Határokat feszegettek

Ünnepi istentisztelettel zárul ma a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház második ifjúsági tábora. A gyimesi Borospatakon közel négyszáz fiatal részvételével tartották az elmúlt napokban azt a találkozót, amely az erdélyi lutheránus egyház ifjúsági munkájának csúcspontja.

Fotó: Domján Levente

Fotó: Domján Levente

Zsongás jellemezte a napokban a borospataki skanzent, amely az Erdélyi Lutheránus Ifjúsági Találkozónak adott otthont. A fiatalok rajokba szerveződve vettek részt a tábor négy napjának rendezvényein. Az idén a határokat feszegették a fiatalok, lelki vezetőikkel és a meghívottakkal.
– Úgy gondoltuk, hogy a világi, történelmi-politikai határokról, illetve a lelki, erkölcsi határokról is fogunk beszélni – magyarázta a tábor mottójaként szolgáló Határ fogalmat a tábor főszervezője, Koszta István brassói evangélikus lelkész.

Megismerni egymást
A Köz-ép-pont névre keresztelt tábort második alkalommal tartotta meg a romániai evangélikus közösség, az első két évvel ezelőtt Sepsiszentgyörgyön volt. A szervezők már 2013-ban eldöntötték, hogy a következő találkozót a természet közelében szervezik, így esett a választás Borospatakra. A történelmi helyszínek, az ezeréves határ közelsége mellett a szervezők azt is fontosnak tartották, hogy a gyimesi csángókkal is találkozzanak a fiatalok.
– Mi Brassó környékéről hétfalusi csángók vagyunk. A romániai lutheránus egyház szíve még a Barcaságban dobog. Az, hogy eljöttünk ide, a gyimesi testvérekkel is találkozni, nekünk, szórványban élőknek egy fontos lehetőség. A fiatalok láthatják, hogy amit a nagyapjuk mesélt, vagy ami fennmaradt az írásokból, az létezik – fogalmazott Koszta István.
A tábor négyszáz fős résztvevőjéből 238 a romániai gyülekezetekből érkeztek, a többiek Magyarországról. A reggeli és esti áhítatok mellett történelmi, néprajzi témájú előadások hangzottak el, de a fiatalok kézműves-foglalkozásokon, sportrendezvényeken, lovasíjász-bemutatón vehettek részt.
Az alkalomra a barcasági csángók életét, viseletét bemutató kiállítást is rendeztek. Itt találkoztunk a népviseletbe öltözött Jónás Henriettával, aki a viselet egyes darabjait még a dédszülőktől örökölte. Érdeklődésünkre elmondta: a nagyobb egyházi ünnepekre szokták felvenni a viseletet, máskor a múzeumban van kiállítva az igen szép darab.
A kiállítás bejáratánál a Kárpát-medence térképe látható, rajta azokkal a pontokkal, ahonnan a táborozók Borospatakra érkeztek. Simon Róbert a zajzoni gyülekezetből jött az evangélikus ifjúsági találkozóra. Úgy véli, abban a környezetben ahonnan ő jött, természetes, hogy a fiatalok egyházi jelegű táborba járnak. A Gyimesekben első alkalommal van. Róbert azt mondta: a kiállítással az itteni csángóknak is szeretnék megmutatni a hétfalusi csángók szokásait, viseletét. A zajzoni fiatal szerint a táborban a szórakozás is fontos, hogy ne legyen unalmas – fogalmazott Róbert.

Kihívás a fiatalokkal dolgozni
Elég nehéz ma a fiatalokkal egyházi vonalon dolgozni – vélekedik Koszta István, az ifjúsági tábor főszervezője. Szerinte sok odaadást, szorgalmat követel az, hogy az ifjaknak valami elfogadhatót nyújtsanak, mert annyira színes a paletta, amit a polgári élet kínál.
– Az anyag a korongon van, csak a fazekasmesterek nem mindig lelkiismeretesen formálják, gyúrják az anyagot, hanem legtöbb esetben úgy, ahogy a környezetük és az értékeik követelik – fogalmazott Koszta István. A tábor szervezője szerint egy 30 ezer hívőt számláló egyháznál, amilyen a romániai evangélikus közösség, nagyon jó arány, hogy ennyi fiatalt tudnak táboroztatni, megszólítani.

Megmaradni a szórványban is
– Az erdélyi emberre a Barcaságban és a tömbmagyarságban is, mindig jellemző volt a keresztény öntudat és a nemzetiséghez való hűség. Ezt felhígítani, vagy erről lemondani nem szeretnénk.
A szórványban, ahol az olvasztótégely még jobban működik, keresztényként is elég nehéz megmaradni, evangélikus keresztényként. Sok a vegyes házasság, a családegyesítés címen nagyon könnyen elhagyják saját hitüket, felveszik az ortodox vallást.
A fiatalokat abban a tudatban is szeretnénk megerősíteni, hogy van lehetőség megmaradni, van lehetőség találkozni, ismerkedni. Van jövő és tudunk változtatni. Ezeket az értékeket senki nem veheti el tőlünk. Csak azt tudják elvenni, amiről lemondunk – fogalmazott a brassói evangélikus lelkész.

Daczó Dénes