Mire lesz fedezet…?

53

A kormány, a kormánykoalíció épp hogy nem a magáénak tudja azt, hogy az elmúlt esztendő decemberében 110 000-rel több alkalmazott szerepelt a statisztikában, mint 2016 decemberében. Ugyancsak megelégedésének adott hangot annak okán, hogy egyes gazdasági elemzők és az ellenzéki parlamenti pártok negatív előrejelzései ellenére is januárban a konszolidált általános költségvetés 2 milliárd lejes többlettel zárult. Mindkét számadat a maga módján elismerésre méltó, s azzal akár büszkélkedni is lehet. Felvetődik azonban a kérdés: a múlt esztendei, illetve a januári kedvező tendenciák fenntarthatók lesznek-e? Talán még korai lenne jóslatokba bocsátkozni, az viszont megkockáztatható, hogy mindkét ismérv tekintetében az égbolton a felhők előjelei mutatkoznak, egyelőre a bárányfelhőké. Egyébként az alkalmazottak számának alakulása és a költségvetés bevételei, valamint kiadásai alakulása közt van némi összefüggés és kölcsönhatás is. Például, amennyiben kizárólag a magánszektorban gyarapodik az alkalmazottak száma, akkor annak egyenes következménye lesz a jövedelmi adóból származó költségvetési bevételek gyarapodása, s ugyanakkor az nem érinti a kiadási oldalt (pontosabban fogalmazva: a személyzeti költségek vonatkozásában). Közelítsük meg az alkalmazottak számbeli gyarapodását a közszférai intézményrendszer oldaláról: a 2017-es esztendő folyamán a költségvetési szektorban közel 20 000-rel nőtt a foglalkoztatottak száma, elérve az 1,21 milliót. Egyébként abból a közel 20 000-ből 5000 kizárólag a központi és a helyi közigazgatásban állt munkába a 2017-es esztendő folyamán (a többi a tanügyben, az egészségügyben, a honvédelemben stb.). Ennek megvolt ugyanakkor a közvetlen költségvetési vonzata, ugyanis óhatatlanul megemelkedtek annak személyzeti költségeik is. Ennek kapcsán utalhatunk arra is, hogy a múlt esztendő végére a köztisztviselők havi nettó átlagbére elérte a 3700 lejt, olyan körülmények közt, amikor az országos átlagos nettó bér csak 2384 lej volt. Időközben viszont megemelkedett a közszférai személyzeti kiadások részaránya a GDP-ben, s ez a tendencia folytatódni fog az idei esztendőben is, el egészen 8,9%-ig. (Emlékeztetnénk, a gazdasági, pénzügyi válság 2008-as esztendei bekövetkeztekor a szóban forgó részarány 9,1% volt. Ugyanakkor azonban az áfa-kulcs többszöri mérsékelése nyomán csökkentek az állami költségvetésnek az abból származó bevételei (legalábbis a GDP-vel arányos bevételek). Tehát bekövetkezhetnek ellenkező előjelű folyamatok, jelenségek. Maradjunk az átlagbérnél, mármint a köztisztviselők, illetve a közszférai átlagbérnél. Annak növekvő tendenciája máris felerősödött a minimálbér, valamint a közszférai szektorban eszközölt egyes béremelések nyomán, s ebben a hónapban egy újabb, igen jelentős arányú következett be (legalábbis egyes szegmensekben). Óvatos becslések szerint is a márciusi közszférai átlagos nettó bér meg fogja közelíteni, sőt meg is haladhatja a 4000 lejt. Amúgy januárban a konszolidált általános költségvetésnek a személyzeti kiadásai 18,5 százalékkal voltak nagyobbak, mint 2017 januárjában. Ennek lehet örvendeni, és kell is, de sajnos a bevételek oldalán az nemigen köszönt vissza, lévén, hogy csak 12,6 százalékos gyarapodásról lehet beszélni a megelőző esztendő azonos hónapjához viszonyítva. (Közvetlenül nem ide tartozik, de a szóban forgó kontextusban furcsállandó az, hogy jóval nagyobb arányban növekedtek a társadalombiztosítási hozzájárulásokból származó bevételek, nevezetesesen 23,1 százalékkal.) Nem feltétlenül ugyanazon arányban kell növekedniük a jövedelmi adóból származó bevételeknek a költségvetési személyzeti kiadásokéval, de amennyiben az olló szélesebbre nyílik, finanszírozási gondok támadhatnak, mármint ez utóbbi tekintetében. És akkor előbb-utóbb elapadhat az a költségvetési többlet, amellyel jelenleg megelégedett lehet a kormány.
Nem bocsátkoznánk további fejtegetésekbe, s egyelőre tartózkodnánk ilyen vagy olyan következtetések levonásától is, de utalnánk a Költségvetési Tanács elnökének, Ionuț Dumitrunak egy minapi kijelentésére: „az alkalmazások számának a növelése a költségvetési szektorban és a bérek megemelése az állami intézményrendszerben az utóbbi esztendőben a krízis előtti szintre emelték az állam személyzeti kiadásait, s ez a dolog nem fog következmények nélkül maradni”…

Hecser Zoltán

A cikk a Hargita Népe március 5-i számában jelent meg.

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.