Fókuszban a székelyföldi régészet

Tizenegyedik alkalommal ünneplik meg Székelyudvarhelyen a magyar tudomány napját. Szombaton a legfrissebb székelyföldi régészeti kutatásokat bemutató konferenciának ad otthont a városháza díszterme.

Kadicsfalvi ásatás Fotó: Lázár Emese

A magyar tudomány napja alkalmával szervezett rendezvényeknek az Areo­polisz Egyesület és kutatócsoport volt az ötletgazdája, kezdeményezője. Ebben az évben a székelyföldi régészeti ásatások és azok eredményei lesznek fókuszban. A székelyföldi régészeti tudomány legújabb eredményei címmel szombaton az Areopolisz kutatócsoport, a Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala és Hargita Megye Tanácsa támogatásával szervezett tudományos konferencia helyszíne a Városháza Szent István terme lesz. A hivatalos megnyitó délelőtt 9.30-kor kezdődik, ezt követően a legfrissebb kutatásokról számolnak be a Maros Megyei Múzeum, a Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum, a Kovászna Megyei Művelődési Igazgatóság, az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum és az udvarhelyi Haáz Rezső Múzeum szakemberei.
A nemcsak a szakavatottaknak, de a tudományág iránt érdeklődő laikusoknak is szóló, ingyenesen meghallgatható, 20 perces előadások témája igen változatos. A székelyudvarhelyi kulturális intézmény régészei, dr. Sófalvi András és Nyárádi Zsolt a 2016–2017 időszakban a Kadicsfalvi-réten feltárt vizigót településről, valamint a Városfalva határában feltárt késő középkori temetőről tartanak tartalmas beszámolót és hasonlóképpen érdekesnek ígérkezik a Pánczél Szilamér–Sidó Katalin–Sófalvi András triónak a Hagymás vára újratöltve című előadása is. A Mikházáról származó római mécses különlegességét mutatja be Nyulas Dorottya, Bereczki Szilárd pedig az erdélyi késői vaskor kutatásában archeometriai módszerek alkalmazásáról számol be. A harcói református templom körüli kutatásokról László Keve, a Háromszéken lévő középkori erődítményről, a komollói várról Bordi Zsigmond Loránd régész értekezik. Marosvásárhely késő középkorban és a kora újkorban épült várait Györfi Zalán, a Maros megyei 14–17. századi temetőkben végzett fogmorfológiai vizsgálatok eredményét pedig Gál Szilárd mutatja be az érdeklődőknek. Hőgyes Mihály Huba–Lokodi Alpár Imre–Sztáncsuj Sándor József: Régészeti kutatások az uzoni Béldi-Mikes kastélyban, Demjén Andrea: A pricskei erőd régészeti kutatása (2013, 2016–2017), Györfi Zalán–Pánczél Szilamér–Szabó Máté: Légből kapott lövészárkok címmel tart előadást.
A tudományos előadássorozat délután 3 órakor zárul, ezt követően a Haáz Rezső Múzem székhelyén, a Haberstumpf-villában tartanak kerekasztal-beszélgetést a tudományos konferencián részt vevő régészek.

Lázár Emese