Főszerepben a… főügyész

A közismert mondókát para­fra­zál­va az elmúlt hét vonatkozásában azt is mondhatnánk, hogy minden napra egy DNA, pontosabban egy DNA-eljárás (vagy esetleg több is), s azzal kapcsolatosan szűkszavú (vagy esetenként „bőbeszédű”) sajtóközlemény. Mindez fűszerezve egy sajátos, de egyben jelentős eseménnyel is, nevezetesen a Korrupcióellenes Országos Igazgatóság (DNA) évértékelőjével.

Kezdjük az évértékelővel. Laura Codruța Kövesi, a DNA főügyésze csütörtökön az igazgatóság 2015-ös tevékenységének mérlegét ismertetve sokatmondó, de egyben meggondolkoztató számokat sorolt fel. Ezek között említenénk meg például azt, hogy az igazgatóság ügyészei összesen több mint 1200 olyan személy esetében emeltek vádat, akik közép- vagy magas szintű tisztségeket töltöttek be. Így ötször annyi miniszter és honatya került a bírósági szervek elé, mint 2013-ban, köztük egy kormányfő, 5 miniszter, 16 képviselő és 5 szenátor. Közel 500 vezető funkciót betöltő személyt adtak át az igazságszolgáltatásnak, ami 30 százalékos növekedést jelent a megelőző esztendőhöz viszonyítva. Jobbára korrupciós vagy korrupciós jellegű cselekményekről van szó, és a főügyészi jelentés szerint a közbeszerzések területén vannak olyan szektorok, amelyek esetében eluralkodott a korrupció. Ennek kapcsán érdemes utalni arra is, hogy a megállapítások szerint a csúszópénzek összértéke 430 millió eurót tett ki, ami egyenértékű az autópálya-építések társfinanszírozására 2016-ra, 2017-re és 2018-ra beütemezett összeggel. A vádemelések utóélete vonatkozásában a jelentésből az derül ki, hogy a bíróságokon összesen 970 jogerős ítélet született. Ugyanakkor az ítéletek azt bizonyítják, hogy a vádiratokat tárgyszerűen és professzionális módon állították össze. Mindezt úgymond alátámasztja az is, hogy a felmentő ítéletek részaránya 7,6 százalékra csökkent.
Nem térnénk ki a jelentés részletesebb ismertetésére, de szükségesnek tartjuk megemlíteni azt is, hogy a DNA vezetője szerint alapvető követelmény lenne a jogerős ítéletek maradéktalan végrehajtása. Igen, mert gyakori, hogy egyes elítéltek hamarabb szabadulnak, mások úgy kerülnek feltételesen szabadlábra, hogy az okozott kár nem térül meg.

Megelőlegezett bizalom…
A károkozásra, illetve a károk megtérítésére tért ki az igazságügyi miniszter, Raluca Prună az évértékelőn elhangzott hozzászólásában, nyomatékolva, hogy kiemelt jelentősége van a korrupciós ügycsomókban szereplő károk megtérítésének. Szerinte ilyenképpen lehetne garantálni a büntetőperek finalitását, mert szerinte önmagában még nem elégséges a bűnös elítélése. Nyomatékolta azt is, hogy ebben az összefüggésben szükséges az ANAF szerepének érvényesülése, nevezetesen annak az uniós direktívának a gyakorlatba ültetése tekintetében, amely a kiterjesztett vagyonelkobzásra vonatkozik.
A tárcavezető hozzászólásában utalt arra is, hogy magáévá téve a DNA teljesítményét és alkalmazva a törvényes előírásokat javasolni fogja a DNA főügyészének újólagos beiktatását ebbe a tisztségbe. Szó szerint nem ezt mondta, de az általa elmondottakból ez egyértelműen kiderül, s ebben a vonatkozásban már előzetesen (pontosabban a hónap elején) Klaus Iohannis államelnök is hasonlóképpen „vélekedett”. A megelőlegezett bizalom azonban egyesek részéről elégedetlenséget, visszatetszést váltott ki. A szenátus elnöke, Călin Popescu Tăriceanu szerint az igazságügy-miniszter megnyilatkozása elítélendő lévén, hogy mellőzte a főügyész kinevezésével kapcsolatos előírásokat és gyakorlatilag elejébe ment egy majdani döntésnek. Hogy mit mond Tăriceanu, az egy dolog, de az is lehet, hogy amit mond, az monológusnak bizonyul, mert minden jel arra mutat, hogy a DNA új főügyésze a régi lesz, azaz megmarad az intézmény élén a jelenlegi főügyész.

Színjáték
A hétnek ugyan főszereplője volt, legalábbis bizonyos értelemben a DNA, de az igazi színjáték a parlamentben zajlott le, igaz, hogy a forgatókönyvet a DNA-nál írták. Miről is van szó? A szociáldemokrata képviselő, Mădălin Voicu és a roma kisebbséget „megjelenítő” Nicolae Păun képviselő ellen bűnvádi eljárást kezdeményezett már hetekkel ezelőtt a DNA, s annak keretében került sor mentelmi joguk megvonására is. Voicu esetében ezt nem sikerült keresztülvinni a parlamentben. Valószínűsíthető, hogy párttársai menthették meg az egyébként roma származású képviselőt, bár előzetesen azt hangoztatták, hogy helyet adnak a DNA kérésének. Utólag a szociáldemokrata párt elnöke csak annyit mondott, hogy Mădălin Voicu „annyira szimpatikus”, képviselőtársai körében, hogy képtelenek voltak mentelmi jogának megvonására. Ezek szerint vannak esetek, amikor a szimpátián múlik a mentelmi jog megőrzése… Egyébként utólag a bíróság számára is szimpatikusnak bizonyult Voicu, ugyanis a múlt szerdán úgy döntöttek, hogy nem kötelezik az 500 000 lej értékű kaució befizetésére és megszüntették a hatósági felügyeletet is. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy nem folytatódik vele szemben a bűnvádi eljárás. Jóval kacifántosabban alakult Nicolae Păun képviselő „sorsa”: vele szemben súlyosabb vádakat fogalmazott meg a DNA, s fogvatartását illetően arra rábólintottak képviselőtársai, de a letartóztatására vonatkozó kérelem megszavazása „elakadt”, ugyanis időközben kiürült a gyűlésterem. Ilyenképpen pedig a DNA ügyészei is amolyan patthelyzetbe kerültek, s várakozniuk kellett néhány napig az újabb szavazásra. Az a múlt szerdán meg is született: helyet adtak a képviselők a letartóztatási kérelemnek. Még aznap el is rendelték fogvatartását, 24 óra múltán viszont, azaz péntek estig nem született meg az ügyészek letartóztatási kérelmére „válaszoló” ítélet. Ilyenképpen pedig hazasétálhatott Păun képviselő, majd szombaton vissza a fővárosi törvényszékre, ahonnan már csak a rendőrségi autóval távozhatott úgy 15 óra tájban, de nem haza, hanem 30 napra a fogdába. Lehet viszont, hogy nem kell kitöltenie a 30 napot, mert a törvényszéki ítéletet ügyvédei megfellebbezték…
Színre hívta a DNA az egykori balerinát, Doina Tudor liberális párti szenátort is, akit bűnrészességgel vádolnak egy kenőpénz-elfogadási bűntényben, a „megkent személy” nem lévén más, mint Daniel Tudor, az egykori Biztosítási Felügyeleti Bizottság (CSA) elnöke, s a szenátor asszony volt férje, Daniel Tudor. Ez utóbbi állítólag 3 millió eurót követelt egy biztosítótársaság elnökétől az azzal szemben folytatott eljárás beígért „elsimításáért”. A pénz egy részét, nevezetesen 200 000 eurót 2013 márciusa–májusa során Doina Tudor vette át állítólag egy közvetítő személytől, az ugyancsak megvádolt Tudor Daniel Georgetól, aki annak idején a szenátus főtitkára volt. A szenátus ülésén Doina Tudor egy melodrámát adott elő (lévén, hogy a balettet már „kinőtte”) azt hangoztatva, hogy ő egy „elhagyott és megbántott nő”, hisz őt férje megcsalta és el is vált tőle, s ilyen körülmények között nem is lehetett volna képes arra, hogy bűntársa legyen a volt férjének. Újabb „sérelem” érte viszont, mert szenátortársai megvonták mentelmi jogát és a DNA ügyészei csütörtökön elrendelték fogvatartását. Másnap viszont a bírák szíve megesett az „elhagyott nőn” és nem értettek egyet előzetes letartóztatásával, hanem hatósági felügyelet alá helyezték. Mădălin Voicuról azt tartják, hogy olyan volt, mint a tücsök, azaz egész nyáron énekelt, de nem gyűjtögetett, s ezért nincs vagyona, a művészetekben „sorstársáról”, Doina Tudorról ez nem vonatkoztatható el, ugyanis ő nemcsak táncolt, hanem szorgosan gyűjtögetett is, ilyenképpen pedig a leggazdagabb szenátorok egyike.

Meggondolták magukat
A hónap elejétől igen hangos kampányhadjáratot indítottak az Antena televízióadók (s mindenekelőtt az Antena 3) az ANAF (de nem csak) ellen annak kapcsán, hogy a székhelyként szolgáló fővárosi ingatlan átkerülve állami priváttulajdonba, összhangban a hatályos előírásokkal, óhatatlanul eladásra kell kerüljön nyílt árverés révén. A történtekről, s azon belül az Antena 3 által indított megzabolázatlan kampányról már többször is írtunk. Most, hogy visszatérünk a témára, azt egy új fejlemény okán tesszük: kedden, február 23-án a Bukaresti Közpénzügyi Regionális Vezérigazgatóság, az állam képviselői minőségében beadvánnyal fordult a bukaresti 1-es kerület bíróságához, kérelmezve, hogy hagyják jóvá az Antena TV Group Rt., az Intact Production Kft., az Antena 3 Rt. és a Sungold Developement Kft. kilakoltatását. A tárgyalást a bíróság március 17-re tűzte ki. Minden jel arra mutat, hogy az Antena 3 vemhes igazságvédelmezői rádöbbentek arra, hogy vélt igazságuk több sebtől is vérezhet: pénteken az Antena TV Group Rt. vezérigazgatója, Sorin Alexandrescu és az Antena 3 Rt. vezérigazgatója, Mihai Gâdea levelet intézett a kormányfőhöz, a pénzügyminiszterhez, az ANAF elnökéhez és a Bukaresti Közpénzügyi Regionális Vezérigazgatóság vezérigazgatójához, amelyben kérelmezik egy új határidő megjelölését a kilakoltatásra vonatkozóan. Azt hangoztatják, hogy az épületek elhagyása a cégek tevékenységeinek sajátossága okán időigényesebb és igazságosabb lenne egy mindenki számára elfogadható határidő megjelölése. Úgy finoman utalnánk arra is, hogy hozzávetőlegesen 9-12 hónapról lenne szó. Ez az „időigénylés” inkább időhúzásnak tűnik… Egyébként is a címzettek nem illetékesek az ügyben, mert egy peres ügyben az érveket a bíróság előtt kell felsorakoztatni.
Amolyan meggondolás, illetve újragondolás következett be a Dragnea-féle „rágalomtörvény” tekintetében is. Azt miután elvetették, utólag mégis visszaküldték a parlamenti szakbizottságokhoz. Ezt a döntést a szociáldemokrata honatyák kérésére hozták meg a képviselőház keddi plenáris ülésén. Ugyanakkor szerdán a képviselők arról döntöttek, hogy a plenáris üléseken felfüggesztik az elektromos szavazást, s azt nyílt kézfelemeléses szavazással helyettesítik. Ez a felfüggesztés egy hétre vonatkozik, azaz a holnapi napig érvényes. Ez a döntés is összefüggésbe hozható a „rágalomtörvénnyel” ugyanis annak az elektronikus rendszer révén történő megszavazását kifogásolták a szociáldemokraták.
Bizonyos értelemben úgy is fogalmazhatnánk, hogy az egykori kormányfőhelyettes, belügyminisz­ter, Gabriel Oprea szenátor esetében is meggondolták magukat a DNA ügyészei: jónak látták a tisztségviselő megvádolását egy újabb szolgálati visszaélés bűntényének elkövetésével, s az eljárás lefolytatására a szenátorok rá is bólintottak. Arról van szó, hogy egyes beosztottjai segédletével belügyminiszteri minőségében, a belügyminisztérium titkos szolgálatanák műveleti költségeinek pézalapját 410 000 lejjel toldták meg, s abból a törvényes előírások áthágásával többek között egy igen drága, több mint 91 000 euró értékű személygépkocsit vásároltak meg Oprea személyes használatára. Oprea azzal védekezik, hogy a gépkocsivásárlást azok a bizalmas jelentések „váltották ki”, miszerint testi épsége fenyegetettségnek, veszélynek van kitéve.

Hecser Zoltán