Kevesebb az engedély nélküli iskola

Jelenleg 385 állami oktatási intézmény van Hargita megyében, 6 magániskola is működik, de a jogi személyiséggel rendelkező állami oktatási egységek némelyike több alegységgel is rendelkezik. Az utóbbi években sikerült visszaszorítani az egészségügyi engedély nélkül működő intézmények számát, jelenleg is zajlanak a vegyes bizottságnak a témába vágó ellenőrzései.

A vezetékes ivóvíz hiánya és az illemhelyek állapota az akadálya az egészségügyi engedély megszerzésénekillusztráció / Fotó: Domján Levente

Tanévkezdés óta zajlanak a szúrópróbaszerű ellenőrzések Hargita megyében, az intézkedés célja az egészségügyi engedély nélkül működő oktatási intézmények számának csökkentése. A Hargita megye prefektusi hivatala által közzétett, szeptemberi adatok szerint a jelenleg 248 rövid, illetve meghosszabbított programmal működő óvoda 87 százalékának van működési engedélye: az 55 városi óvoda közül 8-nak nincs egészségügyi engedélye, és a 193 vidéken működő intézményből 24 üzemel nem megfelelő körülmények között.
Jelenleg 10 251 óvodás tanul a megyében, közülük 760 gyermek került be egészségügyi engedéllyel nem rendelkező oktatási intézménybe.
Az iskolákat érintő ellenőrzés eredményeként kiderült, hogy a 29 336 ezer diák közül 458 tanul egészségügyi engedély nélküli általános iskolában. A 229 vizsgált intézményből 190 üzemel vidéken, amelyek közül 18-nak nem volt megfelelő engedélye, és a 39 városi intézményből mindössze 1 nem felel meg az előírásoknak.
A megyében működő középiskolák helyzete a legideálisabb, hiszen a 39 oktatási intézmény mindegyike megfelel az előírásoknak.

Biztató eredmények
Ezzel kapcsolatban dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője, elmondta, sikerült visszaszorítani az engedély nélkül működő iskolák számát, a tematikus ellenőrzésekkel pedig szeretnék elérni, hogy hatásos ütemtervet készítsenek az intézmények a hiányosságok kiküszöbölésére. Hangsúlyozta, azért nem egyeznek az igazgatóság adatai a megyei tanfelügyelőségével, mert utóbbi iskolaközpontokat vizsgál, az egészségügy pedig egyenként minden oktatási épületet.
– Értelemszerűen azokat az iskolákat látogatjuk, amelyekben előzőleg gondokat észleltünk, hiszen nem az a cél, hogy a jól működő iskolákat dicsérjük, hanem az, hogy a kevésbé jókat segítsük. Jelenleg vegyes bizottság látogatja az intézményeket, és alapos vizsgálatot tartanak – ecsetelte dr. Tar Gyöngyi, kiemelve, hogy a prefektusi hivatal, az Egészségügyi Minisztérium és a tanfelügyelőség képviselői látogatnak el az adott iskolákba.
A Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője közölte, sok olyan esettel találkozott, ahol a feltételek adottak voltak a megfelelő működésre, de gondatlanságból „elfelejtettek” kérést letenni, nem tartották fontosnak a jogi procedúrát. Dr. Tar Gyöngyi hangsúlyozta, azt szeretnék, ha minden gyermek egészségügyi engedéllyel rendelkező iskolába járhatna.

Még van hová fejlődni
A vegyes bizottság szeptemberben kezdte meg az ellenőrzéseket, és eddig 82 intézményt látogatott meg: 40 óvodát, amelyek közül 12 nem rendelkezett egészségügyi engedéllyel, 40 iskolát ahol 2 működését kifogásolták és 2 közpiskolát, ahol nem tapasztaltak problémát.
Az ellenőrzések során fokozottan figyelnek az egészségügyi működési engedély meglétére, a korszerű higiéniai és fertőtlenítési felszerelésre, ivóvíz biztosítására, az osztálytermek megfelelő állapotára, a megfelelő világításra, sőt a fűtés és a szeméttározók megfelelő szigetelése is fontos szempont.
Az eddigi vizsgálatok során kiderült, hogy a nem megfelelő ivóvízrendszer, az illemhelyen található megrongált WC-fedők, a veszélyes fűtéshálózat, a nyílt hulladéktározó jelentik a legnagyobb problémát.
A vegyes bizottság többek között Kápolnásfalut, Szentegy­há­zát, Csíkszentdomokost, Tus­ná­dot, Csík­kozmást, Csík­szent­ki­rályt, Csík­csicsót és Gyer­gyó­szár­he­gyet kereste fel, az ellenőrzések a tervek szerint decemberig tartanak.

Nincsenek iskolaorvosok
A Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője kitért az iskolaorvosok helyzetére és szerepére, mondván, hogy mivel erre a célra rendelőt kell kialakítani az iskolákban, sok intézmény nem tudja teljesíteni az elvárást, és nem igényelnek iskolaorvost.
– A legtöbb esetben az a jellemző, hogy az oktatási intézmények negyed- vagy félnormára kötnek szerződést a helyi családorvossal, aki időszakosan megvizsgálja a diákokat. Mivel régen ez a szakma alulfizetett volt, lassan elfogytak az iskolaorvosok – közölte dr. Tar Gyöngyi, hangsúlyozva, hogy már más tendencia van kialakulóban, és a jobb bérezés reményében várják a jelentkezőket ezekre az állásokra.
Lapunk kérdésére elmondta, hogy a vidéki iskolák helyzete problémás, hiszen nehezebben lehet falusi intézménybe csábítani az orvosokat, városon már felívelő az érdeklődés.
– Megfelelő körülmények kialakítására és szakemberekre van szükség, hiszen az iskolaasszisztens nem vizsgálhatja meg a folyosón a gyerekeket – hangsúlyozta dr. Tar Gyöngyi.

Keresztes Bea