Húzd meg, ereszd meg…

Évekkel ezelőtt „megeresztették”, majd a sanya­rúbb, viszontagságos időszakok bekövetkeztével „meg­húzták” a későbbiek során, pontosabban 2016-ban ismét „megeresztették”. Lehet, hogy vannak, akik sejtik, miről van szó, de akik esetleg nem, azoknak megmondjuk: a gyermekgondozási szabadságról, illetve a gondozás ideje alatt nyújtott illetmény(ek) kvantumairól. Ne menjünk messzire vissza az időben, csupán 2010-ig, amikor is a Boc-kormány meghozta a gyermekgondozási szabadságra és havi illetményre vonatkozó 2010/111-es sürgősségi kormányrendeletet. Az új mederbe terelte az újszülötteknek a kétéves korukig tartó szülői gondozási szabadság rendszerét, valamint a havi illetmény megállapításának módját és annak felső határértékét. Ezt a jogszabályt sokan elfogadhatónak találták, de talán még többen fogalmaztak meg azzal szemben fenntartásokat, kifogásokat.
Nem térnénk ki a szóban forgó sürgősségi kormányrendelet előírásainak ismertetésére, annál is inkább nem, mert azt annak idején megtettük, de azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ez a jogszabály ma már jobbára a múlté. Igen, mert időközben annak jó néhány előírása hatályon kívül helyeződött: még 2015-ben 15 szociáldemokrata és liberális honatya kezdeményezte ennek a sürgősségi kormányrendeletnek a módosítását és kiegészítését, s annak nyomán 2016 áprilisában megjelent a 2016/66-os törvény, amely 2016. július 1-jén vált hatályossá. Nemcsak az érintett szülők és azok hozzátartozói körében váltott ki nagy megelégedést ez a törvény, hanem a társadalom széles rétegeiben is. Szociológusok és népességkutatók azt is feltételezték, hogy annak nyomán fokozódni fog a gyermekvállalási kedv is. A törvény megjelenésétől eltelt 12 hónap során nemigen mutatkozott meg annak „gyermekáldásos” következménye, de másabb igen: Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter a múlt hét elején azzal a bejelentéssel rukkolt ki, miszerint a gyermekgondozási illetmény felső 3400 lejes értékhatárának a kivezetése után a rendszer káoszba fulladt. Ez annak okán, hogy elfogadhatatlan és indokolatlan módon „felütötték a fejüket” igen-igen nagy értékű illetmények. Például olyan, amely havi kvantuma két éven keresztül 35 000 euró körül van, s amelyet a román államnak kell állnia, illetve folyósítania a konszolidált költségvetésből. (Egy bukaresti ügyvédről van szó.) Ilyen kvantumú, illetve ehhez hasonló kvantumú illetmények valóban léteznek, s azok kifizetése folyamatosan történik. Az arányok tekintetében van, pontosabban lett volna mit megfontolni, megvizsgálni annak idején, illetve számolni a törvény gyakorlatba ültetése hatásmechanizmusának az esetlegesen nem kívánatos vetületeivel is. Mondjuk ezt annak okán például, mert számolniuk kellett volna azzal, hogy az illetmény felső értékhatárának az eltörlése akár a kiskapuzás lehetőségét is megteremti, visszaélésekre, különböző „ügyeskedésekre” teremtve meg konkrét feltételeket. Máris hallani arról, hogy esetenként rokoni, baráti vagy éppenséggel „jó szándéki” alapon a gyerekgondozási szabadságra való jogosultság időpontját megelőzően hónapokon át ugrásszerű béremelésben vagy másabb bér jellegű jogosultságok „feltornászásában” részesül(t) az érintett személy. Ilyenképpen pedig a 12 hónap megemelt átlaga lehetővé teszi, hogy majd 24 hónapon át indokolatlanul (de a törvény által lehetővé tett) nagy összegben részesüljön az az anyuka vagy apuka. Erre mondják: egyet fizetsz, kettőt kapsz…
A miniszter asszony váratlan bejelentése tiltakozásokat, ellenérzéseket váltott ki, egyesek bírálták ama véleményét, miszerint az illetmény plafonértékét valahol 5000–10 000 lej között kellene megállapítani, szerinte 8000 lej lenne indokolt. Megnyilatkozása a jelek szerint egyes párttársait és kormánytagokat is meglepetésszerűen ért, maga a kormánypárt elnöke, Liviu Dragnea is fenntartásokat fogalmazott meg a szóban forgó értékhatár esetleges megszabása tekintetében. Grindeanu kormányfőt ausztriai látogatása során érte utol a „csetepaté”, s a múlt csütörtöki kormányülésen magyarázatot kért az időközben „meghunyászkodott” tárcavezetőtől. A kormányülésen Olguța Vasilescu ismertette egyes uniós országoknak a gyermekgondozási szabadság és illetmények terén alkalmazott jogszabályait. Nos, ezekhez képest nem túlzás azt állítani, hogy Romániában akár rekordösszegben is részesülhet egy adott személy. Amúgy márciusban országos viszonylatban
157 773 személy részesült a szóban forgó illetményben, s annak együttes értéke meghaladta a 261 millió lejt. Legtöbben, szám szerint 108 438 személy, a minimális illetményben, azaz havi 1233 lejben, ugyanakkor van 3504 olyan személy, akinek havi illetménye 5001 és 10 000 lej között mozog, 623-nak pedig havonta több mint 10 000 lejt folyósítanak. A listavezető 10 személy által kapott havi illetmény együttesen annyi, mint 600 átlagos illetmény. Mindezeket hallva, a kormányfő hajlamosnak mutatkozott arra, hogy egy mielőbbi alapos elemzés tükrében megszülethessen egy megfelelő döntés. Joggal feltételezhető, hogy be is fog következni a jogszabály szövegének az „átszabása”. Azaz: ismét bekövetkezhet egy „meghúzás”, igaz, egy kisebb mérvű és csak egyeseket érintő…

Hecser Zoltán