Két kötet, négy szerző, négy műfaj

44

A Hargita Népe Lapkiadó gondozásában megjelent két új kötet bemutatóját tartották tegnap a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. A két kötet valójában három könyv, de igazából négy szerző munkáját dicséri, és az olvasó négy műfajjal ismerkedik meg forgatásuk közben. A Kristó Tibor fotóit és verseit tartalmazó Honos rögökön című kötetet, valamint Ambrus Attila Szóbeszéd és főszerkesztőnk, Sarány István Szertelen szószedet című közös publicis ztikagyűjteményét – amelyet Léphaft Pál karikatúrái gazdagítanak – Cseke Gábor méltatta.

Fotók, versek, publicisztikák, karikatúrák. Sokszínű könyvbemutató Fotó: László F. Csaba

A Szertelen szószedet és a Szóbeszéd egy testben két lélek, sziámi ikreknek is nevezhető kötet, amely a könyvkiadás terén eléggé szokatlan – indította könyvismertetőjét Cseke Gábor író, költő, publicista. A Honos rögökön című kiadvánnyal kapcsolatban kifejtette, hogy Kristó Tibor fotósként és újságíróként, ezúttal pedig költőként arra törekszik, hogy ne feledje el azokat a helyeket, ahol egykor terepmunkája során járt, illetve emlékezzen azokra az emberekre, akikkel az útjain találkozott.
Ambrus Attiláról, a Brassói Lapok főszerkesztőjéről, publicistáról elmondta, hogy nem a hírek világgá kürtölésének tolakodásában akar jeleskedni, nem pusztán újságíró, hanem olyasvalaki, aki az álhírterjesztésre, az összeesküvés-elméletekre mér csapást írásaiban. Sarány István a Hargita Népe főszerkesztője, akit beosztása arra predesztinál, hogy publicista legyen. „Ízig-vérig székelyföldi elkötelezettségű közíró – anélkül, hogy megalapozott regionalizmusa túlzásokra sarkallná” – fogalmazott Cseke Gábor. A vajdasági Újvidéken élő Léphaft Pál karikatúráit a Brassói Lapok, de számos magyarországi kiadvány, valamint az Újvidéki Magyar Szó olvasói is jól ismerik.
A szerzők részleteket olvastak fel a könyvükből, majd arra a kérdésre válaszoltak, hogy mi a célja és haszna a kötetek megjelenésének. Kristó Tibor azokról a jelképekről beszélt, amelyek a verseiben és a kiválogatott fényképeken is megjelennek, ilyen például a kapu szimbóluma, amelyhez kapcsolódóan két verset is felolvasott. Sarány István elmondta, hogy a cél a napi események időtálló kötetbe való összegyűjtése volt a 2011 és 2017 közötti időszakból. Mint mondta, olvasva a korábbi írásokat, egyértelművé válik, hogy sok minden nem változott az évek során. Szerinte a kötet haszna, hogy tükröt tart a mának. Ambrus Attila szerint a könyv előnye, hogy szórványban, valamint tömbmagyarságban élő újságíró jegyzeteit is olvashatjuk sokszor ugyanarról a témáról. A kötet választ ad arra, hogy miként él az újságíró olyan ingergazdag környezetben, mint a mai Románia, ahol egyre nehezebb dolga van, hiszen az olvasók egyre dühösebbek. Hozzátette, hogy a kötetből ettől függetlenül mindenképp optimizmus olvasható ki.

Márk Boglárka

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.