Közbelépés sürgősségi kormányrendelettel – Nem „zsugorodhat” a táppénz…

55

Hetekkel ezelőtt nagy felháborodást és elégedetlenséget váltott ki, hogy egyes betegszabadságon vagy szülési szabadságon lévő személyek, amikor kézhez kapták az őket megillető, a megelőző hónapra számított táppénzüket, azt tapasztalták, hogy azt valahol valamiért „megvámolták”. Másképpen fo­galmazva: annak kvantuma a megelőző hónaphoz viszonyítva csökkent. A szülési szabadságon lévő anyák esetében a megcsonkított juttatásnak esetleg másabb következménye is lehet, mármint a majdani gyerekgondozási szabadsága idején folyósítandó illetmény tekintetében. Igen, mert annak számítási alapjába beletartozhat a szóban forgó táppénz is. A kormánynak kénytelen-kelletlen szembesülnie kellett egy olyan újabb anomáliával, visszássággal, amelyet a társadalombiztosítási hozzájárulások átruházására vonatkozó, illetve az Adótörvénykönyvet módosító 2017/79-es sürgősségi kormányrendelet váltott ki. Még a múlt hónap közepe táján a kormányzati tisztségviselők, élükön a frissében kinevezett kormányfővel azt ígérték, hogy „sebtében” rendezni fogják a dolgokat”…

A bizonytalansági állapot tovább tartott, ugyanis az ügyben érintett minisztériumok, s végső soron a kormány nem siette el a dolgokat. Mondjuk ezt annak okán, mert a „helyre-
igazító jogszabály” csak a kormány február 22-i ülésén került napirendre, de az elfogadott sürgősségi kormányrendelet közlésével, illetve hatályba léptetésével sem nagyon igyekeztek. A szóban forgó 2018/8-as sürgősségi kormányrendelet ugyanis csak a Hivatalos Közlöny március 1-i számában jelent meg. Eleve meglepő annak a megnevezése: egyes intézkedések szabályozása az egészségügy területén. A maga nemében megtévesztő a jogszabálynak ez a „címe”, mert előzetesen másról beszéltek. Íme, mit mondott a február 22-i kormányülésen Viorica Dăncilă: „A mai nap folyamán jóvá fogjuk hagyni ama sürgősségi kormányrendeletet, amely olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nyomán megőrződnek a közegészségügyi rendszerben a biztosítottak jogosultságai és illetményei. Ezek az intézkedések átmeneti jellegűek és a betegszabadságon lévők esetében vagy azok esetében, akik ezentúl kerülnek betegszabadságra, 2018. június 30-ig maradnak érvényben.” Nos, a kormányrendeletben valóban van ilyen jellegű előírás, illetve intézkedés, de annak lényege nem ez. Egyébként a megindokolási szövegrész igen terjedelmes, s abban van hivatkozás az Egészségügyi Világszervezetre (OMS), sőt a NATO-ra is, de bizonyos uniós szabályzókra, illetve szabványokra is. A későbbiek során (mármint a szövegben) utalás van arra is, hogy a sürgősségi betegellátás tekintetében a jelenlegi szabályzók oda vezettek, hogy tévesen használnak másabb mellékleteket, mint azok, amelyek a közszférai egységes bérezési, 2017/153-as kerettörvényben szerepelnek, s ezt a tarthatatlan helyzetet is korrigálni kell. Majd szóba kerül az Adótörvénykönyvre vonatkozó 2017/227-es törvény, illetve az abban előírt azon egyes határidők, amelyek kitolásáról rendelkezett a nemrégiben megjelent 2018/2-es sürgősségi kormányrendelet. Nos, e „nagy kanyar” után elérkeztünk az egészségbiztosítási hozzájárulás-fizetési kötelezettségekhez. Az eléggé zavarosan fogalmazott szövegrészben azt hangoztatják, hogy a jelenlegi jogszabályozási előírások értelmezése félreértésekre adott okot, beleértve a betegszabadságok és a szülési szabadságok esetében folyósítandó táppénzek kérdéskörét is.

Ki tudja, hányadszor?
Az igen terjedelmes sürgősségi kormányrendelet szövegének jelentős hányada az egészségügyi reformra vonatkozó 2006/95-ös törvény újólagos módosítását és kiegészítését „öleli fel”. Szám szerint 52 módosító jellegű előírás lelhető fel a sürgősségi kormányrendeletben. Van itt szó mindenről, például arról, hogy mi is értendő a „regionális sürgősségi kórház” fogalma vagy a „köztársasági kórház” (spitalul republican) fogalma alatt, vagy a kórházmenedzserekre vonatkozó előírásokról, de a kormányrendelet átfogalmazott szakaszai értelmében új megvilágításba kerül az állami egészségügyi felügyelőség tevékenységi köre is, akárcsak a Gyógyszerek és az Orvosi Eszközök Országos Ügynökségéé (ANMDM). Átírták a 2006/95-ös törvény szabálysértésekre vonatkozó 875-ös szakaszának a szövegét is: egyrészt kibővült a szabálysértések listája, ugyanakkor egyes szabálysértések esetén jelentős mértékben megemelkedett a bírság kvantuma, el egészen 100 000 lejig.

Lecsökkentve az időtartam
A kormányrendelet záróakkordjaiként szerepelnek a betegszabadsággal, a táppénzzel kapcsolatos módosított, illetve kiegészített előírások. Kezdenénk azzal, hogy egy új szakasszal egészült ki a betegszabadságokra és az egészségbiztosítási illetményre vonatkozó 2005/158-as sürgősségi kormányrendelet (azt egyébként módosításokkal és kiegészítésekkel a 2006/399-es törvénnyel hagyták jóvá, majd a későbbiek során többször is „ide-oda pofozták”, legutóbb a február elején megjelent 2018/3-as sürgősségi kormányrendelettel lévén módosítva). A 2005/158-as sürgősségi kormányrendelet 7-es szakasza értelmében a különböző típusú betegszabadságokra, illetve az azok okán folyósítandó illetményre való jogosultság előfeltétele, hogy az azt megelőző 12 hónap során legalább 6 hónapos biztosítási időtartammal kell rendelkezzen az adott személy. Nos, ehhez a szakaszhoz hozzátoldtak egy másikat, a 71-est, amely értelmében 2018. július 1-ig a betegszabadság-jogosultságok „elnyeréséhez” elégséges lesz a megelőző 12 hónap során csupán csak egy hónapnyi biztosítási hozzájárulási periódus.
A kormányrendeletben van egy olyan szakasz is, amely értelmében 2018 január hónapjával kezdődő bevallási kötelezettségek azon esetében, amikor is az Adótörvénykönyv vonatkozó előírásai alkalmazása révén a kiszámított társadalombiztosítási hozzájárulás kvantuma nagyobb, mint a 3131 lej 35%-át kitevő összeg 10,5%-a, akkor a fizetendő társadalombiztosítási hozzájárulás nem haladhatja meg ez utóbbinak a kvantumát. Mármint a 2018. január 1. és 2018. június 30. közti periódusban a „kiírt” betegszabadságok esetében. (Ami az Adótörvénykönyv vonatkozó előírásait illeti: a 139-es szakasz (1)-es bekezdéséről, a 143-as szakasz (4)-es bekezdéséről és a 144-es szakaszáról van szó.) Ez vonatkozik azon betegszabadsági periódusokra is, amelyek július 1. előtt vették kezdetüket, de azok időtartama (akár meghosszabbítás nyomán is) július 1-jét követően is érvényesek. Amennyiben viszont szülési szabadságról, beteg gyermek gondozása végett nyújtott betegszabadságról, valamint a veszélyeztetett terheseknek nyújtható betegszabadságról van szó, akkor a már említett határidő nem 2018. július 1., hanem 2018. október 1. Ugyanakkor, ha a mostani sürgősségi kormányrendelet hatályba lépése előtt a betegszabadsági illetmények alapján befizetett társadalombiztosítási hozzájárulás kvantuma meghaladta a mostani kiszámítási eljárás révén megállapított értéket, akkor március 3-ig benyújtandó egy kiigazító nyilatkozat (declarație rectificativă), és a munkáltató/a befizető az arra jogosultaknak vissza kell fizesse a különbözetet. Eléggé tekervényes megfogalmazású a sürgősségi kormányrendelet ennek a szakaszának a szövege, de merjük remélni, hogy holnap, holnapután nem az fog (újólag) kiderülni, hogy azt egyesek helytelenül értelmezték, értelmezhették…

Hecser Zoltán

A cikk a Hargita Népe március 5-i számában jelent meg.

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.