Mindennapi internetünk

77

Internet. Mára már nagyjából egyenlőnek számít a levegővel, hiszen azt mondják, ha nincs internetünk, akkor valójában nem is létezünk. A mindennapi létünk részévé vált a világháló, ami véleményem szerint a közösségi oldalaknak tudható be.
Emlékszem, a keresztszüleimnél találkoztam első alkalommal számítógéppel, és természetesen rögtön a rajta lévő játékok érdekeltek. Órákat el tudtam vezetgetni az autót, nem beszélve a focis játékról, ami a ma ismert verziókhoz képest fapadosnak számít, akkortájt viszont a legújabb volt. Később több úgynevezett internetklub is indult minden városban, ahol – szinte mondanom sem kell – ismét a játékok voltak népszerűbbek. Soha nem feledem, amikor szombat délelőttönként 10 órakor már sorban álltunk az ajtóban, hogy a legjobb gépekhez ülhessünk, de ugyanez volt a helyzet az iskolában is, ahol a 8 órakor kezdődő informatikaórát megelőzően, már 7-kor az ajtóban toporgott a fél osztály. Az ajtónyitás hangulatát nagyjából a mai Fekete Péntek őrületéhez tudnám hasonlítani.
Nagyon későn kaptam saját számítógépet, majd újabb évek teltek el, mire az internet is elindult otthon: hetedikes koromban ért az a meglepetés, hogy az iskolából hazaérve a legújabb típusú gép várt az asztalomon – sokáig csak játékra használtam, majd azt hiszem, nagyjából tizedikes lehettem, amikor bekötötték az internetet.
Aki rendelkezik internet-hozzáféréssel, szinte elképzelhetetlen, hogy naponta legalább egyszer ne használja. Az Economist Intelligence Unit legfrissebb felmérése szerint egyre többen használják a világháló nyújtotta lehetőségeket: szám szerint hozzávetőleg „mindössze” 3,8 milliárd embernek nincs internet-hozzáférése. Mint írják, a kutatás során 86 országból szereztek adatokat, amelyekből kiderült, hogy az elmúlt évhez képest 8,3 százalékkal nőtt az internetezők száma, ami főként Afrikában, az alacsony jövedelmű országokban volt érezhető. A felmérés szerint az első helyen Svédország van, második Szingapúr, a harmadik helyezést az Egyesült Államok kapta, Magyarország huszonharmadik, de Románia sincs sokkal lemaradva, mi a huszonhatodik helyen vitézkedünk.
Az elemzési szempontok alapján Románia az elérhetőséget szem előtt tartva a 14. helyen van, megfizethetőség szerint 23., a jelentőség szerint 43., míg a készenlét alapján 35. helyezett. Különösen meglepődtem azt olvasva, hogy a vezetékes hálózat sebességének szempontjából csupán Dél-Korea, Szingapúr és Japán előzte meg Romániát. Az eredményeket részletező portálon azt is megjegyzik, hogy a kérdőívet kitöltők több mint fele szerint az internet-hozzáférés emberi jognak számít, mondván, a függetlenebbé válást, illetve a magabiztosabb önkifejezést is segíti.
Szerintem tényként kell kezelni, hogy a hozzáférési arány egyre csak nőni fog, ami abban az esetben nem baj, ha a felhasználók hasznosan élnek a világháló nyújtotta lehetőségekkel. A növekedésről alkotott elképzelésemet már csak azzal is elég megindokolnom, hogy a gyermekek ma már egész kicsi korban elsajátítják az internet használatát, ami szintén lehet előnyös, ugyanakkor hátulütői is vannak. Majd kiderül, hogy melyik jelenik meg nagyobb arányban.

Kertész László

A cikk a Hargita Népe március 8-i számában jelent meg.

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.