Mellékzörejek

hecser_szerzokep_szines-1024x756Amint már arról hírt adtunk, a kormány e heti ülésén elfogadott kormányrendeletek révén jóváhagyták az idei állami, valamint társadalombiztosítási költségvetések kiigazítását. Az elfogadott jogszabályok kapcsán Victor Ponta kormányfő kihangsúlyozta, hogy egy pozitív kiigazításról van szó, hozzáfűzve azt is, hogy több pénz áll rendelkezésre mindenekelőtt annak okán, hogy a parlament által jóváhagyott költségvetési törvényben előirányzottnál kevesebbet költöttek el az első félév során. Amúgy elismerte azt is, hogy szükség is van pótlólagos pénzalapokra, mert az év eleje óta eltelt időszak során jó néhány olyan sürgősségi kormányrendelet, kormányrendelet és törvény jelent meg, amelyek értelmében bizonyos személyi kategóriák bérei megemelkedtek, akárcsak bizonyos pótlékok, illetmények stb. kvantumai is, valamint a szolgálati nyugdíjakra vonatkozó jogszabályok módosítása nyomán az abban részesülők juttatásai is nagyobbak lesznek a második félévtől kezdődően. Nos, mindenen pluszokkal nem számolhatott a tavaly elfogadott 2015-ös esztendei költségvetés, és most kellett megteremteni a második félévre vonatkozóan a pénzügyi fedezetet. Tehát a kiigazítás mindenképpen indokolt és jobbára megalapozott is még akkor is, ha egyes ellenzéki pártok szerint sok abban a turpisság, esetenként pedig költségvetési hitelvállalásról van szó. A rendszerint aggályokat és fenntartásokat megfogalmazó költségvetési tanács is rábólintott a kiigazított költségvetés sarokszámaira, két észrevételt azonban csak tett: meglátása szerint nemigen jöhet be a társadalombiztosítási hozzájárulások esetében az az 1,8 milliárd lejes plusz, amelyre a második félév során számít a kormány, és kétségei vannak a tekintetben is, hogy a második félév folyamán lesz-e mód és lehetőség a kiigazított költségvetésben szereplő beruházási pénzalapok felhasználására. Apropó közberuházások: Victor Ponta kormányfő az első félévi költségvetési végrehajtási eredményekkel kapcsolatosan azt hangoztatta, hogy a beruházásokkal kapcsolatos kiadások szintje ugyanaz volt, mint a megelőző esztendő első félévében, azaz 9,6 milliárd lej. Igaz, elismerte azt is, hogy ebbe az értékbe belefoglaltattak azok a kiadások, amelyek külföldi forrásokból finanszírozott fejlesztési programokra vonatkoznak. Ügyes „fogás volt” így beállítani a dolgokat és azt sugalmazni, hogy különösebb gondok nem voltak a közberuházások terén sem. Ugyanerre a témakörre vonatkozóan azonban másabbak a költségvetési tanács számadatai. Igen, mert annak illetékesei mérvadónak a költségvetésből eszközölt közberuházásokat tartották. Nos, azok értéke az első félévben 3,8 milliárd lej volt, azaz 20 százalékkal kevesebb, mint a megelőző esztendő azonos időszakában. 2014 első féléve, sőt az egész esztendő sem bizonyult eredményesnek az állami költségvetésből eszközölt közberuházások tekintetében, de ennek ellenére az első félév során 4,8 milliárd lejt sikerült elkölteni.
Az infrastrukturális beruházások tekintetében, illetve a szállításügyi minisztérium háza táján mutatkoztak továbbra is gondok, problémák a beruházási alapok felhasználása tekintetében. Vagy megkéstek az előkészületek, vagy a közbeszerzési eljárás során ilyen vagy olyan óvások okán jelentős időveszteség következett be, vagy éppenséggel nem volt pályázó az egyik vagy másik munkálatra, a kivitelezők esetenként nem rendelkeztek felvonulási frontokkal stb. stb. Ennek okán pedig most ettől a minisztériumtól vettek el pénzalapokat, illetve annak a költségvetéséből faragtak le. Amúgy a szállításügyi minisztérium idei költségvetésében 14 milliárd lejt irányoztak elő beruházásokra (ebbe az összegbe belefoglaltatik a Közút- és Autópálya-kezelő Országos Társaság költségvetése is), amelyből most egymilliárd lejt vágtak le. És ha már itt tartunk, utalhatunk arra is, hogy a szóban forgó országos cég az első félév folyamán az előirányzott hatmilliárd lejből alig 830 millió lejt költött el, a vezérigazgató pedig arra hivatkozott, hogy ez rendszerint így is szokott lenni. Nos, a dolgok ilyenszerű alakulása okán feltételezik a költségvetési tanács illetékesei, hogy az év végéig nemigen lesz lehetőség a rendelkezésre álló több mint tízmilliárd lej elköltésére. És gond van magával az elköltés módjával is, mert a szakértők szerint az utóbbi tíz esztendő során mintegy 25 milliárd eurót költött el a szállításügyi minisztérium, de az nemigen tapasztalható meg a szállítási hálózat fejlettségi fokában vagy minőségében. Továbbá van egy érdekes számítás is. Nevezetesen: az utóbbi öt esztendő során az erdélyi és a bánáti zónában, amelyekben összesen 6,8 millió lakos él, mintegy 16 milliárd lejt fordítottak autópálya- és országút-beruházásokra, míg Moldovában, ahol 4,2 millió lakos él, alig 1,8 milliárd lejt, továbbá az ország déli részét alkotó Olténiában, Munténiában és Dobrudzsában, ahol összesen 7,3 millió lakos él (nem számítva a fővárost), 4,6 milliárd lejt. Valóban aránytalan ez a költségelosztási mód, de ugyanakkor azt is nyomatékolni kell, hogy a mikrorégiók esetében még nagyobb az eltérés, mert lehet például, hogy Erdélyben és Bánátban nagy összeg elköltésére került sor, de annak egyes régióiban az nem érződött.
Térjünk vissza a költségvetés-kiigazításra. A kormányülést megelőzően olyan híresztelések láttak napvilágot, miszerint egyes tárcáktól elvesznek. Victor Ponta kormányfő azt hangoztatta, hogy ezek rosszindulatú híresztelések, mert a szállításügy kivételével mindenki nyertese lesz a költségvetés-kiigazításnak. Aki nem ért a matematikához, az másképp látja, láthatja – így a kormányfő. Ezt annak kapcsán állította, hogy egyesek szerint az egészségügyi minisztériumtól elvettek. Ő pontosított. Nevezetesen: nem lefaragásról, hanem átcsoportosításról van szó, s mintegy tanúként „idézte meg” az ülésen jelen lévő Raed Arafat államtitkárt. Konkrétan azt állította, hogy „bizonyos pénzt az egyik helyről áttettünk a másik helyre”, s aminek nyomán 478 millió lejt biztosítanak pótlólagosan a sürgősségi esetek főosztályának. Álljunk meg egy percre: Raed Arafat nem az egészségügyben tevékenykedik, legalábbis jelenleg nem, ő a belügyminisztérium egyik államtitkára, s a szóban forgó főosztályt vezeti. Lehet, hogy ebből a pénzből mentőautókat vásárolnak vagy egyéb felszereléseket a SMURD részére, amely ugyancsak és tágabb értelemben mentőszolgálatra, esetenkénti sürgősségi ellátásra szakosodott, de egy más struktúra. Tehát az a bizonyos 478 millió lej a belügyminisztériumhoz kerül, s azt a jelek szerint lehet ugyan átcsoportosításnak nevezni, de lényegében az egyik minisztériumnál lefaragtak, s a másik minisztériumnál hozzáadtak.

Hecser Zoltán