Hazai kutatások célkeresztben

Aktuális oktatásmódszertani kérdések, friss kutatási eredmények képezik évről évre a székelyudvarhelyi tanítóképző főiskola saját rendezvényének témáit. A gyakorló és leendő pedagógusok így betekintést nyerhetnek a neveléstudományok fejlődésébe, alakulásába. A végzősök pedig posztereken mutathatják meg, hogyan készülnek szakmai életükre.

Kötetben az előadások. Friss kutatások, aktuális témák Fotó: Asztalos Ágnes

Az idei tudományos ülésszakot dr. Antal Sándor emlékének ajánlották. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Pszichológia és Neveléstudományok Kara székelyudvarhelyi tagozatának vezetője két éve hunyt el – tegnap lett volna 60 éves. A tanítóképző tagozat és a Sylvester Dénes Egyesület nyolcadik alkalommal szervezte meg az egynapos konferenciát.
– Elsősorban a hallgatóknak találtuk ki éppen nyolc éve, amikor én idekerültem. Jó lehetőség arra, hogy a diákoknak beszámoljunk arról, hogy mi, oktatók mit tartunk érdemesnek kutatni, vizsgálni és megbeszélni a neveléstudományok és határdiszciplinái területéről. A tanórák, a kurzusok nem igazán nyújtanak lehetőséget arra, hogy olyasmit is megmutassunk, amely esetleg nem kereszteződik az oktatói munkával. Másrészt olyan szempontból is a hallgatókhoz szól, hogy nekik is lehetőségük nyílik saját kutatásaikat, munkájukat posztereken bemutatni. Ez egy vizuális műfaj, és nagy megelégedettséggel nézem, hogy milyen jópofa dolgokat, ötleteket találnak ki, hogy közvetítsék az államvizsgájuk témájának lényegét – fogalmazott a kávészünetben dr. Dósa Zoltán tagozatvezető.
A tudományos ülésszak napjára mindig elkészül az az igényesen összeállított kötet, amely az adott év előadásait tartalmazza. Tegnap is be lehetett szerezni az ideit, de visszamenőleg a többit is. – Egyébként ez a tény az előadóknak is óriási előny, mert nem kell a publikációk megjelenésére hónapokat vagy akár éveket várniuk. Az az elv, hogy abból csinálunk konferenciát, amit előre kötetben is ki tudunk adni – magyarázta a tagozatvezető.
Idén dr. Egyed Emese, a BBTE professzora volt a fő előadó, aki a nyitó plenáris előadást tartotta, Arany János költői katedrája címmel. Utána két szekcióban zajlottak az előadások, Marosvásárhelyről, Kézdivásárhelyről, Csíkszeredából érkeztek a meghívottak, gyakorló pedagógusok és egyetemi oktatók. A pedagógusi munka terheiről és erőforrásairól, a zenei nevelés alapjairól, a természettudományos, anyanyelvi, illetve matematikai oktatást érintő módszertani, kutatási kérdésekről szóló előadások következtek sorra. Az önmegtévesztésről mint az emberi viselkedés egyik ambivalens jelenségéről is hallhattak az érdeklődők, de olyan, egészen friss téma is terítékre került, mint a gamifikáció módszere, amit 2012-től alkalmaznak az oktatásban, és talán jó módszertani alternatíva lehet a digitális-virtuális világban szocializálódott gyermekek oktatásában.
A 23-as teremben berendezett poszterkiállítás is arról tanúskodott, hogy nyitott, rugalmas tudományos élet zajlik a tanítóképző berkeiben. A kompetitív tanulástól a Montessori módszerekig, a hatékony pedagógusi fegyelmezéstől az internethasználatig, a családrajzok elemzésétől az előkészítő osztályok hatékonyságáig számos érdekes témában vizsgálódtak az államvizsgára készülő fiatalok. Egyikük például az apák szerepét vizsgálta gyermekük nevelésében, összehasonlítva a múltat és jelent, illetve a városi és vidéki környezetet. A poszterek tulajdonképpen a licencvizsgához szükséges dolgozat lényeges pontjait, üzenetét jelenítették meg.
A tudományos ülésszak kora délután az alkotások díjazásával ért véget.

Asztalos Ágnes