Lázár Tibor, a megyei méhészegyesület elnöke értékelte az idei szezont

Közepes évet zártak a méhészek

A vándorméhészek átlagosan 35–40 kilós, míg az állóméhészek méhcsaládonként 20–22 kilós mennyiségekkel zárták az idei méztermelési idényt: ez pedig a hozamok alapján erős közepesnek felel meg. A nyár folyamán ráadásul szezonzáróként a ritka csemegének számító harmatmézből is szépen hordtak a kaptárlakók. Mégis főhet a méhészek feje: a harmatméznek csak kis hányadát tudták kipergetni, ám ennél is nagyobb probléma, hogy ez a mézfajta a méhek téli táplálására nem alkalmas.

 

Összességében a közepesnél valamivel jobb esztendőt zárhattak idén – az eladásra szánt méz termelési időszakának befejezésével – a Hargita megyei vándor- és állóméhészek – értékelte lapunknak az idei méhészeti évet Lázár Tibor, a Hargitai Megyei Méhészegyesület elnöke.

Megteltek a bödönök
– A méhészek számára a méhészeti esztendő hagyományosan augusztus 1-jén zárul. Ekkor már pontosan tudjuk, mit valósítottunk meg idén, és mire lesz szükség jövőre. Ettől a dátumtól kezdve már a méhcsaládok téli felkészítésére, azaz a következő szezonra készülünk. Vagyis augusztustól a méhek már saját szükségletükre hordanak – tette hozzá a méhészegyesület vezetője. Kifejtette, az „erős közepes” minősítés az állóméhészeknek családonként átlagosan 20–22 kilós, míg a vándorméhészek esetében 35–40 kilogrammos méztermelési mutatót takar.
A vándorméhészek kaptármérlegeit az idei szezonban főként a jó akác- és repceméztermés húzta, míg a hárs virágzásából nyert méz alacsony mennyiségét némiképp a napraforgó kompenzálta – sorolta.

Gondot okozhat a harmatméz
A méhészeknek meglepetést júliusban a vártnál is bővebb, leginkább a fenyő nedveiből nyert harmatméztermés okozott: emiatt viszont egyik szemük sír, a másik nevet. A méhészeti szezon zárásának időszakában a harmatméz megjelenése ugyanis egyrészt öröm a méhészek számára, hisz a sötét színű, ízében leginkább a dióra emlékeztető harmatméz nem minden esztendőben előforduló csemegének számít, így ez a mézfajta jelenleg az akácmézzel azonos – kilónként 30–35 lejes – átlagáron értékesíthető. A harmatméz azonban – a kaptárlakók téli táplálékaként – számos probléma forrása is egyben: a méhek bélsárhalmozódását okozva elhúzódóbb tél esetén akár a méhcsaládok tömeges pusztulásához is vezethet, figyelmeztet a szakember. A méhészeknek ráadásul a méz magas szőlőcukortartalma miatt már a kinyeréssel is gondjuk akadt: a méz beleszáradt, belekötött a lépekbe, ezért csupán a harmatméz felét, harmadát lehetett kipergetni – számolt be lapunknak Lázár. A méhészegyesület elnöke a kaptárokban maradt harmatméz mennyiségét családonként 8-10 kilogrammra becsüli, ami viszont – a januárban szükséges, enyhe időjárás melletti tisztítórepülés nélkül – az állomány egészségét veszélyezteti. Lázár Tibor megoldásnak a ráetetést javasolja: ez a napokban családonként mintegy 6-8 kilogramm répacukor bevitelét jelenti a kaptárakba.
– Pár esztendővel ezelőtt, három-négy éve nekünk a harmatméz már nagy problémákat okozott – emlékeztetett a családok téli táplálási problémáira.

Védekezni az atka ellen
A méhészegyesület vezetője ugyanakkor nemcsak a családok téli élelemszükségletének biztosítását, hanem a varroa atka elleni védekező jellegű kezelések elkezdését is elengedhetetlennek tartja.
– Aki augusztus elsejétől nem kezdte el, az most azonnal lásson hozzá. Őszig rendszerint három kezelést alkalmazunk, a fiasítás 21 napos időszaka alatt hetente egyet – magyarázza Lázár. Megjegyezte: aki a varroa atka elleni védekező kezeléseket elhanyagolta, az nagy valószínűséggel jövőre lemondhat a méhállományáról.

Domján Levente