Emlék-istentiszteletet tartanak

Vasárnap, január 14-én egy ökumenikus jellegű emlék-istentisztelet keretében ünnepeljük a csíkszeredai unitárius templomban az 1568-as tordai vallásszabadság kihirdetésének 450. évfordulóját. A négy és fél évszázados erdélyi örökség értelmében ezen alkalomra szeretettel várjuk a római katolikus, evangélikus, református és unitárius vallásfelekezetek híveit és lelki vezetőit is. Megemlékezünk arról, hogy a 16. században, a hitviták heves korában, a világon először, Erdély földje adott nyugvópontot és közjogi oltalmat azon vallásfelekezeteknek, amelyeket az országgyűlés elismert. A törvény a négy recepta-religio (bevett felekezet) híveit és vezetőit egymással szembeni türelemre, elfogadásra intette. Ennél messzebbre a vallásszabadság terén egyetlen ország sem ment el a 16. században, vallják az egyháztörténészek. 1569. évi nagyváradi hitvitán, János Zsigmond fejedelem ismételten intette az egymásnak feszülőket: „…mert a mi birodalmunkban miképpen arról az ország végzése is vagyon, mi azt akarjuk, hogy szabadság legyen. Továbbá tudjuk, hogy a hit Istennek ajándéka és a lelkiismeret semmire erőszakkal nem vitethetik”.
A vallásszabadság emléknapját, az Erdélyi Unitárius Egyház, a 2002-es kövendi zsinat rendjén emelte az unitárius egyházi ünnepnapok sorába. 2010-ben, a kolozsvári zsinat határozata értelmében megtörtént a trianoni diktátum során szétszakított két egyháztest (úgy, mint az erdélyi és a magyarországi) egyesítse, így a 450. évfordulót már a Magyar Unitárius Egyház hirdette meg. Istennek legyen hála, hogy ma már nemcsak erdélyi körökben nyer megbecsülést e történelmi pillanat, de a magyar országgyűlés is elismeri, hogy a török időkben, Erdély utolsó választott királya, később fejedelme és udvara az országgyűlés keretében máig ható, korszakalkotó döntést hozott a vallásszabadság kihirdetésével.
E jeles évforduló alkalmával is kiemelten valljuk azonban, hogy ez nemcsak a mi felekezetünk partikuláris ünnepe, hanem a mindenkoron önálló erdélyi szellemiséget vallóké! A vallásbéke eszmeköre ugyanis nemcsak egy nemzeten belüli egyezmény. A tordai ediktum arra is tanít, hogy miképpen férhetett meg egymás mellett a korabeli három társadalmi rend, úgy, mint a székely a szász és a magyar lakosság érdeke egy alapeszmény mentén.
Az ünnepünk során e tordai kis csillag fényének visszatükröződését keressük, kutatjuk majd lelkünk égboltján… Erre az alkalomra várjuk a ma is szabad lelkiismerettel bízókat és hívőket. Istennek áldása legyen az egymásra türelemmel és szeretettel tekintők életén és szorgalmán.

Solymosi Alpár, unitárius lelkész