet a költségvetés törvénytervezetének számlájára írtak, holott az a fiskális költségvetési egyes intézkedésekre vonatkozó sürgősségi kormányrendelet tervezetében szerepel.
Azt pillanatnyilag nem tudni, hogy az említett jogszabály-tervezetek mikor is kerülnek a kormány asztalára, mint ahogy azt sem, hogy a költségvetések elfogadására egyáltalán sor kerülhet-e a mostani parlamenti ülésszak folyamán, amely amúgy december 15-én zárul. Némi zavarban lehet maga a kormányfő is, aki csütörtökön, november 30-án az őt faggató újságíróknak azt válaszolta, hogy „a jövő héten rendelkezésre fog állni a költségvetéssel kapcsolatos összes számadat”. Igen ám, de aznap a költségvetés tervezete már ott díszelgett a közpénzügyi minisztérium honlapján. (Egyébként az nem derül ki, hogy ezt a törvénytervezetet, akárcsak a többi jogszabály tervezetét közvitára is bocsátották volna.) Egy dolog viszont biztos: a kormány alaposan megkésett a költségvetés-tervezetek (de nem csak) kidolgozásával, s ilyen körülmények között nevetséges például arra hivatkozni, hogy azok azért nem szerepeltek a kormány múlt szerdai ülésének napirendjén, mert még nem érkeztek meg egyes véleményezések. Ilyen összefüggésben például lehet utalni arra, hogy a két költségvetési törvény tervezetéről csak csütörtökön értesítették a társadalmi partnereket, s állítólag ma vagy holnap ülésezik a Gazdasági-társadalmi Tanács (CES). Ez alkalommal nem szándékoznánk egyik jogszabálytervezet vonatkozásában sem részletekbe bocsátkozni, mert azok menet közben még áteshetnek „színeváltozáson”, módosításokon, annál is inkább, mert hallani olyan tervezett intézkedésekről, amelyek sorsa egyelőre bizonytalan. Így például az elmúlt hét folyamán olyan félhivatalos értesülések láttak napvilágot, miszerint a közszférai intézményrendszerben a jövő esztendőben sem lesznek biztosítottak egyes béren kívüli juttatások, azok között lévén említve az üdülési utalvány is. Mihai Tudose kormányfő csütörtökön ez utóbbi kapcsán igen bizonytalanul, kétértelműen nyilatkozott, egyrészt azt hangoztatva, hogy azt a 2017–2018-as évre vonatkozóan a jövő esztendő első két hónapjában biztosítják, ám az a költségvetési forrásoktól függ. (Amúgy a 2017–2018-as időszakra egyetlen 1450 lej értékű üdülési utalványra lenne jogosultság egy még a múlt esztendőben megjelent sürgősségi kormányrendelet értelmében.) Ugyancsak hezitált abban a tekintetben is, hogy valóban korlátozni fogják-e a menet közben megüresedett állások betöltését a közszférai szektorban, ugyanis azt állította, hogy a helyhatóságok esetében, tekintettel azok függetlenségére, ilyen tiltást nemigen lehet bevezetni, de számolni kell a személyzeti költségkerettel is. Mindez nem az állami költségvetéssel kapcsolatos, ugyanis a közszférában a „nadrágszíjmeghúzó” intézkedéseket a már említett sürgősségi kormányrendelet tervezete tartalmazza. Azokat pedig összevetve megkockáztatnánk: a közszférai intézményrendszer zömében a 2018-as esztendő nemigen lesz „pénztárcaduzzasztó”. A béremelkedést, mármint a nettó bérét már előzetesen elvitte egy másik jogszabály, a 2017/79-es sürgősségi kormányrendelet.

Hecser Zoltán