Életutak az újságíró szemszögéből

Újabb értékes saját kiadvánnyal jelentkezett a Hargita Népe Lapkiadó, ezúttal Cseke Gábor újságíró, költő, író Sorsok könyve című olvasónaplóját tarthatja a kezében az olvasó. A kötetet a március 15-i ünnepkörben, a magyar sajtó napja alkalmából, pénteken telt ház előtt mutatták be a Megyeháza Galériában.

Tókos-Bethleni Pál, Ady András, Cseke Gábor és Sarány István Fotó: László F. Csaba

Az est házigazdája Sarány István főszerkesztő volt, aki emlékeztetett, hogy 1848-ban Irinyi József kezdeményezésére fogalmazták meg a 12 pontot, amelyből az elsőben a szabad sajtót és a cenzúra eltörlését követelték. A könyvbemutatónak nem is lehetne jobb helyszínt találni, mint a Megyeháza Galéria, ahol jelenleg is megtekinthető a Magyar Újságírók Országos Szövetsége által díjazott sajtófotókat bemutató kiállítás – mondta az est házigazdája. Köteteivel a Hargita Népe Lapkiadó a sajtón túlmutató eszközökkel is igyekszik a művelődést támogatni.
A szerzővel Ady András publicista beszélgetett, aki elöljáróban elmondta, hogy mentoraként tekint Cseke Gáborra, akivel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „máig érvényes rá az, hogy ő a merengő, magát kifigurázó költő, aki képzelőerejével és tudásával tesz hozzá az alkotásokhoz”, amelyekről jelen kiadványban értekezik.
A Sorsok könyve három nagy fejezetre tagolódik, az első a csíksomlyói árvaházban felnőtt gyermekek sorsát mutatja be, a második rész orvossorsokat ismertet, egy olyan szakmát, amely „nem véd meg olyan traumáktól, amelyeket az embertársaink okozhatnak”. A székelyföldi történeteket bemutató harmadik rész pedig meghatározó személyiségek életén, munkásságán keresztül mutat be változatos életutakat.
Cseke Gábor elsőként a könyv tartalmának létrejöttéről beszélt, majd a három nagy fejezet kapcsán kifejtette, hogy az újságírói kíváncsiság sarkallta azok megírására, remélve, hogy ez a kíváncsiság az olvasóra is átragad. Cseke Gábor azt mondta, az árvaházi sorsokban Tamás Sándor története fogta meg őt a leginkább. Az orvossorsok kapcsán külön kitért Nyiszli Miklós, auschwitzi boncolóorvos történetére. Meglátása szerint ez a szakma emelkedett erkölcsiséget és energiaforrást feltételez, ami nem mindenkiben van meg, aki arra adja a fejét. Cseke Gábor azokról az orvosokról ír, akik nemcsak ezt a szakmát művelték, hanem számos más területen is kiemelkedőt alkottak.
A könyv utolsó, Óriásmozaik című fejezete, a szerző elmondása szerint, nem riport. A monumentális fejezet a csíkszeredai mozi homlokzatán található, Zsigmond Márton képzőművész által alkotott óriásmozaik elkészítésének viszontagságos körülményeit, valamint az épület felújítását követő, a mozaik jelenben betöltött szerepe körül kialakult különböző szempontokat ismerteti. A terjedelmes anyagban Cseke Gábor a művész naplóján, a vele folytatott személyes beszélgetéseken, valamint sajtószemlézésen keresztül ismerteti az ügy hátterét.

Márk Boglárka