2021, január 25, hétfő.
custom_html_banner1

Közös kutatómunka

Újabb külföldi egyetemi hallgatók érkeztek Székelyud­var­helyre, akik szakemberek irányításával segítik a régészek munkáját. A kanadai Archaeotek és a Haáz Rezső Múzeum folytatja a közös kutatómunkát, amelynek pozitív hozadékaként Székelyudvarhely és környéke felkerül a tudomány világtérképére.

Munkában a régészek. Korszerű eszközökkel vizsgálják a leleteket
Munkában a régészek. Korszerű eszközökkel vizsgálják a leleteket

[dropcap]A[/dropcap] kanadai Archaeotek archeológiai kutatóintézet és a Haáz Rezső Múzeum harmadik alkalommal bonyolít közös projektet. Már mondhatni hagyományosan, a labormunkát végző külföldi diákok háromhetes periódus után bemutatják a kutatásaikat, legutóbb péntek délelőtt számoltak be eredményeikről a városi könyvtárban. A diákok 2-3 fős csoportokra voltak osztva, mindannyian a saját témakörükben beszéltek a kutatásaikról, munkájukról. Hétfőn újabb diákok érkeztek a labormunkát végző csapat helyébe.
Mint korábban is írtuk, a patakfalvi ásatásokat tavaly kezdték el, a falu temetőjének felső részén: itt volt a középkori templomrész. Tavaly 108 sírt tártak fel, idén közel 40-et. A volt UCECOM épületében felszerelt laboratóriumban a 2012–2013-ban feltárt bögözi csontokat vizsgálják. Több maradványos súlyos elváltozást fedeztek fel: ez azt jelenti, hogy többüknek harci sérülése is lehetett, ezeket pedig túlélték. Idén a templom nyugati részét kutatják: az egyik sírból, amelyet az Árpád-kori fal vágott, egy anonim dénár került elő, a 12. század közepéről. Nyárádi Zsolt, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum régésze elmondta, hogy a templom temetkezési helyei a 17. századon nem nyúlnak túl, fejedelemség koriak.
– A temetők nagyon jó állapotban megmaradtak, ezek jó lehetőséget nyújtanak az antropológusoknak. DNS-kutatásról is vannak tervek attól függően, hogy melyik leletből sikerül mintát venni. A fellelt dénár azért érdekes, mert nagyon keveset találtunk idáig. Ezt már restaurálták a múzeumban – részletezte Nyárádi.
Három hét múlva a labormunkát végző új csoport is előadást tart a kutatásaik eredményeiről.
Miklós Zoltán múzeumigazgató a közös kutatások kapcsán elmondta, hogy a három évvel ezelőtt elkezdett projekt szakmai hasznát is látják már. A fenyédi és a lövétei ásatás volumenében sem tudott volna megvalósulni, ha nem jön el ez a sok diák.
– Régész munkaerő érkezett hozzánk, gyakorlatilag ingyen. Ilyen nagy mértékű templomfeltárást nehéz lenne kivitelezni, mert sem a múzeumnak, sem az egyházközségnek nincs erre pénze.
A tudományos hozadéka is jelentős a munkának, mert bizonyos vizsgálatokat egyetlen intézmény sem tudna elvégezni az országban. Az anyag tudományos publikálása bekerül a nemzetközi tudományos forgatagba, most éppen kanadai régészek a diákok révén fognak olvasni Székelyföldről. Van még egy terv is: arcrekonstrukciókat is készíteni a jövőben. A feltárt koponyákat 3D-s szkennerrel digitalizálták, majd láthatjuk, hogyan nézett ki egy bögözi, árvátfalvi ember a fejedelemség korában. További beütemezett ásatások is vannak, szeretnénk folytatni az együttműködést – mondta Miklós Zoltán.

Antalfi József

Kapcsolódó cikkek:

14,355RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb