Groteszk, abszurd és perverz

E három esztétikai fogalomra épül tudatomban Zsidó Ferenc újabb regénye (Huszonnégy, blokkregény; Gutenberg Kiadó, Csíkszereda 2017). Előző szépirodalmi igényű köteteiből is megtanulhattuk, hogy szerzőnk fogékony a groteszk látásmódra: Szalmatánc, Csigaterpesz, Laska Lajos. És hogy mi a groteszk Zsidó Ferenc világképében? Itt a válasz: „A groteszk összetett ábrázolásmód: a félelmetes, torz és fenséges vonások ötvöződése a kedves, néha kicsinyes komikus elemekkel, a rémület és nevetés együttes hatását váltva ki. Lényege az ellentétes esztétikai minőségek együttes jelenléte. Elnevezése az olasz grotta »barlang« szóból ered”.
Zsidó Ferenc mostani hőse, Vajda Gergely sem tud, de talán nem is akar kilépni tömbházlakása barlangjából. Földszinttől az emeletig végigkérdezi látszólag unalmas, egyhangú életet élő szomszédjait hétköznapjaikról. És itt jön be az abszurd: kiderül, hogy a hétköznapok hordalékában élő interjúalanyok hihetetlenül érdekesen élnek. A hétköznapi pletykán túl, életük azért csodálatos, mert tele van lehetetlen történésekkel: Egyik kulcsszereplő, Irma néni villantja föl a legabszurdabb helyzeteket az unalmas blokklakók életéből: a festő, aki nem fest, a közölhetetlen cikkeket és egyéb irományokat gyártó szerző stb. Zsidó Ferenc regényében az a meglepő, ahogyan meg tudja mutatni a hétköznapok ürességében a groteszk és abszurd történéseket. A perverziót illetően maga a szerző mondta könyvbemutatóján, hogy egy – a pince jótékony homályában szerelmeskedő – pár látványa ihlette őt e regény megírására. Amúgy a regény visszafogottan és ízlésesen nyilatkozik a szereplők intim szexuális életéről. Inkább a jelzés szintjén marad a perverzitás: hosszú faszú török férfiak, tövig bekapni a szerszámot öklendezés nélkül stb.
Mindezt összegezve, Zsidó Ferenc legújabb regénye nem stilárisan, nem formabontóan új, hanem a látásmódjában: képes a hétköznapi életeket a groteszk, abszurd és perverz életérzés világába emelni. Bemutatja az olvasónak, hogy senki sem közönséges, hétköznapi életet él, amennyiben képes abban az életben meglátni, felfedezni a rendkívülit. És ebben az ábrázolásmódban rendkívüli teljesítmény Zsidó Ferenc új regénye: a hétköznapok önmagukon túlmutató csodája, irodalmi teljesítményként.

Fábián Lajos