Hoppon, télben, szélben

Hoppon maradtam. Hiába futottam két­szer körbe csomagjaimmal a csíkszeredai buszállomás területét már nyolc perccel a menetrend szerinti járat indulása előtt, hiába érdeklődtem az épületben a tájékoztatónál, hogy vajon hova áll be, vagy honnan indul a szépvízi busz (és kaptam is rá választ), hiába álldogáltam végső kétségbeesésemben a sarkon lévő sorompónál, mégis hoppon maradtam. Nemcsak azért, mert egyszerre sok busz indult különböző irányba, de semmiféle eligazító táblát, kiírást nem láttam, amely a kocsiállásokat és az onnan induló járatokat jelölné, nemcsak azért, mert hangosbemondót sem hallottam – feltételezem, nincs is –, hanem azért is, mert amint utólag rádöbbentett az irodai alkalmazott, Mindszent táblával indult a szépvízi járat. Hogyne, a mindszenti járatra többször is ránéztem, s furcsálltam, hogy beállt a szépvízi „helyére”, de nem közelítettem meg, hogy nehogy elszalasszam a szépvízit… Nem egyedül álltam télben, szélben leforrázottan még mindig a sorompó közelében, amikor kiürült az állomás: a mellettem álló hölgy egy felcsíki járatot próbált volna elcsípni, sikertelenül. Azt is tudom, nem én vagyok az egyedüli szépvízi, akit nem vitt el a busz – huszonéves fiatalt is hagyott már a Kauflanddal átelleni megállóban a sofőr éjjel fél 12-kor: lassított, de mivel nem ismerte, nem állt meg. Mintha a buszjárataink ismeretségi alapon működnének, és egyáltalán senkit nem érdekelne például egy vidékre vágyó turista vagy egy falura frissen kiköltözött ingázó, s egyébként is, kinek fáj a lerobbant buszállomás és a város területén lévő megállók ügye az utasokon kívül? A buszpénzt zsebre dugó sofőrnek semmi esetre (bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a jegykiadás egy-két járaton mintha javult volna…). Nem csoda hát, ha aki teheti, személygépkocsival közlekedik: a magas jegyárak, az utazási körülmények, a kevés és sok esetben nem megfelelő órában közlekedő járat mind ehhez járul hozzá. Most abban bízzak, hogy ha így megy tovább, az ITAS és/vagy az autóvezetői is hoppon maradnak? Mindenesetre egy csomagokkal való eredménytelen járműkeresgélést télvíz idején tiszta szívből kívánok nekik!

Daczó Katalin