Javuló tendencia

Az vitathatatlan, hogy az utóbbi esztendők során javult a gépkocsik megbízhatósága, ami mindenekelőtt a korszerűbb gyártástechnológiáknak, a minőségi elvárások fokozódásának, illetve a minőségellenőrzés igényesebbé tételének köszönhető. Mindez tükröződik abban is, hogy az autógyárak világszerte nagyobb jótállási időt biztosítanak, ma már nem kivétel a hétesztendős garancia sem. Ezzel együtt és ezen túl, az időszakos műszaki felülvizsgálatok azt mutatják, hogy a kedvező tendencia ellenére is esetenként a hibaarány meggondolkoztató.

Egy jármű használata során a megbízhatóság attól is függ, hogy mennyire szakszerű és igényes annak a járműnek a karbantartása, javítása, milyen utakon is közlekednek azzal és milyen körülmények között üzemelteti azt tulajdonosa. Ugyanakkor a szakmabeliek abban is egyetértenek, hogy a felületes, a szakszerűtlen üzemeltetés és karbantartás idejekorán megbízhatatlanná is teheti azt a járgányt. Leginkább a műszaki ellenőrzések (hazai viszonylatban az ITP) során derül fény arra, hogy mennyire is megbízható az a felülvizsgálatnak alávetett jármű. Az ellenőrzés tekintetében Európa-szerte úgy tartják, hogy az talán Németországban a legigényesebb, ahol az utóbbi időkben a balesetmegelőzés érdekében szigorítottak a jogszabályokon. Így talán nem véletlen az sem, hogy a németországi illetékes hatóság, a TÜV-Süd által évente összesített adatokat úgymond mérvadónak tartják. A német hatóság által végzett műszaki vizsgákon megállapított hibákról van szó, azokról, amelyeket egyes autók produkáltak.

Jók és rosszak
A német hatóság évente hoz nyilvánosságra amolyan rangsort az egyes autók által produkált hibák függvényében. Túlzás lenne azt állítani, hogy ennek az összesítésnek, illetve statisztikának nem lehetnek meg a maga gyengeségei, de jó tudni azt is, hogy olyan „mérőműszert” még nem találtak ki, amely milliméternyi pontossággal tanúsítja egy személygépkocsi megbízhatóságát, műszaki állapotát, annak minden egyes vonzata tekintetében. Mint ahogy az is igaz, hogy a különböző korcsoportokba tartozó járgányokat nem illendő összehasonlítani a tekintetben, hogy milyen hibákat és milyen gyakorisággal produkálnak azok. A német hatóság e tekintetben gondosan jár el, ugyanis a különböző összesítő táblázatokat a különböző korcsoportokra vonatkozóan állítják össze (3 éves kor, 5 éves kor, 7 éves kor, 9 éves kor, és így tovább kétévenként). Nos, a legutóbbi összesítésből az derült ki, hogy hosszú évek után 2014-ben következett be először az átlagos hibaszázalék csökkenése. És ez a tendencia az utóbbi három esztendő során is megmutatkozott. Nézzük meg a 2018-as esztendei rangsort, amelyet a minap hoztak nyilvánosságra. Nem térnénk ki – mert igen hosszadalmas lenne – mindegyik korcsoportra, hanem maradjunk meg a két-három éves korcsoportnál. (Ez az a korcsoport, amely esetében kötelező az első általános ellenőrzés Németországban, a „Hauptuntersuchung”.) Nos, az ellenőrzött személygépkocsi közül a legnagyobb hibaarányt a Kia Sportige esetében tapasztalták, nevezetesen 12,60 százalékost. Azt követte a Fiat Punto 12,30% aránnyal, a harmadik helyre pedig a Dacia Logan került 12,20% aránnyal. Az első tíz között még ott volt két Dacia modell, a Sandero 9,60% és a Duster 8,90% aránnyal. A Dacia márkára a német statisztika mindenképp árnyfoltot jelent, de erről kár lenne vitatkozni. Mondjuk ezt annak okán, mert a többi márka, illetve modell esetében is ugyanazon utakon közlekedtek a járgányok, tehát nem lehet az útviszonyokra fogni a magasabb hibaarányt (Románia esetében viszont igen). Továbbá az is igaz, hogy 2014-ben a Dacia Logan esetében a hibaarány még 15,7%-os volt. A táblázaton feltüntették az adott modellek által megtett átlagkilométerek számát is. Ebből az derül ki, hogy a kisebb kategóriába tartozó modellek általában jóval kevesebbet „futottak”. Következésképpen számolni kell azzal is, hogy a nagyobb hibaarány összefüggésbe hozható a megtett kilométerekkel is. Íme: a Dacia Logan esetében a megtett átlagkilométer 50 000 volt, a Fiat Panda esetében a 8,30%-os hibaarány hátterében viszont csak 33 000 kilométer állt.

Hecser Zoltán