Méltósággal megélt közösségi ünnep

Megyeszerte közösségeket megmozgató ünnepségeket tartottak az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 169. évfordulója alkalmából. Az ünnepet a szónoklatok, ünnepi műsorok, koszorúzás mellett a hagyományőrző huszárok részvétele tette teljessé.

Csíkszeredában, a Petőfi Sándor iskola kertjében kezdődött az ünnepség. Kötelez a hagyomány Fotó: László F. Csaba

Hargita megyében számos helyszínen őriznek 1848–1849-es eseményekhez kötődő emlékeket, megannyi ilyen helyszín kegyeleti hellyé vált a tegnapi ünnepi megemlékezések alkalmával. Munkatársaink több ilyen helyszínt felkerestek.

Ma is elnyomókkal nézünk szembe
Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is három főbb helyszínen emlékeztek meg Csíkszeredában az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tegnapi évfordulóján.
A Petőfi Sándor Általános Iskola udvarán, a Himnusz eléneklése után László Károly, az iskola igazgatója tartotta meg ünnepi beszédét, amelyben a Nemzeti dal első sorának keletkezését elevenítette fel. Emlékeztetett rá, hogy 1848. március 13-án még így szólt a vers első sora: „Rajta, magyar!” A nemzetnek azonban előbb talpra kellett állnia, ahhoz, hogy lépni tudjon a szabadság felé. A márciusi ifjak tudták, merre kell lépni az általuk felforgatott világban. A szabadság pedig a nemzet érdekében létrejött összefogás révén valósult meg – mondta. Az igazgató felszólalását követően az iskola diákjai énekeltek és verseket szavaltak.
A budakeszi testvériskola, a Széchenyi István Általános Iskola részéről Czifra Zsuzsanna igazgató szólalt fel. Arról beszélt, hogy a székelyföldiek tudják csak igazán, mit jelent az Európában már nyilvánvaló jogokért való küzdelem. Mint mondta, nem lehet más célt kitűzni ma sem, mint harcolni az önrendelkezésért.
Darvas-Kozma József esperes, plébános a jelen lévő gyermekekhez szólt, a Szent Korona által jelképezett, évszázadokon átívelő magyar nemzeti egység jelentőségéről beszélt. Felidézte Szent László király besenyők ellen, a Berettyó folyónál folytatott harcának legendáját, ahonnan a lovagkirály egyik legismertebb mondása származik: „Ha Isten velünk, ki ellenünk?” Az esperes mondandóját azzal a megállapítással zárta, hogy ha a magyarok a koronát éltetik, akkor a körülöttünk lévő népek tudják, hogy egységben akarunk élni.
A megemlékezés délután a Gál Sándor-szobornál folytatódott, ahol elsőként Füleki Zoltán alpolgármester üdvözölte az ünneplő közösséget, majd pedig köszönetet mondott a lakosságnak, hogy aki tehette, kitűzte a nemzeti lobogót az ablakába. Majd azzal folytatta, hogy a 169 évvel ezelőtti márciusi események arra figyelmeztetnek bennünket, hogy ma is szembe kell szállnunk egy elnyomó rendszerrel. Hozzátette, szeretjük ezt az ünnepet, mert arra emlékeztet bennünket, hogy vannak küldetéseink, feladataink, amelyekben csak úgy lehet eljárni, hogy felvállaljuk közösségünket.
Tőke Ervin városi tanácsos, az Erdélyi Magyar Néppárt nevében mondta el ünnepi beszédét, amelyben emlékezett azokra a szabadságharcosokra, akiknek a nevét nem jegyezte fel a történelem, akik nem egy eszme miatt álltak csatasorba, hanem, mert jobb, szebb jövőben reménykedtek. Bíznunk kell a székelyekben, egymásban, mert Székelyföld többre hivatott, minthogy egy lassan fogyatkozó nép temetője legyen – mondta a tanácsos, utalva arra, hogy egyre több fiatal kénytelen elhagyni a hazát.
A két felszólaló után Szilágyi Árpád, volt politikai fogoly szavalta el Heltai Jenő Szabadság című versét, majd felolvasták Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét. „Büszkék vagyunk arra, hogy 1848. március 15-én vértelen forradalommal vívtuk ki szabadságunkat, de még ennél is nagyobb fegyverténynek tartjuk, hogy amikor meg kellett védenünk frissen szerzett jogainkat, egy emberként álltunk talpra” – üzente a kormányfő.
Ezután Szatmári Szilárd csíkszeredai református lelkész áldotta meg az ünnepet és a Szentírásból idézett, Jézus mondását, miszerint „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené”. A lelkész azt mondta, hogy Jézus ezzel a mondásával kötötte össze a földi császárságot Isten égi birodalmával. Ezt követően a helyi intézmények, szervezetek helyezték a koszorúikat a szobor talapzatánál.
Ezután az ünneplők átvonultak a Vár térre, ahol a ceglédi Kossuth Lajos Általános Iskola leánykara, valamint a Nagy István Művészeti Középiskola kórusa énekelt.
Az előadás után Ráduly Róbert Kálmán polgármester fejtette ki, hogy ennél az ünnepnél eleink nem vettek el semmit senkitől, hanem eszmék, gondolatok, előremutató világelvek mentén sorakoztak fel és mondták el, hogy nekünk is való a szabadság, az egyenlőség, és testvérek akarunk lenni.
– Nem volt olyan rég, amikor a Székely Nemzeti Tanács és jó szándékú vezetőink hívó szavára Berecktől Kökösig elfoglaltuk az országutat, világoskék-aranysárgába öltöztettük azt és felsorakoztunk az autonómia mellett. Mindössze néhány nappal ezelőtt már alig voltunk Marosvásárhelyen a székely szabadság napján, amely mára sajnos pártrendezvénnyé silányult, és amelyen a lényegről már szinte nem esett szó. Miért lehet mindez? Miért nem találjuk egymást és a kiutat, amikor a jövőnkről, sorsunkról van szó? Miért csak választáskor kongatjuk meg a vészharangot, és megyünk akár Budapestig megkérni őket, hogy álljanak mellénk? – tette fel a kérdést a polgármester. – Március 15. a dicsőségről, az egymásra utaltságról, az egymásra figyelésről, a testvériségről, a jogaink melletti kiállásról szól – zárta mondandóját az elöljáró.
Farkas Balázs Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviseletében arra emlékeztetett, hogy a forradalom és szabadságharc szellemét az tette emlékezetessé, hogy a közös nemzeti ügy zászlaja alá szólította az embereket, és az Európát felforgató időszak még ma is elevenen él minden magyarul érző ember szívében. Az elődök felbecsülhetetlen értékű példát mutattak nemcsak a magyaroknak, hanem az egész nyugati világnak. Beszéde végén Virág Gedeon, a Csehországból a forradalom hírére 200 huszárral hazatérő hadnagyra emlékezett, aki az őt kérdőre vonó parancsnoknak azt mondta, hogy „én előbb magyarnak születtem és csak azután álltam be katonának”.
Korodi Attila, RMDSZ-es parlamenti képviselő arra kereste a választ, hogy van-e merszünk párhuzamot vonni a Habsburg-elnyomás és román állam intézkedései között. Országunkban ugyanis ma a bizalmatlanságon alapul minden, ahol titkos protokollum alapján a karhatalmi erők döntenek a háttérben ártatlan emberi sorsokról. Ki fog bocsánatot kérni ezektől az emberektől? – tette fel a kérdést a képviselő. Kijelentette, a jogállam a feltétele annak, hogy olyan szabad országban éljünk, ahol nem állítanak félre valakit azért, mert tenni akar a közösségért.
Az ünnepi beszédek után Mihó Attila és barátai léptek fel és ’48-as népdalokat adtak elő. A köztéri ünnep zárásaként megkoszorúzták a Vár téren Petőfi Sándor és Nicolae Bălcescu szobrát.

Székelyudvarhelyen huszárok felvonulása tette teljesebbé az ünnepet

Ünnepség Nyerges-tetőn
Több százan emlékeztek az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeire a Nyerges-tetőn. A szabadságharc emlékművénél Szántó László kozmási polgármester, Brendus Réka, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának főosztályvezető-helyettese, Korodi Attila képviselő, Farkas Balázs ügyvivő konzul és Borboly Csaba megyeitanács-elnök mondott ünnepi beszédet.
A Nyerges-tetői megemlékezés – a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület közreműködésével – a székely lobogó ünnepélyes felvonásával és a magyar himnusz eléneklésével kezdődött.
– Ha lelkünk át tud alakulni, tud zászló lenni és kitartóan lobogni, hogy egyre többen láthassák a célt, akkor nem jöttünk hiába – utalt Kosztolányi Dezső: Csak bot és vászon című versére Szántó László, Kozmás polgármestere.
– A szabadság és az emberi méltóság, a magyar emberek jogainak védelme olyan örök kérdések, amelyekért ma is folyamatos csatákat kell vívni – fejtette ki Brendus Réka. – Napjaink ütközeteit azonban nem fegyverrel, hanem jogaink érvényesítő erejével vívjuk. A mának csatái arról szólnak, hogy van-e joga szülőföldjén szabadon élni az erdélyi magyar közösségnek, van-e joga szabadon használni nyelvét, iskoláit, közösségi szimbólumait? S dolgunk nem kevés! Adjon nekünk erőt a szabadságharc és Nyerges-tető tanulsága: a vesztes csatákat végül mégis az eszme győzelme követte. Higgyünk és cselekedjünk azért, hogy a mostani ellenséges hangulat egyszer véget ér, és az erdélyi magyar emberek igazsága diadalmaskodik.
Korodi Attila parlamenti képviselő az utóbbi hónapok erdélyi magyarságot érintő jogtiprásait, visszaéléseit vette számba.

Egyeztetni kell

Évente két alkalommal tartanak nagyobb ünnepséget a Nyerges-tetői emlékműnél, erre a rövid időtartamra szeretne közös megoldást találni a helyszínen áthaladó gépjárműforgalomra vonatkozóan Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a helyi önkormányzattal, az országos útügyi hatósággal, a rendőrséggel és a megyei tanáccsal együtt. Bár az előző évekhez hasonlóan a szervezők ez alkalommal is félsávos útlezárást kérvényeztek, idén kamionok is áthaladtak az ünneplő tömegen, ami zavaró volt. Ennek megoldására javasol egyeztetést és kéri az illetékes hatóságok közreműködését a megyei tanács elnöke, hogy vizsgálják meg, mit tehetnek arra az egy-egy órára, hogy méltóságteljesen, zavartalanul lehessen ünnepelni.

– Hogy lehet úgy kisebbségi jogainkat védeni, kiállni, felelősséget vállalni értük, ha az a demokratikus berendezkedés, amelyben dolgoznunk kell, tudatosan úgy van felépítve, hogy el lehessen lehetetleníteni jogos kéréséket, ügyeket, embereket? – tette fel a kérdést. – Hogy lehet? Hittel, szabadságszeretettel, a közösségi értékeink iránti igazi elkötelezettséggel. Számunkra a szabadság alapfeltétele a jogállam.
Korodi Attila arról is beszámolt, hogy tegnap iktatták a parlamentben az RMDSZ törvénytervezetét, amely elfogadása esetén hivatalos ünneppé nyilvánítaná március 15-ét. – Ebben egyértelműen megfogalmazzuk, hogy március 15. a magyar nemzet ünnepe, a mi nemzeti közösségünk ünnepe – mondta a képviselő –, legyen tehát a magyar emberek ünnepnapja és egyben szabad munkaszüneti napja itt Erdélyben, Romániában!
Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának ügyvivő konzulja Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét tolmácsolta.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke az ünnepről és közösségről szólt. Kiemelte a hagyományápolók, a hagyományőrző huszárok és a történészek munkájának fontosságát és támogatásuknak jelentőségét, hiszen csak a múlt reális ismeretéből vonhatók le a maiak számára hasznos tanulságok.
– Nyerges-tető magyar, székely történelmünk szintézise – tette hozzá a megyei tanács elnöke. – Magába foglalja a hősiességet, a kitartást, az önfeláldozást, de magában hordozza az árulást, a győztesek fölényét is. Számunkra kegyeleti hely, amelyen kopjafaerdő nőtt, hiszen sokan érzik, érezték kötelességüknek, hogy megjelöljék a hősi csata emlékét – hangsúlyozta.
Bakcsi Gábor református lelkész a szabadságról és a hazaszeretetről beszélt, végül Bilibók Géza római katolikus plébános fogyatkozó közösségünkről és értékeink könnyelmű feladásáról szólt.
Az ünnepséget idén Csíkkozmás Önkormányzata, az RMDSZ Csíki Területi Szervezete, Hargita Megye Tanácsa, valamint az Aktív Közélet Egyesület szervezte. Közreműködött a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Mihók Attila és barátai zenekar, András Orsolya, valamint a Tuzson János Fúvósegylet.

Tisztelet a bátraknak!
Soha nem látott ünnepi díszbe öltözött Székelyudvarhely: mintegy félszáz magyar és 15 székely lobogót helyeztek el, 30 nagyobb méretű kokárdát szereltek fel az oszlopokra, és 1400 papírzászlót is szétosztottak az ünnepi rendezvényen. Piros-fehér-zöldbe öltözött a Művelődési Ház, a Küküllőn átvezető híd, a teljes városközpont és az ünnep hagyományos helyszíne, a Márton Áron tér.
Talán ez, illetve a viszonylag kellemes, csapadékmentes idő is hozzájárult, hogy nagyon sokan részt vettek a Tisztelet a bátraknak jeligével meghirdetett ünnepségen.
Pontban a déli harangszó megkondulásakor a Hagyományőrző Székely Huszárezred lovasainak felvonulásával kezdődött az ünnepi rendezvény, majd Dakó Tibor huszárkapitány jelentést tett a város polgármesterének, Gálfi Árpádnak, aki katonásan üdvözölte a huszárokat. A látványos jelenet után a magyar és székely himnusz, a történelmi egyházak ünnepi áldása következett. A két műsorvezető – Varga Márta és Szűcs-Olcsváry Gellért, mindketten a Tomcsa Sándor Színház művészei – korhű ruhában álltak a színpadon, ezzel is hozzájárulva az ünnep látványosságához, az utóbbi években megszokott koreográfiához képest frissebb hangulathoz. Ezt az irányt erősítette Baricz Gergő énekes, aki – egy szál gitárral a kezében – a Nemzeti dal megzenésített változatát adta elő, a rendezvény végén is megörvendeztette még néhány dallal a közönséget.
Tisztelet a bátraknak! jelige alatt toborozták a lakosságot az ünnepre, ennek a mondatnak a jegyében fogant Gálfi Árpád polgármester beszéde is, aki kedves gesztusként lengyelül is köszöntötte az éppen Székelyudvarhelyen tartózkodó lengyel küldöttséget (akik a Haáz Rezső Múzeumban tegnap délután megnyílt Erdélyi panoráma. Egy elfeledett körkép című kiállításra érkeztek).
– Március 15-e, az ünnep megerősítést adhat, és azt üzeni ma Kossuth Lajos nekünk, hogy össze kell kapaszkodni a közös ügyekben – hangsúlyozta a székelyudvarhelyi városvezető.
Soltész Miklós, Magyarország kormányának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára is elmondta ünnepi gondolatait, majd Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke tolmácsolta. Katonadalok, kórusművek, néptánc is szerepelt a programban, a rendezvény végül a Vasszékely szobor koszorúzásával zárult.
A bő másfél órás ünnepségen közreműködött még a Székely Dalegylet, a Balázs Ferenc Vegyeskar és az Alla Breve Vegyeskar egyesített kórusa, a 8-as számú Z. Sebess József Cserkészcsapat, Osváth Ildikó népdalénekes, a Kedves Zenekar, az Udvarhely Néptáncműhely, Pál Emil és az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF).
A délután is tartogatott még ünnepi szórakozási lehetőséget: a már említett kiállításmegnyitó után a Székelyföldi Filharmónia ünnepi hangversenyére is várták az érdeklődőket a városháza Szent István-termében. Ma pedig a Siculus Ifjúsági Házban 20.00 órától a Tárkány Művek koncertezik.

A magyarság legnagyobb győzelme
Sokan gyűltek össze emlékezni Gyergyószentmiklóson. Kitűzött kokárdával, zászlóval érkezett idős, fiatal a rendezvényre a Petőfi Sándor-szoborhoz. A Szent Miklós-templomból a helyi fúvószenekar vezetésével érkeztek meg az ünneplők, köztük a hagyományőrző huszárok is. A beszédek sora történelmi visszatekintéssel kezdődött, majd György István alpolgármester szólt az egybegyűltekhez. Mint mondta, van egy kérdés, amit március 15-én nem szoktak nyíltan feltenni, de minden szónoklatban ott rejlik.
– Győzelmet ünneplünk ma vagy vereséget? Ha a következményeket figyelembe vesszük, egyértelmű a válasz. Ma egy világra szóló és a világot megváltoztató győzelmet ünneplünk, a magyarság egyik legnagyobb sikerét, amelyre bármely nemzet méltán lehetne büszke – fogalmazott.
A városvezető szerint nemcsak az eszme és a hősök emléke maradt életben, hanem maguk a hősök győztek, elérték céljukat, a szabadság ügye nem bukott el, Magyarország és a magyar nemzet erősebb és szabadabb lett a forradalom után, mint korábban.
Bende Sándor parlamenti képviselő arról beszélt, hogy ma is meg kell küzdeni a szabadságért, az anyanyelv szabad használatáért.
– Hiába voltak újabb és újabb próbálkozások, mi mégis itt vagyunk. Üzenjük a kishitűeknek, hogy íme, megmaradtunk, élünk, dolgozunk, harcolunk a jogainkért. Nem lehet minket elhallgattatni, nem lehet belénk fojtani a szót, nem lehet minket albérlőknek tekinteni a saját hazánkban, Erdélyben – mondta Bende.
Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke a hazaszeretet fontosságára hívta fel a figyelmet beszédében.
A rendezvényt kórusok éneke és alkalomhoz illő szavalatok tették ünnepélyesebbé. Befejezésként az emlékezők koszorúkat helyeztek el a Petőfi Sándor-, illetve Kossuth Lajos-szobroknál.
Gyergyószentmiklóson más rendezvényekkel is tisztelegtek a hősök emléke előtt, a városi könyvtárban például iskolások számára tartottak kézműves-foglalkozást a szabadságharc témakörében, az iskolákban pedig megtartották saját megemlékező ünnepségeiket. A Fogarasy Mihály Műszaki Középiskola diákjai tegnap délelőtt a római katolikus temetőbe vonultak, ahol az előző évekhez hasonlóan Kis Antal őrnagy sírjánál emlékeztek.

Miniszterelnöki üzenetek

Idén is üzenetben fordult a hazai magyar közösséghez Orbán Viktor magyar és Sorin Grindeanu román kormányfő egyaránt. A magyar miniszterelnök a nemzet egységét, a román kormányfő az együttélés fontosságát hangsúlyozta. Orbán Viktor magyar miniszterelnök köszöntőt írt Magyarország határain túli magyar honfitársakhoz március 15-e alkalmából. Az üzenetet tegnap a Kárpát-medence számos településén, a helyi ünnepségeken felolvasták. „169 évvel ezelőtt ez a nap ébresztett rá bennünket arra, hogy azon az ösvényen, amely az egész nemzet felemeléséhez vezet, csak egy szívvel és egy akarattal juthatunk előre. Mi, magyarok büszkék vagyunk arra, hogy 1848. március 15-én vértelen forradalommal vívtuk ki szabadságunkat, de még ennél is nagyobb fegyverténynek tartjuk, hogy amikor meg kellett védenünk frissen szerzett jogainkat, egy emberként álltunk talpra” – fogalmazott üzenetében Orbán Viktor. A magyar kormányfő köszöntőjében azt írja: „hét esztendővel ezelőtt ismét lehetőséget kaptunk arra, hogy újraalkossuk és megszilárdítsuk a magyar nemzet egységének fundamentumát. Az elmúlt években olyan erős és stabil anyaországot építettünk, amely segíteni tudja a Kárpát-medencei magyarság szülőföldön való boldogulását. Rajtunk áll, hogy élve a kapott eséllyel, összefogásunkkal és kitartásunkkal valóra váltjuk-e ’48-as hőseink álmait, büszkén hirdetve: »a magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez«. Legyen tehát béke, szabadság és egyetértés!” – zárta sorait Orbán Viktor. Elődeihez hasonlóan, üzenetet intézett a magyar közösség tagjaihoz Sorin Grindeanu miniszterelnök is. „Valósággá válhatnak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eszméi, a béke, a szabadság és az egyetértés, ha a románokat és a magyarokat a jobb élet iránti vágy egyesíti, tisztelik egymást, és nem akarnak semmit ráerőltetni egymásra” – olvasható a kormányfő által a magyarokhoz intézett március 15-i üzenetben. Grindeanu meggyőződését fejezte ki az „egység a sokszínűségben” európai gondolatra alapozva, hogy a különbségek nem választják el egymástól a románokat és a magyarokat, nem teszik őket egymás ellenfeleivé, hanem ellenkezőleg, hozzájárulnak a kölcsönös megismerésükhöz, az egymás iránti tisztelet növekedéséhez, valamint harmonikus együttéléshez. A kormányfő szerint a románokat és a magyarokat a jobb élet iránti vágy és a kölcsönös tisztelet köti össze, majd emlékeztetett, hogy a bukaresti kormány programjában fontos vállalások vannak a hazai kisebbségek iránt, amelyek között a magyar különleges helyet foglal el. Rámutatott: a románok és a magyarok kölcsönös haszna érdekében fontos, hogy azokat az embereket kövessék, akik társaiknak az építés szellemét akarják átadni, és ne azokat, akik „sötét indulatok” által vezérelve vagy egyéni haszonszerzés reményében el akarják választani őket egymástól. Grindeanu arra buzdította a magyarokat, hogy saját meggyőződéseik alapján tekintsenek a világra, és ne fogadják el a másokét, illetve a sztereotípiákat. Grindeanu üzenete zárásaként tiszteletét fejezte ki a magyarok történelme, kulturális és szellemi hagyatéka iránt.

HN-összefoglaló