Időzítés

Jön az államelnök. Nem meglepetésszerűen, mint elődje gyakran tette, hanem egyenesen „hivatalos látogatásra” az országnak egy hivatalosan el nem ismert régiójába, Székelyföldre. Miért jön? Miért éppen most jön? – folynak a találgatások. Hadd találgassak én is egy sort, s töprengjek el az időzítésen, az időzítéseken…
Július 1-jén, miközben Csíksomlyón, a Nyeregben az Ezer Székely Leány Napon táncolt Székelyföld, Csíkszeredában Hargita és Kovászna megye ortodox püspökségén Kovászna, Hargita és Maros megye Civil Fóruma (FCRCHM) tartotta rendes ülését. A híradások szerint ez utóbbin dr. Ioan Sabău-Pop elnök és társai többek között arról panaszkodtak, hogy elfogytak a rendes romántanárok a két megyében, és csak Sapientiát végzettek vannak helyettük, hogy nem megfelelő az ifjúság önkéntes-hazafias nevelése, nem is fordít erre kellő figyelmet az állam. Ezért az ortodox püspökség kénytelen támogatni 50 fiatal marosfői szabadegyetemen való részvételét, s miközben sirámaikat sorolták, fontos döntéseket is hoztak a Nagy Egyesülés százéves évfordulójának ünneplésével kapcsolatban. E szerint: szobrokat és emlékoszlopokat állítanak a Nagy Egyesülés Hargita és Kovászna megyei korifeusainak, emlékműveket a Kovászna, Hargita és Maros megyei mártíroknak, deportáltaknak és menekülteknek, vagyis az intolerancia áldozatainak az 1848–49-es polgárháború (!), az 1916–18 közötti évekből és a második bécsi döntést követő időszakból. Próbálják rávenni a román kormányt, hogy sürgősen kidolgozza Kovászna, Hargita és Maros megye gazdasági fejlesztésének stratégiáját. Emellett maga a püspök, P. S. Andrei javasolta, hogy 2018 december 1-jéig minden olyan település, amely képviselőket delegált Gyulafehérvárra 1918-ban, állítson troicákat az ortodox templomok udvarán, és idézze fel a delegátusok nevét.
Az államfői látogatás látszólag nincs összefüggésben az említett panaszáradattal, viszont kapcsolatban van – egyes román honlapok szerint – az amerikai elnök lengyelországi látogatásával. Szerintük ugyanis Johannis vagy „amerikai látogatása alkalmával, vagy Donald Trump varsói beszédéből megérthette, hogy a mostani washingtoni vezetés nem tartja túl nagyra a berlini és párizsi liberális politikát, és ismét tiszteletreméltó országként tekint a konzervatív kormányú Magyarországra.” Ilyen körülmények között a Romániának szánt geopolitikai szerep azt kívánja a bukaresti vezetéstől, hogy függessze fel a magyarokkal szembeni ellenséges magatartását, annak ellenére, hogy korábban egyenesen hűvös viszonyban állt székelyföldi választóival.
A látogatás programjában nem szerepel külön találkozó a Románok Civil Fórumának képviselőivel, csak az időzítés elgondolkodtató. Annál is inkább, mert Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint fél évvel ezelőtt már felmerült Johannis székelyföldi látogatásának lehetősége, de amikor Kelemen Hunor március 15-ét javasolta annak dátumaként, az államfő azt válaszolta, hogy „bonyolult lenne”.
Úgy tűnik, most nem bonyolult. Az első világháború román frontjának román szempontból legsikeresebb hadművelete, a német–osztrák–magyar csapatok ellen aratott mărăști-i román–orosz győzelem százéves évfordulójával és annak helyszíni ünneplésével hangolta össze az elnök a HarKov-látogatást, az időzítésével is jelezve, hogy történelmi megbékélésre a centenáriumi eseménysorozatban se számítsunk. De azt hiszem, amúgy sem voltak hiú ábrándjaink.

Daczó Katalin