Évet értékelt Juncker

Megtartotta évértékelő beszédét Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A politikus érintette az Unió egysége, a gazdasági kapcsoltok szélesítése, az Európai Bíróság ítéletei végrehajtásának kötelező jellege, a kettős élelmiszerminőség elfogadhatatlansága, a migráció szabályozása, valamint Románia schengeni csatlakozása témaköröket is.

Jean-Claude Juncker Fotó: hirado.hu

Tíz évvel a gazdasági válság kirobbanása után megfordult a szélirány, Európa „vitorláit ismét dagasztja a szél”, ezért ki kell használni a mostani lendületet egy erősebb, egységesebb, demokratikusabb Unió létrehozására. Minden egyes tagállamban jól érezhető, hogy Európa új lendületet vett, az EU gazdasági növekedése az utóbbi időben az Egyesült Államok bővülését is meghaladja – mondta felszólalásában Juncker az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén.
A munkanélküliség szintje kilenc éve nem volt ilyen alacsony, nyolcmillió új munkahely jött létre, és így 235 millióan dolgoznak az Európai Unióban, ami példa nélküli – tette hozzá.
Az elnök szerint szabadkereskedelmi tárgyalások kellenek Ausztráliával és Új-Zélanddal, s mint mondta, az egyeztetések megindításának jóváhagyására fogja kérni a tagállami vezetőket. A politikus az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kijelentette: a tárgyalásokat szeretné lezárni a bizottság mandátumának végéig, 2019-ig. A brüsszeli testület elnöke emellett az átláthatóság fontosságát hangsúlyozta, mint mondta, a nemzeti és regionális parlamenteket már a tárgyalások első napjától tájékoztatni kell.
– Az EU-tagállamok kötelesek végrehajtani az Európai Bíróság ítéleteit. Amennyiben ez nem így történik, az az alapjogok csorbulásával jár – szögezte le az Európai Bizottság elnöke. A tagországok ellátták az uniós bíróságot azzal az illetékességgel, hogy a legfelsőbb fokon döntsön – hangoztatta Juncker az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén. – Aki nem kompromisszumkész, az nem képes a demokráciára és nem Európa-képes – mondta, hozzáfűzve: – Az Európai Unió nem állam, de legyen jogállam.
A politikus szerint elfogadhatatlan az élelmiszerek EU-n belüli eltérő minősége.
– Nem megengedhető, hogy az állampolgárok bizonyos országokban azonos márkanév alatt gyengébb minőségű élelmiszereket kapjanak – jelentette ki Jean-Claude Juncker. – Nem lehetnek másodrangú fogyasztók, a szlovákok nem érdemelnek kevesebb halat a halrudacskában, a magyarok nem érdemelnek kevesebb húst a húsételekben – emelte ki. – Az európai jog ezt már most is tiltja, a nemzeti hatóságokat kell a megfelelő jogosítványokkal ellátni az illegális gyakorlatok megszüntetéséhez – mondta.
A kettős élelmiszerminőségre – arra, hogy egyes multinacionális vállalatok ugyanolyan márkanév alatt alacsonyabb minőségű termékeket forgalmaznak a közép- és kelet-európai piacokon, mint Nyugat-Európában – az év elején hívták fel a figyelmet a visegrádi országok.
Elhangzott az is, hogy Európa a szolidaritás kontinense, amely befogadja az üldözötteket. Az illegális bevándorlást azonban meg kell fékezni, szabályozott mederbe terelve a migrációt. Juncker hangsúlyozta: a migráció ügye számos konfliktust okozott, mégis sikerült komoly előrehaladást elérni, a külső határok védelme például sokkal hatékonyabb, mint korábban, és jelentősen csökkent az illegálisan Európába érkezők száma is. Hozzátette: nem viselhetik egyedül a határvédelem felelősségét az EU külső határain fekvő tagállamok.
Elmondta, a bizottság a hónap végére új javaslatokkal fog előállni, hogy fel lehessen gyorsítani azoknak a visszaküldését, akik nem jogosultak menedékre, továbbá kiemelte, javítani kell a menekültek helyzetét a líbiai táborokban, és nagyobb szolidaritást kell vállalni Afrikával.
Az elnök hangsúlyozta azt is, hogy európai valutaalapra és közös gazdasági és pénzügyminiszterre van szükség.
– Minderre a belső piac megerősítése, illetve az integráció mélyítése érdekében van szükség – jelentette ki Juncker. – Nem lenne muszáj új hivatalt létrehozni, a tisztséget a bizottság egyik tagja is betölthetné, aki egyben az eurócsoport elnöke is lenne. Nincs szükség párhuzamos struktúrákra – fogalmazott.
Románia vonatkozásában Jean-Claude Juncker kijelentette: az Európai Uniónak mielőbb jóvá kell hagynia Románia és Bulgária schengeni csatlakozását, majd a megfelelő időpontban Horvátországét is.

EU-csúcs Nagyszebenben

Nagyszebent ajánlotta az Európai Bizottság elnöke egy, a Brexit után egy nappal, azaz 2019. március 30-án tartandó EU-csúcstalálkozó helyszínéül – jelenti a Reuters hírügynökség. Az erre vonatkozó javaslat az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén hangzott el Jean-Claude Juncker részéről. A brit parlament alsóháza keddre virradóra, többórás vita után, második olvasatban is elfogadta az úgynevezett EU-visszavonási törvényt. A jogszabályt 326 képviselő támogatta, 290-en ellene szavaztak. Amennyiben a kiválási tárgyalások a megszabott rend szerint haladnak, a jelenlegi állás szerint 2019. március 29-én, azaz a román EU-elnökség idején szűnik meg a brit EU-tagság. A 2019. március 30-án, Nagyszebenben tartandó csúcstalálkozó lenne az első a 27 tagállamos formátumban. A 12 éve EU-tag Románia 2019. január 1-jétől veszi át hat hónapra az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.

HN-összefoglaló