Mindennapi internetünk

38

Internet. Mára már nagyjából egyenlőnek számít a levegővel, hiszen azt mondják, ha nincs internetünk, akkor valójában nem is létezünk. A mindennapi létünk részévé vált a világháló, ami véleményem szerint a közösségi oldalaknak tudható be.
Emlékszem, a keresztszüleimnél találkoztam első alkalommal számítógéppel, és természetesen rögtön a rajta lévő játékok érdekeltek. Órákat el tudtam vezetgetni az autót, nem beszélve a focis játékról, ami a ma ismert verziókhoz képest fapadosnak számít, akkortájt viszont a legújabb volt. Később több úgynevezett internetklub is indult minden városban, ahol – szinte mondanom sem kell – ismét a játékok voltak népszerűbbek. Soha nem feledem, amikor szombat délelőttönként 10 órakor már sorban álltunk az ajtóban, hogy a legjobb gépekhez ülhessünk, de ugyanez volt a helyzet az iskolában is, ahol a 8 órakor kezdődő informatikaórát megelőzően, már 7-kor az ajtóban toporgott a fél osztály. Az ajtónyitás hangulatát nagyjából a mai Fekete Péntek őrületéhez tudnám hasonlítani.
Nagyon későn kaptam saját számítógépet, majd újabb évek teltek el, mire az internet is elindult otthon: hetedikes koromban ért az a meglepetés, hogy az iskolából hazaérve a legújabb típusú gép várt az asztalomon – sokáig csak játékra használtam, majd azt hiszem, nagyjából tizedikes lehettem, amikor bekötötték az internetet.
Aki rendelkezik internet-hozzáféréssel, szinte elképzelhetetlen, hogy naponta legalább egyszer ne használja. Az Economist Intelligence Unit legfrissebb felmérése szerint egyre többen használják a világháló nyújtotta lehetőségeket: szám szerint hozzávetőleg „mindössze” 3,8 milliárd embernek nincs internet-hozzáférése. Mint írják, a kutatás során 86 országból szereztek adatokat, amelyekből kiderült, hogy az elmúlt évhez képest 8,3 százalékkal nőtt az internetezők száma, ami főként Afrikában, az alacsony jövedelmű országokban volt érezhető. A felmérés szerint az első helyen Svédország van, második Szingapúr, a harmadik helyezést az Egyesült Államok kapta, Magyarország huszonharmadik, de Románia sincs sokkal lemaradva, mi a huszonhatodik helyen vitézkedünk.
Az elemzési szempontok alapján Románia az elérhetőséget szem előtt tartva a 14. helyen van, megfizethetőség szerint 23., a jelentőség szerint 43., míg a készenlét alapján 35. helyezett. Különösen meglepődtem azt olvasva, hogy a vezetékes hálózat sebességének szempontjából csupán Dél-Korea, Szingapúr és Japán előzte meg Romániát. Az eredményeket részletező portálon azt is megjegyzik, hogy a kérdőívet kitöltők több mint fele szerint az internet-hozzáférés emberi jognak számít, mondván, a függetlenebbé válást, illetve a magabiztosabb önkifejezést is segíti.
Szerintem tényként kell kezelni, hogy a hozzáférési arány egyre csak nőni fog, ami abban az esetben nem baj, ha a felhasználók hasznosan élnek a világháló nyújtotta lehetőségekkel. A növekedésről alkotott elképzelésemet már csak azzal is elég megindokolnom, hogy a gyermekek ma már egész kicsi korban elsajátítják az internet használatát, ami szintén lehet előnyös, ugyanakkor hátulütői is vannak. Majd kiderül, hogy melyik jelenik meg nagyobb arányban.

Kertész László

Ajánlott cikkek

Állóháború

Felemás évzárók

A cikk a Hargita Népe március 8-i számában jelent meg.

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.