Még ezen a héten Eldőlhet a „felfüggesztett” 600-as űrlap sorsa – Megjelent a sürgősségi kormányrendelet tervezete

15

A múlt hétfői lapszámunkban be­számoltunk arról, hogy szinte meglepetésszerűen március 3-án a pénzügyminisztérium honlapjára felkerült egy igen terjedelmes ismertető, valamint az űrlaptervezet rövidített, illetve kiterjesztett formátuma. A sokat vitatott 600-as (de nem csak) űrlapot majdan helyettesítő űrlapról volt, van szó. Egy igen terjedelmes szöveggel szembesülhettünk, de egy dolog nem derült ki: milyen szándékkal hozták nyilvánosságra ezt az ismertetőt, és egyáltalán lesz-e közvita a szóban forgó jogszabálytervezetről. Most viszont úgy tűnik, hogy felgyorsultak a dolgok…

Pénteken a minisztérium honlapján megjelent a tulajdonképpeni jogszabály, azaz a majdani sürgősségi kormányrendelet tervezetének a szövege. Ennek a kormányrendeletnek a révén állapítódik meg annak az egységes nyilatkozatnak (űrlapnak) a rendszere, amely révén a különböző kategóriájú adófizetők bejelentik jövedelmeiket az adóhatóságnak, s ilyenképpen pedig biztosított lesz a jövedelmi adó és a társadalombiztosítási hozzájárulások kiszámítási alapja. Emlékeztetnénk arra, hogy már az említett ismertetőben is utaltak a különböző űrlapok (nyilatkozatok) összevonására (szám szerint hatról van szó). A szaktárca rendelkezésére álló adatok szerint a majdani kiterjesztett űrlapot közel egymillió magánszemély adófizetőnek kell benyújtania. Ennek az értesülésnek a kapcsán kikívánkozik egy pontosítás: az egykori 600-as nyilatkozatot 210 000–220 000 adófizetőnek kellett volna benyújtania. Nos, számuk azért ugrott meg ilyen nagymértékben, mert bekerültek az új nyilatkozat hatósugarába olyan személyek is, amelyeknek eddig is be kellett nyújtaniuk különböző űrlapokat (például a 200-as, a 201-es vagy a 220-as űrlapot), ám azok megszűnnek, illetve beleolvadnak a majdani űrlapba. Ilyenképpen pedig az is nyilvánvaló, hogy lesznek olyan magánszemély adófizetők, akik a kiterjesztett űrlapnak adott fejezeteit és rovatkáit kell kitölteniük, másoknak pedig másabbakat. Hogy miért volt szükség ennek az új rendszernek a bevezetésére, arra nem tér ki sem a megelőző ismertető, sem pedig a most nyilvánosságra hozott sürgősségi kormányrendelet tervezete. Egyes adótanácsadók szerint lesznek olyan adófizetők, akik nehezen fognak eligazodni a majdani űrlap rovatkatengerében, s talán ezért is van utalás a jogszabály-tervezet szövegében arra, hogy a helyi közigazgatási hatóságoknak részt kell majd vállalniuk az adófizetők eligazításában, mármint annak az űrlapnak a kitöltése és benyújtása tekintetében.

Átírják…
Már hetekkel ezelőtt utaltunk arra, hogy az eddig hatályos és alkalmazott űrlapokról az Országos Adóügynökség (ANAF) elnöke rendelkezett, a jogalapot pedig az Adótörvénykönyv vonatkozó előírásai képezték. Most viszont, lévén, hogy egy új rendszer bevezetését tűzte ki célul a közpénzügyi minisztérium, a jogalap tekintetében is elkerülhetetlenné vált bizonyos törvényes előírások módosítása és kiegészítése. Talán ezzel is magyarázható az, hogy a nyilvánosságra hozott jogszabálytervezet igen terjedelmes, mintegy 40 oldalt tesz ki, annak révén pedig több jogszabályt módosítanának és egészítenének ki: az Adótörvénykönyvre vonatkozó 2015/227-es törvényt, az Adóeljárási Törvénykönyvre vonatkozó 2015/207-es törvényt, az egészségügy reformjára vonatkozó 2006/95-ös törvényt és a köznyugdíjra vonatkozó 2010/263-as törvényt. Az Adótörvénykönyv esetében a jövedelmi adóra, valamint a kötelező társadalombiztosításokra vonatkozó előírások döntő hányada kerül „átszabás” alá. Az előbbi esetében a törvényben összesen 76 szakasz létezik, az utóbbi esetében pedig 85. Nos, azok majd mindegyikét érinti a most nyilvánosságra hozott sürgősségi kormányrendelet tervezete.
Tekintettel annak terjedelmes voltára, valamint újdonságszámba menő jó néhány előírására, azt mondhatnánk, hogy lesz, amit tanulmányozniuk az adótanácsadóknak, de mindenekelőtt lesz amivel bíbelődniük az érintett adófizető magánszemélyeknek is. Erre lesz is, meg nem is idejük. Lesz, mert az idei esztendőben a majdani űrlap benyújtásának határideje július 15., de a sürgősségi kormányrendelet hatályba léptetése jóval hamarabb bekövetkezhet, bekövetkezik. Ez utóbbit annak okán mondjuk, hogy a sürgősségi kormányrendelet tervezetében az szerepel, hogy annak egyes előírásai április 1-től válnak hatályossá, mások pedig a Hivatalos Közlönyben való megjelentetés időpontjától. Ha ez így igaz, illetve ha ez bekövetkezik, akkor a szóban forgó sürgősségi kormányrendeletet a kormány e heti vagy a jövő heti ülésén tervezik elfogadni. (Amennyiben esetleg erre nem kerülne sor, akkor a hatályba léptetés időpontja tekintetében is szövegmódosítások szükségeltetnek.)

Felülvizsgált fogalom
A sürgősségi kormányrendelet tervezetének megindokolási szövegrészében utalás van arra, hogy felülvizsgálatra kerül(t) a független tevékenységekből származó jövedelmek fogalomköre olyan értelemben, hogy abból kikerültek a szellemi tulajdonjogból származó jövedelmek. Ez azt jelenti, hogy a személyi tulajdonjogból származó jövedelmeket ezentúl egy külön jövedelmi kategóriába sorolják be és annak adózási módja is sajátos lesz. Erre többek között azért is szükség volt, hogy törvény révén szavatolják a súlyos és hangsúlyozott fogyatékkal élő magánszemélyeknek az adómentességét a szellemi tulajdonjog értékesítéséből származó jövedelmeik esetében. Ugyanakkor leválasztva a független tevékenységekből származó jövedelmekről a szellemi tulajdonjog értékesítéséből származó jövedelmeket, a kormányrendelet leszögezi azt is, hogy ez utóbbi esetében a jövedelmi adó kvótája 10% lesz. Maradjunk még egy pillanatra a szellemi tulajdonjogból, illetve annak értékesítéséből származó jövedelmeknél: a nettó jövedelmet az azt kifizető entitásnak kell megállapítania, méghozzá a bruttó jövedelemre alkalmazott 40%-os átalánykvóta alkalmazása révén, s az így megállapított nettó jövedelemre „kivetni” a 10%-os jövedelmi adót. Ezt a kifizető entitásnak kell visszatartania és átutalnia végső adóként. Ugyanakkor azonban a kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a nettó jövedelmet az érintett adófizető reál rendszerben állapítsa meg, de erre csak a 2019-es esztendőtől kerülhet sor a 2018-as esztendőben elért jövedelmekre vonatkozóan (mármint a szellemi tulajdonjog értékesítéséből származó jövedelmekre vonatkozóan).
Azok a magánszemélyek, akik független tevékenységekből realizálnak jövedelmet, amennyiben az adót éves jövedelmi normák vagy reál szisztémben állapítják meg, a következő év márciusában kell benyújtsák a megelőző évre vonatkozóan a nyilatkozatot (2018-ra vonatkozóan 2019. március 15-ig). A kormányrendelet úgyszintén „új megvilágításba” helyezi a javak használati jogának a bérbeadásából származó jövedelmeket, akárcsak a befektetésekből, a mezőgazdasági tevékenységekből származó jövedelmeket, „nem feledkezve” meg a szerencsejátékok nyertesei jövedelmének a megadózásáról sem. Említettük, hogy továbbra is lesznek olyan esetek, amikor az adófizető magánszemélyek által realizált bizonyos jövedelmeket a kifizetés pillanatában kell „megadózni”, s a jövedelmi adó megállapítása és visszatartása a kifizető entitásra hárul. Nos, e tekintetben is új előírásokat tartalmaz a kormányrendelet tervezete. Van egy merőben újdonságszámba menő előírás is, mármint a jövedelmi adó tekintetében: amennyiben az érintett adófizető a jogszabályban megszabott határidő előtt nyújtja be az egységes nyilatkozatot, méghozzá elektronikus úton továbbítva azt, adója 5%-os csökkentésére lesz jogosult (az idei esztendőben például amennyiben a nyilatkozat benyújtására július 15-e előtt kerül sor). Továbbá, amennyiben a jövedelmi adó teljes összegének a befizetésére sor kerülne 2018. december 15-e előtt, az az adófizető magánszemély 5%-os csökkentésre lesz jogosult. Újdonságot jelent az is, hogy a kormányrendelet tervezete értelmében a jövedelmi adó 2%-ának a felajánlására vonatkozó nyilatkozat ezentúl két egymást követő fiskális esztendő során is érvényben marad, illetve maradhat, amennyiben arra vonatkozóan dönt az az adófizető magánszemély. (Egyébként más forrásokból származó értesüléseink szerint a parlamentben beterjesztettek időközben egy olyan törvényjavaslatot, miszerint a felajánlási kvótát 2%-ról 3,5%-ra emelnék meg.

Ajánlott cikkek

Társadalombiztosítási hozzájárulások
A kormányrendelet értelmében a független tevékenységekből és a szellemi tulajdonjogból származó jövedelmek esetében ezentúl nem az adóhatóság megadózási döntése révén állapítják meg a társadalombiztosítási hozzájárulást (CAS), hanem annak a nyilatkozatnak a révén, amelyről rendelkezik a majdani sürgősségi kormányrendelet, s amelyet az érintett adófizető magánszemélynek kell kiszámítania. Arról a jövedelemről, amely a kiszámítási alapot képezi, ő maga dönthet, de annak kvantuma nem lehet kisebb éves viszonylatban, mint az országos bruttó minimálbér tizenkétszerese (a jelenlegi értékszinten az éves viszonylatban 22 800 lejt jelent). A hozzájárulási kvóta 25%-os lesz. Amennyiben az éves jövedelem nagyobbnak bizonyul, mint a felbecsült, akkor nem kerül sor különbözet megállapítására, amennyiben kisebb, mint a 22 800 lejes értékhatár, a különbözet visszafizetésére nem kerül sor, hanem kiigazítják a hozzájárulási periódust. Nagyvonalakban, illetve elvi síkon hasonló eljárásra kerül sor az egészségbiztosítási hozzájárulás (CASS) esetében is. Annak tekintetében is érvényes az az előírás, miszerint az adófizetők az országos garantált bruttó minimálbért tekintik, tekinthetik kiszámítási alapnak. Azok a magánszemélyek, akik éves viszonylatban a szóban forgó értékhatárnál kisebb kvantumú nettó jövedelmet realizálnak, ugyancsak nyilatkozatot kell benyújtsanak, de az ő esetükben amennyiben határidőre benyújtják az űrlapot, akkor a kiszámítási alapot a minimálbér hatszorosa képezi, amennyiben azt követően, akkor annak tizenkétszerese. Azok a személyek, akik semminemű jövedelmet nem realizálnak, ugyancsak kötelezettek a nyilatkozat benyújtására, de a kiszámítási alapot az országos garantált bruttó minimálbér hatszorosa fogja képezni. A jogszabály értelmében adott körülmények között a társadalombiztosítási hozzájárulások „példás”, azaz határidő előtti befizetése esetén is jogosultság lesz a kedvezménynyújtásra.
Egyébként: a minap nyilvánosságra hozott tervezet kapcsán a szaktárca honlapján nincs utalás arra, hogy az közvita tárgyát képez(het)i.

Hecser Zoltán

A cikk a Hargita Népe március 13-i számában jelent meg.

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.