Kétezer éves nyakék a kaszálón

Értékes, ritkaságnak számító dák nyakéket talált egy férfi fémdetektor segítségével Ma­défalva közelében. A leletet bejelentette a helyi polgármesteri hivatalban, amely a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóságnak adta át.

Eredményes kincskeresésfotó: hargita megye kulturális igazgatósága

Igazi műkincset talált Madé­falva határában egy fémkeresőt használó amatőr „kincskereső”, aki már eddig is vitt a Hargita Megye Kulturális Igazgatósághoz különböző, földben talált tárgyakat. Ezúttal – az előírásoknak megfelelően – a község polgármesteri hivatalában tett bejelentést a nyakékről, majd Szőcs László polgármesteri jogkörrel felruházott alpolgármester adta át a szakhatóságnak a kincset.
– Egy huszonhat dkg-os ezüst nyakperecről, vagyis hivatalos megnevezése szerint torques-ről van szó – világosított fel Kosza Antal régészeti felügyelő. – A vaskorban egész Európában divatos volt az ilyenszerű nyakék. Férfiak is viselték, valószínűleg státusszimbólumként. Egy torques látható például a római korból fennmaradt „A haldokló Galuss” nevet viselő szobron. Tudtommal Hargita megyében még nem bukkant fel ilyen darab.
A román művelődési minisztérium honlapján található országos műkincslajstromon húsz torques szerepel. A most talált nyakékhez súlyban és díszítésben is egy, a gyulafehérvári múzeumban őrzött torques áll legközelebb. Azt a darabot az i. e. 1. – i. u. 1. századra datálják és Sarmiseghetuza környékén találták.
A madéfalvi kaszáló, ahol az ezüst nyakéket találták, eddig nem volt nyilvántartott régészeti lelőhely.
– Egyelőre azonosítottuk a helyet, amely egyébként ideális lehetett kincs elrejtésére. Jogilag az elkövetkező egy évre védettség alá kerül – magyarázta Darvas Lóránt, a Csíki Székely Múzeum munkatársa –, ez idő alatt kell történjen egy hitelesítő ásatás a területen, amely alapján döntés születik arról, hogy hosszú távon is védett régészeti lelőhellyé nyilvánítják-e vagy sem az adott helyet.
A torques műkinccsé nyilvánításának folyamata máris megkezdődött, így elképzelhető, hogy ez a vaskori lelet lesz az első műkinccsé nyilvánított (klaszált) darab Hargita megyéből, ugyanis a már említett országos listán jelenleg megyénkbeli műkincs még nem szerepel. (Ennek valószínűleg az az oka, hogy a műkinccsé nyilvánítás hosszas folyamat, amit az újabb és újabb szabályzóknak megfelelően, időszakonként elölről kell kezdeni.)
Kosza Antal régészeti felügyelőtől megtudtuk, ugyanaz a megtaláló három, középkorinak tűnő nyílhegyet is átadott a hatóságnak. Ezek a vasból készült nyílhegyek, bár ugyanabban a körzetben kerültek elő, nincsenek összefüggésben a dák lelettel.
A kincs további sorsáról még nem született döntés, de elképzelhető, hogy azé a múzeumé lesz, amely a megtalálónak kifizeti a jutalomdíjat. A törvény ugyanis előírja, hogy a megtaláló jutalomban részesülhet, ami a tárgy értékének akár 30%-át is kiteheti, de ha különös kincsről van szó, akkor további 15% bonifikációt, pluszjuttatást kaphat.
Ez alkalommal valóban jelentős darabról van szó, állítják egybehangzóan a szakemberek, akik ennek ellenére nem igazán szeretik, amikor detektorral kerülnek elő hasonló leletek. Ugyanakkor sem a kincs értékét, sem a megtalálás helyét nem hozták nyilvánosságra, épp azért, hogy ne adjanak támpontot további kincskeresőknek. A fémkeresők beszerzése illetve birtoklása és használata Romániában engedélyhez kötött, a talált tárgyakat be kell jelenteni az illetékes szakhatóságoknak és kifejezetten tilos a detektorok használata régészeti lelőhelyek közelében.

Daczó Katalin