Kibővült a jogosultsági kör

Amint már arról hírt adtunk, a kormány augusztus 30-i ülésén elfogadtak egy kormányhatározatot, amely révén újólag módosultak és kiegészültek azon alapítványok és egyesületek szubvencionálásának módszer­tani normái, amelyek szociális gondozási egységeket hoznak létre és ügykezelnek. Ezeket a normákat egyébként közel 16 évvel ezelőtt hagyták jóvá a 2001/1153-as kormányhatározat révén, de azokat időközben (amint már arra utaltunk) többször is módosították és kiegészítették. A mostani kormányhatározat a 2017/619-es számot viseli és a Hivatalos Közlöny szeptember 5-i számában jelent meg.

Pótolhatatlan munkát végez a szociális ellátásban a Caritas Fotó: Caritas.ab.ro

A szociális gondozási egységeket működtető, jogi személyiséggel rendelkező alapítványok és egyesületek állam általi támogatását annak idején az 1998/34-es törvény révén tették lehetővé. Ez a törvény azóta ugyancsak több módosításon is átesett, s azokhoz igazították a már említett 2001/1153-as kormányhatározattal jóváhagyott alkalmazási módszertani normákat is.

Három lényeges vonulat
A minap hatályba lépett kormányhatározatnak három lényeges vonulata van. Kezdenénk a szerintünk is leglényegesebbel: a 2018-as évtől kezdődően a Romániában elismert felekezetek, azok, amelyeket akkreditáltak szociális gondozási szolgáltatóként, jogosultak lesznek az állami költségvetésből szubvencióra. Az állami támogatás az általuk adminisztrált szociális gondozási központok működési költségeinek fedezésére szolgál. Egyébként elméletileg ez a lehetőség már évekkel ezelőtt bekövetkezett: ennek megteremtette a jogi keretét a szociális gondozás törvénye, a 2011/292-es törvény, ám az idei esztendeig nem igazították ehhez a már említett 1998/34-es törvény előírásait, sem pedig annak alkalmazása módszertani normáit. A jövő esztendőtől kezdődően valós lehetőség nyílt arra, hogy a felekezetek ilyen jellegű központjai az állami költségvetésből folyósított szubvencióban részesülhessenek. Ilyen összefüggésben utalhatunk arra is, hogy jelenleg a szociális gondozási akkreditálással rendelkező szolgáltatók törzskönyvében 1387 egyesület és alapítvány van feltüntetve, valamint 127 felekezet. A szaktárca által kibocsátott működési licenccel rendelkező szociális gondozási egységek közel fele, azaz 1206 a magánszektorba tartozik (beleértve az egyesületeket, az alapítványokat és a felekezeteket is) ezeken kívül még 64 nyereségorientált gazdasági szereplőt tartanak nyilván. (Hangsúlyozandó: az akkreditáltak száma nem azonos a működési licenccel rendelkezők számával.)

Másként számítják
Egy másik újdonság az, hogy megváltozott az egyesületek, alapítványok és felekezetek értékelésére és kiválogatására vonatkozó egyes kritériumok számítási képlete is. A harmadik „újdonság”: a mostani kormányhatározatban van egy olyan előírás is, miszerint év közben megemelkedne a szaktárca szubvenciónyújtási hitelkerete, akkor lehetségessé válik azon szociális gondozási központok szubvencionálása, amelyek ugyan eleget tettek a minimum 60 pontszám jelentette feltételnek, de a jóváhagyott költségvetés keretei között nem kerülhetett sor finanszírozásukra az adott esztendő januárjától. Úgyszintén amennyiben az adott évre vonatkozóan nem születik meg az állami költségvetés jóváhagyására vonatkozó jogszabály, akkor lehetőség nyílik a szubvenciónyújtásra egy hónapra, ideiglenes megállapodás révén. A helyi költségvetésből nyújtandó szubvenciók esetében is kiterjed(t) a jogosultság a felekezetekre, a szubvenciók szintjéről pedig a helyi tanács határozata révén döntenek. Módosult a módszertani normáknak a közérdekű információk közlésére vonatkozó rendelkezése is: az átfogalmazott szöveg értelmében azon egyesületek és alapítványok, amelyek megállapodást kötöttek, szociális gondozási egységek névjegyzékét és a nyújtott szubvenciók szintjét a Hivatalos Közlöny VI. részében kell közölni a végleges megállapodások megkötésétől számított 30 napon belül, a munkaügyi minisztérium, illetve azon helyi közigazgatási hatóságok gondoskodása révén, amelyek a szubvenciókat nyújtották.

Hecser Zoltán