Kinek 2018-ban, kinek 2019-ben…

Rég vajúdó, kínos és bonyolult ügy a gépkocsikra kivetett különleges illetéknek, környezetszennyezési illetéknek, valamint környezetbélyegnek az ügye, illetve azok visszafizetésének a kérdésköre. Köztudott, hogy a köznyelvben regadóként meghonosodott különböző illetékeket az elmúlt esztendők során, pontosabban 2007-től errefelé törvények és sürgősségi kormányrendeletek révén próbálták hadirendbe állítani. Nem sok sikerrel. Egyrészt annak okán, mert az kiváltotta a lakosság jelentős hányadának az elégedetlenségét, másrészt azért, mert a szóban forgó jogszabályozási előírások egyike-másika fennakadt az Európai Bíróság hálóján. Most a Tudose-kormány a múlt pénteken meghozott sürgősségi kormányrendelete révén végérvényesen és érdemben szeretné rendezni az érintettek által ilyen vagy olyan jogcímen befizetett pénzösszegek visszatérítésének ugyancsak egyszerűnek nem ígérkező ügyét.

Emlékeztetnénk: az egykori Adótörvénykönyv, a 2003/571-es törvény, a 2008/50-es sürgősségi kormányrendelet (amelyet a 2011/140-es törvénnyel hagytak jóvá módosításokkal), a 2012/9-es törvény, valamint a 2013/9-es sürgősségi kormányrendelet (amelyet a 2014/37-es törvénnyel hagytak jóvá módosításokkal és kiegészítésekkel) értelmében egyes adófizetők, nevezetesen azok, akik bárminemű járművet vásároltak az idei esztendő februárjáig, kötelezettek voltak ilyen vagy olyan nevet viselő illeték befizetésére. Az időközben bekövetkezett törvénymódosítások nyomán hol szigorítottak, hol enyhítettek a szóban forgó illetékrendszeren, sőt bizonyos különbözetek visszafizetésére is lehetőség nyílt közigazgatási eljárás keretében.
Mindezzel egyidejűleg a vélt vagy valós jogsérelmek okán igen sok autótulajdonos utólag peres úton próbálkozott meg – gyakran sikeresen – az általa befizetett összeg visszaszerzésével. (Amúgy a visszafizetési kötelezettség teljesítése is, mármint az állam részéről, igen körülményesnek és vontatottnak bizonyult, lévén, hogy arra csak részletekben kerül(t) sor.) A már-már tarthatatlannak mutatkozó helyzet okán – de azért is, mert az Európai Unió Bíróság határozatai szükségessé tették a hazai jogszabályozásnak az azokkal való harmonizálását – a kormány érdembeli lépésre kényszerült. (E tekintetben továbbá amolyan löketet jelentett az is, hogy akár kötelezettségszegési eljárás is indulhatna országunkkal szemben.)
Mindennek kapcsán azt is meg kell jegyeznünk, hogy egyes szakjogászok, pénzügyi elemzők már az év elején figyelmeztettek arra, hogy az illetékeltörléssel egyidejűleg jogszabály révén rendezni kellett volna a „beragadt” illetékek érdembeni rendezését is. Úgy tudni, hogy a Grindeanu-kormány „bíbelődött” a jogszabálytervezet kidolgozásával, de bekövetkezett időközben a leköszönése, valamint a parlamenti vakáció, s ilyenképpen ismét elodázódtak a dolgok.

Előbb ügyintézés, majd visszatérítés
A kormánykoalíció „jóvoltából” megszületett a két ház rendkívüli ülésszakának az összehívására vonatkozó döntés, de azt „megelőlegezve” a kormány – amint már arról beszámoltunk – múlt pénteki ülésén elfogadott tíz sürgősségi kormányrendeletet is, azok között lévén a szóban forgó illetékek jelentette összegek visszatérítésére vonatkozó sürgősségi kormányrendelet is. A Hivatalos Közlöny augusztus 7-i 644-es számában megjelent 2017/52-es sürgősségi kormányrendeletről van szó. A jobbára technikai, ügyintézési, illetve eljárásbeli előírások részletes ismertetésére nem térnénk ki. A kormányrendelet lényege viszont az, hogy annak haszonélvezői azok a személyek (adófizetők) lesznek, akik annak idején befizették a már felsorolt jogszabá­lyok előírásaival összhangban az egykori különleges illetéket vagy környezetszennyezési illetéket vagy a környezetbélyeg jelentette összeget – már amennyiben az általuk befizetett összeget időközben peres úton (vagy esetleg közigazgatási eljárás révén) nem sikerült visszaszerezni. Magyarán: mindazok jogosultak lesznek minden olyan pénzösszegre, amelyet annak idején a szóban forgó illetékek egyike-másika címén befizettek és azt a pénzösszeget nem kapták vissza, vagy ha annak csak egy bizonyos hányadát, akkor a különbözetre. Ugyanakkor a velük szembeni adósság okán jogosultak lesznek a kamatra is, arra, amelyről a Fiskális-eljárási Törvénykönyvre vonatkozó 2015/207-es törvény 174-es szakaszának (5)-ös bekezdése rendelkezik. (Ez napi 0,02%, amelyet a befizetés időpontja és a visszatérítés időpontja közti periódusra vetnek ki.)
A visszafizetésre közigazgatási eljárás keretében kerül sor, de a visszatérítést kérelmezni kell, nevezetesen az Országos Adóügynökség (ANAF) területileg illetékes struktúráinál. A benyújtandó kérés formanyomtatványát egyébként a környezetvédelmi és a közpénzügyi miniszter közös rendelete révén kell jóváhagyni legkésőbb augusztus 22-ig. Ha már itt tartunk, utalhatunk arra is, hogy a sürgősségi kormányrendelet hatályba lépésének időpontjától, azaz augusztus 7-től kezdődően hivatalból felfüggesztendő bárminemű kényszervégrehajtás 2018. december 31-ig, illetve 2019. március 31-ig.

Menetrend
Augusztus 22. előtt az érintett/érdekelt személyeknek tehát nincs amiért az adóhatósághoz fordulniuk, hisz az ügycsomó benyújtásának konkrét előfeltétele a szabványkérés kitöltése. Az ügyintézés, az eljárás tekintetében nem kis jelentőségük lesz az alkalmazási módszertani normáknak. Nos, e tekintetben is van még amire várni, ugyanis azokat a környezetvédelmi és a közpénzügyi miniszter közös rendelete révén kell jóváhagyni és megjelentetni a Hivatalos Közlönyben október 6-ig.
Azt talán mondanunk sem kell, hogy önmagában annak a típuskérésnek a kitöltése és benyújtása még nem elégséges. Nem, mert ahhoz mellékelni kell azon dokumentumokat (eredeti formában vagy másolatban), amelyek igazolják az adott illeték befizetését, azaz a fiskális nyugtát/fizetési meghagyást, valamint a jármű törzskönyvének és a bejegyeztetési bizonylatnak a másolatát. A visszatérítési kérések megoldására az Adóeljárási Törvénykönyv vonatkozó előírásai alapján kerül sor, s a döntést az illetékes központi fiskális szerv (azaz az ANAF) bocsátja ki. Amennyiben a döntés kedvező, akkor a különleges illeték, valamint a környezetszennyezési illeték esetében a pénzösszegek visszatérítésére a 2018. január 1. és 2018. december 31. közti időszakban kerül sor, a környezetbélyeg esetében pedig a 2018. szeptember 1. és 2019. március 31. közti időszakban.
Megjegyzendő, hogy az elégedetlen ügyfél a kibocsátott hatósági döntéssel szemben megfelelően a 2004/554-es törvény előírásainak a bírósági szervekhez fordulhat. Jó tudni azt is, hogy amennyiben a visszatérítés részben megtörtént a sürgősségi kormányrendelet hatályba lépése időpontjáig kibocsátott döntések alapján, akkor a még esedékes összeget december 6-ig hivatalból fogják visszafizetni.

Hecser Zoltán