Idegesítő betűszó: MCV

A parlament és a kormány azt szeretné, hogy szűnjön meg az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) – közölte Liviu Dragnea képviselőházi elnök az Európai Bizottság első alelnökével. Frans Timmermans azt válaszolta, az EB bizakodó, hogy Románia eleget fog tenni a feltételeknek.

Esély mutatkozik arra, hogy 2018-ban lezáruljon az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus procedúrája, azaz a román igazságszolgáltatás uniós megfigyelése – legalábbis erre utaló kijelentéseket tett Sorin Grindeanu miniszterelnök, Tudorel Toader igazságügyi miniszter, Liviu Dragnea képviselőházi elnök és Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke. A vezető politikusok azt követően beszéltek bizakodó álláspontjukról, hogy Bukarestben találkoztak Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság (EB) első alelnökével.

Ígérjük, fogadjuk
Egyik nagy célkitűzése, hogy amíg Románia átveszi az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, szűnjön meg az országgal szembeni Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus – jelentette ki Sorin Grindeanu miniszterelnök.
„Ez presztízskérdés, de nem csak, és ehhez a törekvéshez nagyon ragaszkodom” – fogalmazott a kormányfő a Frans Timmermansszal és Tudorel Toader igazságügyi miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján.
„Szeretnénk, ha az ez év végi brüsszeli jelentés pozitív lenne, és ezzel megalapoznánk az MCV megszüntetését. Ismét hangsúlyozni kívánom, hogy milyen jelentős előrelépést tett az ország a korrekt és független igazságszolgáltatás biztosítása terén” – mondta a kormányfő, majd hozzátette, minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál majd annak érdekében, hogy eme törekvésében az igazságszolgáltatási rendszer és a társadalom támogatását is élvezze.
A kormány prioritásairól szólva Tudorel Toader miniszter hangsúlyozta, kiemelt cél összhangba hozni a törvényeket az alkotmánybíróság döntéseivel, továbbá az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása, valamint az igazságszolgáltatás hatékonyságának és minőségének garantálása.
Liviu Dragnea szintén arról beszélt, hogy az országban semmi sem akadályozza a korrupció elleni harcot.
„Elmagyaráztam, hogy semmilyen módon nem áll szándékunkban akadályozni a korrupcióellenes harcot. Azt is elmondtam, hogy erősíteni fogjuk a jogállamot, és továbbra is alkalmazni fogjuk az alkotmánybíróság döntéseit. Felmerült a parlamenti képviselők mentelmi jogának a kérdése is, amelyet vagy meg kell szüntetni, vagy pontosítani kell rajta” – mondta el Dragnea a parlamentben, miután találkozott Timmermansszal. Megjegyezte: közölte a bizottság alelnökével, azt szeretnék, hogy szüntessék meg a Romániával szembeni Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust.
Dragnea párhuzamot vont a schengeni övezetbe való belépéssel, amelynek kapcsán szintén „mindig azt mondják, hogy még hiányzik valami”. Arra kérte Timmermanst, tájékoztassa kollégáit arról, mi történik Romániában, és a segítségét kérte az uniós alapok lehívásában, valamint a Juncker-féle beruházási tervhez való hozzáférésben. Kifejtette: az ország prioritásai közé tartozik a schengeni övezethez való csatlakozás.
„Elmondtam azt is, hogy Romániában aggodalmat keltett az, ahogyan az EB bemutatta a Minority SavePack-et, ahogyan ismertette a Luxemburgi Bíróság döntését, mire ő azt mondta, hogy a Bizottságnak tudomásul kellett vennie a bíróság döntését, egyebet nem tehet, Romániának nincsenek gondjai a kisebbségi jogok betartása terén, de aggodalom volt észlelhető a román társadalomban” – jegyezte meg Dragnea.
Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke szintén tárgyalt Timmermansszal, és kijelentette, jó esély van arra, hogy az eljárás már 2018-ban lezáruljon.

Meglátjuk…
Az Európai Bizottság bizakodó, hogy Románia eleget fog tenni azoknak a feltételeknek, amelyek teljesítésével le lehet zárni a román igazságszolgáltatás uniós figyelését – jelentette ki Frans Timmermans. Azt mondta, Románia az elmúlt tíz évben nagyon sokat fejlődött, jó eredményeket ért el, jelenleg pedig a célegyenesben tart a reformfolyamattal. Reményét fejezte ki, hogy a parlament támogatni fogja a Grindeanu-kormány által társadalmi vitára bocsátott, Btk.-t módosító törvénytervezeteket.
Az EB első alelnöke felidézte, az év elején Brüsszel „megijedt”, hogy az igazságszolgáltatási reformfolyamat leáll Romániában, utalva ezzel a Grindeanu-kormány által elfogadott, majd az utcai tüntetések hatására visszavont Btk.-módosító sürgősségi kormányrendeletre. Rámutatott: az azóta eltelt időszakban a Bukaresttel folytatott tárgyalások reményre adnak okot.
Azt viszont következetesen kerülte, hogy pontos határidőt mondjon, úgy fogalmazott, a „közel-
jövőben” tartja lehetségesnek az ellenőrzés lezárását. Meggyőződését fejezte ki, hogy ezt követően a román állampolgárok fogják követelni a korrupcióellenes harc folytatását, így ők képeznek garanciát arra, hogy Románia nem tér le majd a helyes útról.