Elégedetlenkednek a gyógyszerészek

A kormány augusztus 4-én sürgősségi kormányrendeletet fogadott el a gyógyszertárak törvénye, a 2008/66-os törvény újólagos módosítására és kiegészítésére vonatkozóan is. A Hivatalos Közlöny augusztus 7-i számában megjelent 2017/57-es sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely augusztus 17-én vált hatályossá. Ugyanakkor szeptember 1-jéig meg kellett volna jelennie annak a miniszteri rendeletnek, amelyet a mostani módosítások és kiegészítések alkalmazását tették volna lehetővé. A jelek szerint ilyenképp a gyakorlatba ültetés késlekedni fog, de nem így a gyógyszerész-társadalom tiltakozása: a jogszabály-módosítás kapcsán elégedetlenségüknek adtak hangot és egy szakmai konferencián komoly kifogásokat is megfogalmaztak.

A Catena a legnagyobb, 623 egységet számlál…

Eddigelé szándékosan nem írtunk erről a sürgősségi kormányrendeletről, arra várva, hogy az abban előírt határidőre meg fog jelenni az alkalmazás útját „egyengető” miniszteri rendelet. Erre viszont nem került sor, valamilyen okból kifolyólag az megkésett, s úgy tudni, hogy a Romániai Gyógyszerészek Kollégiumának az illetékeseivel való konzultációra csak e hónap elején került sor. Az viszont vitathatatlan, hogy a kormányrendelet előírásai hatályba léptek, s annak keretében azok a kötelező előírások is, amelyek be nem tartása szabálysértést képez, s amelyek okán e hónaptól kezdődően ugyancsak megemelkedtek a kiróható bírságok kvantumai. Úgy általában egy megszigorító jellegű előírásokat tartalmazó jogszabállyal állunk szemben, s ezt tételesen el is ismerték a kormányzati illetékesek: a kormányrendelet megindokolásának a szövegében többek között az áll, hogy a minisztérium illetékes szakigazgatósága évente körülbelül 1500 felülvizsgálatot eszközölt, s azokból az derült ki, hogy a gyógyszerészeti tevékenység nem egy esetben elégtelen módon bontakozott ki, komoly fogyatékosságok merültek fel, s mindennek okán időszerűvé és indokolttá vált a gyógyszertári egységek tevékenysége engedélyezésének felügyeletének és ellenőrzésének megerősítése, valamint a gyógyszerek kiskereskedelmi forgalmazásának megfelelő monitorizálása.

Engedélyezés másként
A mostani módosítások és kiegészítések jobbára a gyógyszertá­rak működésének engedélyezésével kap­csolatosak, s ilyen értelemben megszigorító jellegű előírásokról van szó. Így például az egyik vonatkozó (a 10-es) szakasz értelmében a működési engedélyt eddig az egészségügyi minisztérium szakszemélyzete által kidolgozott kedvező felülvizsgálati jelentés alapján bocsátották ki. Ez az előírás módosult és kiegészült olyan értelemben, hogy a működési engedélyt a majdani gyógyszertár helység-megfelelőségi ama döntés alapján bocsátják ki, amelynek meghozatala a megyei közegészségügyi igazgatóság ügyvezető igazgatójára hárul. Ehhez a döntéshez mellékelni kell a megyei közegészségügyi igazgatóság szakszemélyzete által elkészített felülvizsgálati jelentést is. Ezek szerint ezentúl a működési engedély kibocsátásával kapcsolatos egyes eljárások a megyei közegészségügyi igazgatóságra hárulnak. A már említett megfelelőségi (vagy esetleg meg nem felelőségi) igazgatói döntést el kell juttatni az egészségügyi minisztériumhoz. Nagyvonalakban hasonlóan kell eljárni a drogériák tevékenységének jóváhagyása tekintetében is. Jó néhány módosítást lelhetünk fel a sürgősségi kormányrendeletben a felülvizsgálati, a felügyeleti és az ellenőrzési ténykedés tekintetében is. Ezek jobbára technikai jellegűek, de ugyanakkor a szakma számára újdonságszámba mennek. Amolyan ráncfelvarráson estek át a törvénynek a szabálysértésekre és azok megbírságolására vonatkozó előírásai is. Ugyanakkor megemelkedtek a büntetéstételek is. Így például amennyiben egy gyógyszertári egység másabb tevékenységeket is kifejt, mint amelyeket a törvény előír, akkor szabálysértést követ el és 50 000 lejtől 100 000 lejig terjedő bírsággal sújtható.
Az érintettek, a gyógyszertárak, illetve a gyógyszerészek elégedetlenségének a gyógyszerészek kollégiuma adott hangot. Többek között azt kifogásolják, hogy az engedélyezési, működési normáknak nem tud eleget tenni a hazai gyógyszertáraknak több mint a fele. Ugyanakkor a megyei közegészségügyi igazgatóságok szintjén nem létezik megfelelő felkészültségű szakszemélyzet, amelyre hárulna a mostani jogszabály által előírt felülvizsgálati szerepkör. E tekintetben megemlíthetjük, hogy ezentúl a közösségi gyógyszertárak, a drogériák, valamint a zárt rendszerű gyógyszertárak felügyeletét a megyei közegészségügyi igazgatóságoknak kell biztosítani, s ezen előírás kapcsán hangoztatja az országos kollégium alelnöke, Răzvan Prisada, hogy az igazgatóságok szintjén tulajdonképpen egy struktúrát kellene létrehozni.

Gyógyszerészet mint vállalkozás
A gyógyszerészet a maga nemében vállalkozás, s a gyógyszerész is lehet vállalkozó. (Az is igaz, hogy munkavállaló is, amennyiben tevékenységét egy egyéni munkaszerződés révén fejti ki. Hazai viszonylatban (de nemcsak) a gyógyszeripart, a gyógyszerforgalmazást és kiskereskedelmet a magánszektor uralja. A maga nemében jelentősnek nevezhető ez a szektor, s abban helyet talált magának a külföldi tőke is. A gyógyszertári kiskereskedelemnél maradva utalhatunk arra, hogy azok üzleti forgalma a tavaly elérte a 16,6 milliárd lejt, ami a megelőző esztendőhöz viszonyítva egymilliárd lejes növekedést jelent, az alkalmazottaik száma pedig meghaladta a 40 000 főt, ami 2015-höz viszonyítva 4%-os bővülést jelentett. Amúgy országos viszonylatban 7802 gyógyszertárt tartanak számon. (Az Országos Sta­tisztikai Intézetnek a 2016-os esztendőre vonatkozó kimutatásában viszont 9495 gyógyszerészeti egység szerepel, de ebbe a számba belefoglaltattak a tulajdonképpeni gyógyszertárakon túl a drogériák és az úgynevezett gyógyszerészeti pontok is. Ugyanezen statisztikai jelentés szerint 10 000 lakosra 4,8 gyógyszerészeti egység jutott, illetve egy gyógyszerészeti egységre 2081 lakos.) A már említett 7802 gyógyszertárnak 69%-a városon volt, s ezek szerint alig 31%-uk működött vidéken. Ennek a szerencsésnek nem nevezhető helyzetnek a kapcsán utalhatunk arra, hogy a vidéken létesítendő gyógyszertárak jóváhagyására vonatkozó kérések száma az utóbbi négy esztendő során drámaian csökkent: 2013-ban még 482 ilyen jellegű kérést jegyeztek, a tavaly már csak 173-at, az idei esztendő első félévében pedig alig 80-at. Ezt egyesek azzal magyarázták, hogy országszerte számos falu néptelenedett el, iskolák szűntek meg stb. stb., s ennek okán a gyógyszertárak üzemeltetése is rendszerint üzleti szempontból hátrányosnak bizonyult.

Aránytalan megoszlás
Az elmúlt esztendő végén országos viszonylatban 7802 gyógyszertárt tartottak nyilván, ebből legtöbbet, szám szerint 970-es Bukarestben, ami 12%-os részarányt jelent. A főváros, Konstanca, Iași, Dolj, Bihar, Kolozs és Temes megyékkel együtt közel 2800 gyógyszertárt „birtokol”. (Amúgy az említett megyék mindegyikében a gyógyszertárak száma meghaladja a 300-at.) Ama rangsor tekintetében, miszerint egy gyógyszertárra hány lakos is jut, az első helyet Dolj megye foglalja el 1950 lakossal, a másodikat pedig Konstanca 2031 lakossal. Bukarest esetében némileg rosszabb a helyzet, ott egy gyógyszertárra 2171 lakos jut. Amúgy igen nagy a szórásmező és vannak olyan megyék, ahol akár problematikusnak is nevezhető a gyógyszertárakhoz való hozzáférhetőség. Így például Vrancea megyében egy gyógyszertárra 6018 lakos jut, Hunyad megyében 5052 lakos, Galac megyében pedig 4822 lakos. Egyébként 22 olyan megye van, amelyek esetében az egy gyógyszertárra jutó lakosságszám 3000 alatt van, de ugyanakkor nyolc olyan megye is létezik, amelyek esetében az egy gyógyszertárra jutó lakosságszám meghaladja a 4000-et. Hargita megye valahol a középmezőnyben helyezkedik el: a nyilvántartásban az elmúlt esztendő végén 127 gyógyszertár szerepelt, s ezek szerint 2627 lakosra jutott egy gyógyszertár. (Nagyvonalakban annyi, mint Brassó megyében.) A gyógyszertárak „üzemeltetői” tekintetében az első helyet 2016-ban a Catena foglalta el 623 egységgel.
Említettük, hogy a múlt esztendőben a gyógyszertárak üzleti forgalma országos viszonylatban elérte a 16,6 milliárd lejt. Van egy másabb statisztika is, pontosabban a Cegedim piackutató cég által készített tanulmány, amely szerint hogy országunkban a 2016 júliusa és 2017 júniusa között eladott gyógyszerek összértéke 13,13 milliárd lejt tett ki, ami a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva 10%-os növekedést jelent. A volumen tekintetében a növekedési arány szerényebb volt, mintegy 5-6%-os. Ennek ellenére a Cegedim vezérigazgatója, Petre Crăciun annak a véleményének adott hangot, hogy távolról sem nevezhető rózsásnak a hazai gyógyszerpiac: a különböző szerencsésnek távolról sem nevezhető jogszabályozások okán az 15-20 évvel ezelőtti időszakokra emlékeztető helyzetek alakultak ki, azaz egyes gyógyszerek eltűntek a piacról, mások pedig nehezen szerezhetők be. A már említett tanulmányból az is kiderült, hogy az idei esztendő második félévében is a vényköteles kibocsátható gyógyszerek képezték a piaci forgalom döntő hányadát, nevezetesen 74%-át (ez abszolút számban kifejezve 2,1 milliárd lejt jelent).

Hecser Zoltán