Költségvetés-kiigazítási előkészületek – „Bugyiszínben” kirajzolva

Az elmúlt héten akarva nem akarva a „nagyérdemű” figyelmének a középpontjába került Mihai Tudose kormányfő. Mondjuk ezt annak okán, hogy hétfőn a liberális párti honatyák „unszolására” beszámolt az ország gazdasági-pénzügyi helyzetéről, a kormány jelenlegi és soron következő ténykedéseiről, s ebben a keretben a költségvetés-kiigazítás várható előirányzatairól, majd ezt követően egyik kereskedelmi hírtelevíziótól a másikhoz vándorolva (közbeiktatva az állami köztelevíziót is) ugyancsak hasonló jellegű expozékat tartott. Találkozott a Nemzetközi Valutaalap, valamint a Világbank küldöttségeivel is, s az azokkal folytatott megbeszélések során ugyancsak érintették az idei állami költségvetés helyzetét, illetve távlatait. Amolyan másodhegedűsként nagy vonalakban ugyanezt tette Ionuþ Miºa közpénzügyi miniszter, aki a hét végén, pontosabban pénteken délután egy előzetesen be nem jelentett sajtóértekezlet során ismertette a költségvetés-kiigazítás főbb ismérveit, sarokszámait.

Tudose kormányfő, akárcsak Mișa közpénzügyi mi­niszter által kirajzolt helyzetkép az idei állami költségvetés nyolc hónapi végrehajtásáról, valamint a várható kiigazításról egyértelműen „bugyiszínben” tüntette fel a dolgokat, azaz szerintünk akár rózsásnak is nevezhető a helyzet. Azaz: nincs, amiért aggódni, van és lesz költségvetési pénzalap a bérek és egyéb kiadások fedezésére, nem okozhat gondot a költségvetési bevételek alakulása, teljesíthető a költségvetési hiánycél, a gazdasági növekedés továbbra is iramos és töretlen lesz stb. Ilyenképpen pedig nem vitás, hogy a kilátásba helyezett költségvetés-kiigazítás pozitív előjelű lesz. A számada­tok tükrében valóban kedvezőnek nevezhető az ország gazdasági-pénzügyi helyzete, uniós viszonylatban is a legiramosabb gazdasági növekedést jegyezte országunk stb. Ez vitathatatlan – állítja egy tekintélyes szakelemző Adrian Mitroi a fővárosi Gazdaságtudományi Akadémia egyetemi tanára is, de ő hozzáfűzte azt a véleményét is, miszerint egy pillanatnyi helyzettel állunk szemben. Ezzel sem lenne baj, de a tanár úr szerint nemigen van garancia arra vonatkozóan, hogy ez a helyzet fenntartható-e vagy sem. Szerinte nemigen… Nem áll egyedül, mert mások is megkérdőjelezik, hogy egyáltalában lehet-e szó az adott körülmények között pozitív költségvetés-kiigazításról. Amúgy egyesek szerint annak az „előjelnek a fogalma” igen relatív, lévén, hogy egyesek így értelmezik, mások pedig másként, de erre még visszatérünk.

Közvitára bocsátva
A költségvetés-kiigazítás kapcsán a közpénzügyi miniszter többek között azt hangoztatta, hogy az előirányzott 5,2%-os gazdasági növekedéssel szemben 5,6%-osra lehet számítani, ilyenképpen pedig a GDP értéke a betervezett 815,2 milliárd lejjel szemben várhatóan el fogja érni a 837,1 milliárd lejt. Ez pedig lehetővé teszi a költségvetési kiadások pótlólagos megemelését, ugyanakkor azt is hangoztatta, hogy a múlt esztendőhöz viszonyítva jelentős mértékben megnőttek a szóban forgó bevételek. Külön kiemelte, hogy sikerült kézben tartani a költségvetési hiányt, a GDP-arányos deficit nyolc hónap viszonylatában alig 0,77%-os volt. Ami pedig a költségvetés-kiigazítást illeti, egyes minisztériumok pótlólagos kiutalásban fognak részesülni (legnagyobban, 1,5 milliárd lejesben a mezőgazdasági tárca, valamint a belügyminisztérium több mint 1,1 milliárd lejesben), de elvesznek a régiófejlesztési, a közlekedési, a távközlési és más minisztériumoktól. Pluszpénzalapokhoz fog jutni a szociális védelmi hálózat, valamint a helyi költségvetések, ez utóbbiak összesen több mint 697,2 millió lej értékben. Ez mind szép és jó, de arról sem szabadna megfeledkezni, hogy a megelőző esztendőhöz viszonyítva az idei általános konszolidált költségvetés a bevételek 14%-os növekedésére épült, ezzel szemben nyolc hónap viszonylatában a szóban forgó arány valahol 10% körül volt. A nyilvánosságra került számadatok szerint a költségvetés-kiigazítás a bevételek 1,3 milliárd lejes „zsugorodásával” számol, a költségvetési kiadások tekintetében pedig 0,3 milliárd lejes csökkenéssel. Ugyanakkor egyes szociális védelmi programokra is kevesebbet kívánnak fordítani, mint amennyi az év elején elfogadott költségvetésben szerepelt.
Ilyen körülmények között valóban vitatható, hogy pozitív vagy negatív előjelű kiigazításról beszélhetünk-e vagy sem. Logikusan gondolkozva és beszélve nem – állítja az egyik legilletékesebb, Ionuț Dumitru, a Költségvetési Tanács elnöke. Szerinte a várható gazdasági növekedés arányszámának megemelése nem jelenthet garanciát arra nézve, hogy ténylegesen növekedni fognak a költségvetési bevételek, de „tápot adhatott” a kormánynak a pozitív előjelű költségvetés kiigazítása. Amúgy egyesek szerint „pozitív előjelről” lehet beszélni, akkor is, ha egyik-másik főhitelutalványozó pótlólagos költségvetési kiutalásban részesül. Má­sok szerint viszont csak akkor lehet szó valós és érdemleges pozitív előjelű költségvetés-kiigazításról, ha az azt megelőző időszakok során a bevételek összege meghaladta az eredeti költségvetésben előirányzott költségvetési bevételekét. Igen, mert annak nyomán juthat pluszban pénz, azaz lehetséges a pótlólagos kiutalás. Ami pedig azt a kijelentést illeti, miszerint a költségvetésnek volt, van és lesz pénze, csupán csak azt kérdeznénk: miért is volt szükség a pótlólagos jövedéki adó bevezetésére, a részmunkaidős munkaszerződések társadalombiztosítási hozzájárulásainak „megterhelésére” és az új áfafizetési rend bevezetésére?
Az állami költségvetés-kiigazításra vonatkozó kormányrendelet tervezetét egyébként a szaktárca honlapján, pénteken néhány perccel éjfél előtt nyilvánosságra hozták és közvitára bocsátották szeptember 17-ével bezárólag. Akit érdekel, tanulmányozhatja, de érdemes meghallgatni, megszívlelni semleges szakelemzők véleményét, értékelését is.

Hecser Zoltán