Év végi jogszabályozási özön

43

Az óesztendő utolsó három munkanapja szerfelett mozgalmasnak bizonyult a Hivatalos Közlöny számára is: 21 „lapszáma” jelent meg, s azok hasábjain csak jogszabályból (törvény, sür­gősségi kormányrendelet, kormányrendelet stb.) szembesül­hettünk. Amúgy a kormány sem tétlenkedett, ugyanis a legutolsó, a december 28-i ülésén is futotta még erejéből hat sürgősségi kormányrendelet és 18 kormányhatározat elfogadására. Azok közül az előbbi kettő még a pénteki Hivatalos Közlönyben meg is jelent. Ezt a jogszabályözönt még számon tartani is körülményesnek tűnhet, arról nem is beszélve, hogy azokkal lépést tartani, azaz azokat elsajátítani, illetve azokat áttanulmányozni a szakmabeliek számára is próbatételt jelenthet.

A dolgok ilyenszerű alakulása újólag alátámasztja azt a vélekedést, miszerint az elmúlt esztendőben (is) a kiszámíthatatlanság, a kapkodás, a következetlenség jellemezte a kormány tevékenységét, mindenekelőtt a jogszabályozási ténykedést illetően (egyébként a „ciklikusság” megmutatkozott a törvényhozási, azaz a parlamenti munka során is). Ilyen összefüggésben utalhatunk arra is, hogy az esztendő folyamán jelentős számú, nevezetesen 117 sürgősségi kormányrendeletet léptettek hatályba, holott a 2016-os esztendő végén a majdani kormány és annak programja kapcsán Liviu Dragnea, a kormánypárt elnöke határozottan állította, hogy véget vetnek a sürgősségi kormányrendeletek „gyakorlatának”. A kiszámíthatatlanság tekintetében pedig arra utalhatunk, hogy nem egy esetben egy adott jogszabály megjelenése után nem sokkal azt módosították, kiegészítették. Ugyanakkor számos esedékes határidőt elnapoltak, arról nem is beszélve, hogy a kormány gyakorta élt egy adott törvényes előírás betartásának „mellőzésével”. (Ezt olyképpen, hogy egy másik sebtében „kihozott” jogszabály révén lehetővé tették az „eltekintést” egy törvényes előírás alkalmazási kötelezettségétől.)
A múlt hónap végén (s úgy általában a december folyamán) megjelent jogszabályok tömkelege okkal válthat ki ellenérzést és elégedetlenséget, de mégis támadhat hiányérzetünk: a múlt esztendő egyik legjelentősebb fiskális jellegű jogszabálya ama 2017/79-es sürgősségi kormányrendelet volt, amely révén úgymond „megreformálták” az Adótörvénykönyvnek a társadalombiztosítási hozzájárulások fizetésének a rendszerét (de nem csak), de mindmáig érintetlen maradt az Adótörvénykönyvnek az alkalmazási módszertani normát jóváhagyó 2016/1-es kormányhatározat. Ez azért furcsállandó, mert a módosító jellegű új előírások gyakorlatba ültetése tekintetében amolyan „segédeszközt” jelenthetne és kellene is hogy jelentsen, a módszertani normák megfelelő kiigazítása. Nem kizárt viszont, hogy a kormány kivár, nevezetesen addig nem módosítja a módszertani normákat, míg a kormányrendelet „nem megy át” a parlamenten. Ugyancsak hiányolhatjuk azt is, hogy nem sikerült tető alá hozni az óesztendő végéig az idei állami költségvetést és társadalombiztosítási költségvetést jóváhagyó törvényeket. Azokat ugyan az utolsó pillanatban megszavazták a parlamentben, de az államelnöki hivatalhoz kihirdetés végett állítólag csak december 27-én érkezett meg. Ilyenképpen pedig azt nemigen láthatta el – mármint a kihirdetési dekrétumot – kézjegyével az államelnök.

Véghajrában…
Említettük, hogy a 2017-es esztendei kormányzati jogszabályozási ténykedésnek velejárója volt a kapkodás, az előrelátás hiánya, s ilyenképpen azok kerültek igen kínos és nehéz helyzetbe, akikre a végrehajtás, a gyakorlatba ültetés hárult, illetve az adófizetők. Már említettük a 2017/79-es sürgősségi kormányrendeletet, amely úgymond feje tetejére állította az Adótörvénykönyv igen sok rendelkezését, illetve az azok gyakorlatba ültetésével kapcsolatos teendőknek szabott más irányt. Például az adónyilatkozat, a különböző szabványűrlapok kitöltésének és benyújtásának tekintetében. Ez pedig feltételezte, feltételezi az ilyen jellegű minisztériumi, valamint adóügynökségi (ANAF) rendeletek módosítását vagy éppenséggel azok hatályon kívül helyezését és másokkal való helyettesítését. Nos, a véghajrában megjelentek ilyen jellegű rendeletek például a Hivatalos Közlöny december 28-i számában az ANAF elnökének ama 2017/3781-es rendelete, amely révén módosította azt a 2016/587-es rendeletét, amellyel annak idején jóváhagyta azon űrlapok formanyomtatványát és tartalmát, amelyeket az önmegadózás vagy a kifizetésnél visszatartott adókra és illetékekre vonatkoznak. (Egy hasonló jellegű rendelet december 20-án is megjelent: az ANAF elnökének ama 2017/3567-es rendelete, amely révén jóváhagyta azon egyes űrlapokat, amelyek a magánszemélyeknek a társadalombiztosítási hozzájárulása és az egészsgébiztosítási hozzájárulása hivatalból történő megállapításakor használatosak.) A Hivatalos Közlöny december 22-i számában jelent meg a régiófejlesztési, közigazgatási és európai alapokért felelős miniszternek ama 2017/7166-os rendelete, amely révén megállapította azon helyi fiskalitási kötelezettségeket, amelyeket az egységes folyószámlára kell befizetni, összhangban az Adóeljárási Törvénykönyvre vonatkozó 2015/207-es törvény 163-as és 342-as szakaszainak előírásaival. Még egy hét sem telt, és december 27-én megjelent ama 2017/7299-es rendelet, amely révén módosították a fentebb említett rendelet egyik szakaszát. Ennyit a kiszámíthatóságról, a stabil jogszabályozásról…
December 27-én a Hivatalos Közlönyben megjelent több olyan jogszabály is, amelyek a kis- és középvállalkozások állami támogatásával kapcsolatosak. Ebben a tekintetben mindenekelőtt a 2017/110-es sürgősségi kormányrendeletre kell utalnunk, amely a kis- és középvállalkozások 2014–2020-as támogatási programjára vonatkozik (IMM Invest Romania). Ugyanaznap jelent meg az európai alapokért felelős tárca nélküli miniszter 2017/7211-es rendelete, amely révén módosította a Románia Start Up Plus minimis támogatási sémát. (Amúgy ezt a sémát 2016 szeptemberében az 1838-as miniszteri rendelettel hagyták jóvá.) December 27-én szembesültünk ugyancsak az európai alapokért felelős tárca nélküli miniszter ama 2017/7136-os rendeletével, amely révén jóváhagyta azt a minimis-támogatási sémát, amely révén gyakorlatba ültetődnek a 20 ezer lakosnál kisebb városok és/vagy a társadalom peremére került vidéki zónák helyi fejlesztési stratégiái. A tárca nélküli miniszternek ugyancsak december 27-én jelent meg egy másik rendelete is, a 2017/7902-es számot viselő, amellyel módosította azt a 2016/3254-es rendeletet, amely révén jóváhagyódtak azon segélyezési intézkedések és minimis-támogatások, amelyek a gazdasági versenyképesség fokozódását segíthetik elő.
December 28-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben többek között a köz- és magán-együttműködésre vonatkozó 2016/233-as törvényt módosító és kiegészítő 2014/104-es sürgősségi kormányrendelet; a fogyasztói folyószámlák jutalékainak összehasonlíthatóságára vonatkozó 2017/258-as törvény; a közhasznú közösségi szolgáltatások törvényét, a 2006/51-es törvényt újólag módosító és kiegészítő 2017/111-es sürgősségi kormányrendelet; a 2017/270-es törvény, a megelőzés törvénye; az építkezések engedélyezésére vonatkozó 1991/50-es törvényt mó­dosító 2017/40-es sürgősségi kormányrendeletet módosításokkal és kiegészítésekkel jóváhagyó 2017/273-as törvény. December második felében több olyan jogszabály is megjelent, amelyek ré­vén egyes törvényes előírások ha­tályba léptetésének határidejét elnapolták. Ilyen vonatkozásban mindenekelőtt a december 29-én megjelent 2017/113-as sürgősségi kormányrendeletre kell utalnunk, amely értelmében 2018. január 1-jéről július 1-jére tolták ki ama határidőt, amelytől kezdődően a központi adóhatóság által ügykezelt fiskális kinnlevőségeket az egységes folyószámlára kell befizetni. Az Adóeljárási Törvénykönyvre vonatkozó 2015/207-es törvény 163-as szakaszának előírásairól van szó, amelyek alkalmazása január 1-jétől lett volna esedékes. Utólag rádöbbentek, hogy ez a határidő több szempontból is úgymond nem szerencsés, azaz alkalmatlan. Tehát: július 1-jéig érvényben marad a jelenleg alkalmazott két folyószámlára történő befizetés.

Egyik napról a másikra
Érdemesnek tartjuk külön utalni arra a váratlanul meghozott két sürgősségi kormányrendeletre, amelyeket a december 28-i kormányülésen fogadtak el, s amelyek a Hivatalos Közlöny online kiadásában másnap éjfél körül jelentek meg. Az egészségügyi egységekben foglalkoztatott személyzetet érintő egyes fiskális-költségvetési intézkedések szabályozására vonatkozó 2017/114-es sürgősségi kormányrendelettel tulajdonképpen bizonyos bérezési kérdéseket rendeztek. Annak értelmében 2018. január 1-jétől azon közegészségügyi egységek, valamint az azokban foglalkoztatott személyek esetében, amelyek a területi-közigazgatási egységekhez tartoznak és szerződéses viszonyban állnak az egészségbiztosítási pénztárakkal, alkalmazandók a közszférai bérezési kerettörvény a 38-as szakaszának egyes előírásai. Azok, amelyek értelmében 2018. január 1-jétől az alap bruttó bérek, valamint a pótlékok, az illetmények, a kompenzálások, a prémiumok és a bérezési rendszer többi elemeinek bruttó kvantuma a decemberi szinthez viszonyítva 25%-kal megemelkedik. Ám ez olyképpen, hogy ez utóbbiak összege minden egyes hitelutalványozó esetében se haladja meg az alapbérek együttes összegének 30%-át. Továbbá ugyanez a szakasz értelmében azon személyzetnek, amely orvosi és egészségügyi asszisztensi funkciókat foglal el a közegészségügyi egységekben, 2018. március 1-jétől kivételes módon a 2022-es esztendőre előirányzott alapbér szintjére emelkedik a bére. A kormányrendelet megindokolási szövegrészében az áll, hogy a mostani rendelkezésre azért volt szükség, mert az eddig hatályos jogszabályozások értelmében a szóban forgó béremelések kiváltotta pénzügyi következményeket csak 2017 végéig lehetett átutalás révén az egészségbiztosítási egységes országos alapból fedezni. A mostani kormányrendelet értelmében viszont a szóban forgó átutalás alkalmazandó a 2018-as esztendőben is, e jogszabály alapján, illetve azon közös rendelet feltételei közepette, amelyet az egészségügyi miniszternek és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnökének kell meghoznia.
A másik több mint érdekesnek tűnő december 29-i sürgősségi kormányrendelet a 2017/116-os, amely egyes költségvetési intézkedésekre és az egységes nyugdíjrendszer törvényének, a 2010/263-as törvénynek a módosítására vonatkozik. Nos, ezen kormányrendelet értelmében az idei esztendőtől kezdődően bevezetésre kerül az, amiről már néhány hónapja hallani: lehetőség teremtődik az Országos Adóügynökség (ANAF) személyzetének a premizálására. (Erre kivételes módon, azaz a közszférai premizálást megtiltó 2017/90-es sürgősségi kormányrendelet vonatkozó előírásaitól eltérő módon kerülhet sor.) A szükséges pénzalapot olyképpen képezik, hogy a pótlólagosan megállapított adókból, illetékekből és hozzájárulásokból, a törvényesen elkobzott javak értékesítéséből, a bírósági határozatok révén elkobzott pénzekből stb. befolyt összegekből 15%-ot majd visszatartanak saját jövedelemként. Nos, az így létrehozott alapból fordíthatnak az alkalmazottak premizálására. Amúgy a szóban forgó saját bevételek létrehozására és felhasználására vonatkozó eljárást majd a pénzügyminiszter rendelete révén állapítják meg, a prémiumok nyújtására vonatkozó eljárást pedig az ANAF elnökének rendelete révén.
A szóban forgó sürgősségi kormányrendelet révén módosult a köznyugdíjtörvénynek ama 36-os szakasza, amely a társadalombiztosítási hozzájárulás kiszámításának havi alapjára vonatkozik, s az új megfogalmazás értelmében az alapot a biztosítási szerződésben szereplő havi jövedelme jelenti, de az nem lehet kevesebb, mint az országos átlagos bruttó bér havi kvantumának 35%-a. Erre a módosító jellegű előírásra állítólag azért volt szükség, mert az eddigi eljárás diszkriminatívnak bizonyult. Ugyanakkor a mai naptól kezdődően hatályon kívül helyeződött a köznyugdíjtörvénynek három a különböző nyugdíj-kategóriák halmozásával kapcsolatos egyes előírásai. Mindebben csak az a furcsa, hogy ugyanarról a két szakaszról, az 51-esről és a 68-asról van szó, amelyeket már módosították a minap, pontosabban a december 20-án megjelent 2017/103-as sürgősségi kormányrendelet révén. (Egyébként a szóban forgó sürgősségi kormányrendelettel újólag módosították és kiegészítették a munkabaleset és szakmai megbetegedési biztosításra vonatkozó 2002/346-os törvényt is.) Ilyenképpen pedig a most megjelent kormányrendelettel a kormány újabb „bizonyítékot” szolgáltatott abban a tekintetben, hogy mennyire is átgondolt és megfontolt módon fejti ki jogszabályozási ténykedését…
Ui. Az óesztendő utolsó munkanapján „térdre roggyant” a lej: a jegybank 4,6597 lej/euró árfolyamot állapított meg, s azzal „számol” a mai nap folyamán is. ilyen vérszegény a lej nemigen volt 2017 folyamán, s ezek szerint „elernyedten” kezdte az új esztendőt is…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.