Jó irányba terelni a nyájszellemet

Az állatvásár és állatbemutató jellege mellett a szakmai előadások üzenetei tették hasznossá a III. Csíki Berbécsvásárt, amelyet szombaton szerveztek Csíkszeredában. Több mint kétszáz berbécset kínáltak eladásra, és jó tanácsokból is hallhattak bőven az érdeklődők. A következő évek kihívásairól vidékfejlesztési szakemberek számoltak be.

Jószágaira büszke gazda Fotó: Kovács Hont Imre

A tavalyi karcfalvi kitérő után visszatért Csíkszeredába a berbécsvásár, amelyet a Hargita Megyei Juhtartó Gazdák Egyesülete szervezett. Az egész napos esemény fesztiválhangulatban telt el a cirkuszkertben, a juhtartáshoz tartozó tematikus programokkal, étellel, itallal, áldomásokkal és szakmai előadásokkal.
Utóbbiakat Tánczos Barna szenátor moderálta, aki egyben a berbécsvásár fővédnöke volt. Csák László vidékfejlesztési szakember a mezőgazdaság alakulásával kapcsolatos brüsszeli folyamatokról beszélt. Mint elmondta: a területalapú támogatások 2020-tól minden bizonnyal megszűnnek, vagy legalábbis módosulnak, a nagygazdák lobbija következtében pedig hiteltámogatásokban gondolkodnak Brüsszelben.
– Ez nem kedvező a kisgazdaságok számára, mi Brüsszellel ellentétes véleményt fogalmaztunk meg. Fel fogjuk keresni a gazdákat, és megkérdezzük a véleményüket, feltérképezzük az igényeiket, mert ezek alapján befolyásolhatók a brüsszeli döntések. Egyelőre nem tudhatunk sokat arról, hogy 2020 után mire számíthatunk, de egy év múlva már készülhetünk arra, ami 2021 után vár ránk – fogalmazott Csák László.
Barna Miklós a juhtenyésztés magyarországi vonatkozásairól tartott érdekfeszítő kiselőadást. Megtudhattuk: náluk (is) az a legnagyobb probléma, hogy egyre nehezebb megfelelő embert találni a juhok mellé.
Fontos bejelentéseket tett Ion Roșu, a Mezőgazdasági és Vidékfejesztési Minisztérium állattenyésztési ágazati politikáért felelős igazgatója. Egyrészt megtudhattuk: még idén megkapja minden gazda a 24,92 lejes juhonkénti alaptámogatást, továbbá a tenyésztők 120 lejes kiemelt támogatást igényelhetnek a törzskönyves berbécsek után.
A frissen indult gyapjúprogramról Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője számolt be. Hangsúlyozta: a program nem azt szolgálja, hogy látványos bevételt hozzon a gazdáknak, de kis lépést tesz a tudatosabb gazdálkodás irányába.
– A juhnyírás költségeit mindenképpen megtéríti a gyapjú kilónkénti 1 lejes átvétele, és az sem mellékes, hogy a gyapjút nem kell elégetniük a gazdáknak. Ezt gyapjúátvevő állomásokon gyűjtik össze, amelyek vállalkozás formájában működhetnek. Az állomás építésére és a gépek beszerzésére szintén támogatást biztosít az állam. A gyapjút átvétel után további feldolgozás céljából értékesítik, egyes elképzelések szerint szigetelőanyagok előállítására használják fel – mondta Török Jenő.
Azoknak a gazdáknak, akik részt vennének ebben a programban, augusztus 30-ig jelezniük kell szándékukat a megyei igazgatóság felé. Ezt – jó esetben – megtehetik a helyi önkormányzatok mezőgazdasági referensének a segítésével is, anélkül, hogy Csíkszeredába utaznának.
A berbécsvásárra egyébként 34 gazda 210 állatát hozta el, zömükben a megyéből. A legtávolabbról érkező gazda a Hunyad megyei Hátszegről látogatott Csíkszeredába.

Kovács Hont Imre