Közelében sem járnak a 85 százalékos csatlakozási aránynak

Az EU-s projektekből biztosított ivóvízbekötések kevesebb mint 27 százalékát használják, a szennyvíznél pedig ennél is súlyosabb a helyzet: 15 százalék alatti az arány. Ahol a 85 százalékos rácsatlakozási arány nem valósul meg az ismételten elodázott, május 31-i határidőre, ott nem fejlesztenek az indulófélben levő újabb EU-s projektből.

Nem harapnak rá a közműrendszerekre. Egyelőre kiaknázatlan lehetőség Fotó: archív

Folyamatban van a Harvíz Rt. térségi víz- és csatornaszolgáltató második óriásberuházása, a POS2-ként emlegetett közműrendszer-bővítési és -építési projektje, amely – a POS1-hez hasonlóan – megközelítőleg 200 millió lej értékű lesz. Ebben viszont csakis azok a települések vehetnek részt, amelyek teljesítik a Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Társulás által megszabott feltételeket. Ezek legfontosabbika, hogy a potenciális fogyasztók 85 százaléka csatlakozzon rá az utóbbi években, EU-s pénzekből megvalósult közműrendszerekre. Ugyancsak kitétel, hogy – az előző projekt negatív tapasztalataiból kiindulva – csakis ott fejlesztenek, ahol a potenciális fogyasztók garanciapénz befizetésével is kifejezik igényüket. Vízre 200 lejt, csatornára 300 lejt gyűjtöttek háztartásonként, ezeket pedig a későbbi, saját területen történő bekötési munkákra fordíthatják.

Csúszik a projekt és a türelmi idő
A víz világnapja alkalmával szervezett márciusi megbeszélésen még október végét határozták meg határidőként, november végén azonban még közelében sem járnak a kitűzött aránynak – tudtuk meg Ráduly Róbert Kálmántól, a társulás elnökétől, Csíkszereda polgármesterétől. Igaz, maga a projekt menete sem a tavasszal remélt tempóban halad, a konzulens cégre vonatkozó közbeszerzési eljárásra ugyanis óvást nyújtottak be, ezt az elbírálók elutasították, a törvényszék azonban elfogadta, a fellebbező így megnyerte a közbeszerzést. Az új eredményre az első kör nyertese nyújtott be óvást, ezt szintén elutasította a közbeszerzéseket elbíráló szerv, de a törvényszék még csak most tárgyalja.
Bogáti Csaba, a szolgáltató ve­zérigazgatója elmondta: jó hír, hogy már csak ketten maradtak játékban, de rossz, hogy ilyen sokáig tart a „mérkőzés”.
Ezzel együtt „csúszhat” a megvalósult bekötések arányának feltornázása is. Az kimutatások egyelőre nem azt tükrözik, hogy a mozgósítás és a lehetséges fogyasztók meggyőzése hatékonyan menne.
– Az adatok naprakésszé tétele után, a legfrissebb kimutatások szerint az ivóvízbekötések 26,90 százalékát élesítették, a szennyvízbekötéseknek pedig mindössze 14,87 százalékát. Újabban május 31-ét szögeztük le határidőként – közölte Ráduly Róbert Kálmán.

Csíkszereda élen, de a csatorna itt is „büdös”
A rendelkezésünkre bocsátott kimutatásból kiderül: az EU-s projektekből megvalósított 9492 ivóvízbekötés közül november 13-ig mindössze 2553-at tettek használhatóvá, a szennyvízbekötést pedig 10 035 háztartásnak biztosították, de csak 1492-en éltek a lehetőséggel.
Ivóvíznél – Szentegyházát leszámítva, ahol a 776 bekötés közül 661 már korábban létezett – Csíkszereda áll az élen 82,43 százalékos rácsatlakozással, őt másodikként Csíkszentsimon követi 77,73 százalékkal, a legtöbb település azonban 10–20 százalék körül mozog. Csíkrákos falu, Madéfalva, Fe­nyéd község, Máréfalva és Oroszhegy az adatok alapján a 10 százalékot sem éri el.
A szennyvíz terén is Csíkszereda az éllovas, de már csak 46,69 százalékkal, a második Csíkszentmárton 33,82 százalékkal, a Harvíz óriásprojektjéből megvalósult csíkszentléleki rendszerre pedig a potenciális haszonélvezők 24,49 százaléka csatlakozott. 10 százalék alatt áll Csíkmadaras, Csíkkarcfalva, Csíkszenttamás, Csíkrákos, Madéfalva, Fenyéd és Máréfalva.
Fenyéden és Máréfalván egyébként a POS2-re vonatkozó pénzbegyűjtéses igényfelmérést január 31-re tolták ki – tudtuk meg Ráduly Róbert Kálmántól. A két udvarhelyszéki település helyzetén sokat lendíthet, amennyiben Székelyudvarhely amellett dönt, hogy belép a társulásba és a Harvíz Rt.-t választja szolgáltatójának. Ez a kérdés egyébként szerepel a holnapi városi tanácsülés napirendi pontjai között.
A Környezetőrség amúgy 2000–4000 lejjel bírságolhatja azokat, akik a meglévő szennyvízrendszerre nem csatlakoznak, továbbá a szippantással történő elszállítás is tilos ott, ahol működik a csatornarendszer. Ha a csatlakozási arány nem valósul meg, korrekció révén az EU is „büntethet”.

A zsögödieknek nem vonzó
A legutóbbi városi tanácsülés óta több felháborodott hangvételű visszajelzés is eljutott lapunkhoz Csíkszereda zsögödi városrészéből. Egyes olvasóink kifogásolják az új csatornarendszer minőségét, ugyanakkor arra is felhívták a figyelmünket, hogy a Harvíz Rt. karbantartó autója gyakori „vendég”: homokot, sódert mos ki a csatornahálózatból.
– Sajnos útfelújítások alkalmával gyakori, ez benne van a pakliban. Elmozdul egy-egy aknatető, építkezési anyag kerül a vezetékbe. Azt is tudjuk, hogy van néhány háztartás, amelynek a rácsatlakozása pillanatnyilag valóban lehetetlen, részben a domborzati viszonyok, részben pedig amiatt, mert a tervezéskor egyes épületek még nem léteztek. Ezeket a POS2 alkalmával megoldjuk. A rendszer ezektől függetlenül azonban működik, és a nagy többségnek nem lehet valós oka arra, hogy kivitelezési, működési gondokra hivatkozva ne csatlakozzon – nyilatkozta Bogáti Csaba. Hangsúlyozta: hibaelhárító egységük minden egyes bejelentés esetén igyekszik megoldani a problémákat.

Balánbánya: egyirányú törekvés

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a hétfői megyeitanács-ülésen az aznapi Harvíz-közgyűlésre utalva elmondta, ott javaslatot tettek arra, hogy Balánbánya újra részese legyen a Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Társulásnak. Mint mondta, a fejlesztési társulási tagok nem támogatják az egykori bányaváros újracsatlakozását, elsősorban a korábbi botrányos és jelentős költségekkel járó távozás miatt. Borboly szerint azt is kifogásolták a közgyűlésen, hogy a jelenlegi, elévült hálózatot és magát a szolgáltatást nem tartja kézben ezzel megbízott személyzet. Gheorghe Iojiban lapunknak elmondta, hogy már tavaly elkezdtek azon dolgozni, hogy a több mint 70 százalékos veszteséget csökkentsék, továbbá a két PNDL-programból összesen 3,5 millió eurós támogatást nyertek kifejezetten a víz- és csatornarendszer fejlesztésére. A polgármester szerint ezt az összeget képesek lesznek arra fordítani, hogy megfeleljenek a Harvíz-tagok követeléseinek.

Kovács Hont Imre